Mi kerüljön húsvétkor az ünnepi asztalra?
Hagyományos, magyar húsvéti fogások
A húsvéthoz és az azt megelőző böjti időszakhoz különböző étkezési szokások is társultak hazánkban, és akad néhány olyan jellegzetes eledel is, amelyeket az emberek egykor ezen a fontos ünnepnapon hagyományosan fogyasztottak. Természetesen az egyes vidékeken és korokban ezek az ételek némiképpen eltérőek lehettek, de alább sorra veszünk néhány olyan fogást, amely jó eséllyel megjelenhetett húsvétkor az asztalokon.
Forrás: Pixabay.com
A húsvétnak a neve is árulkodó, már, ami az érkezési szokásokat illeti - hiszen a böjti időszak után ekkor vehettek magukhoz ismét húst az emberek. Magyarországon az egyház előírása szerint a farsang végétől húsvétik tartott a nagyböjt, amikor kerülni kellett az állati eredetű élelmiszereket, a böjti napokon a katolikusok sokáig nem ettek húsféléket, szalonnát, szalonnazsírt, tojást és tejtermékeket.
A 17. század elején aztán Magyarország felmentést kapott a tej és tojás fogyasztásának böjti tilalma alól, amit követően a nagyböjt idejében igen elterjedté váltak a tejtermékek, illetve az ezekből készült eledelek a böjti időszakban. A 20. század elején végül a húsételtől való nagyböjti tartózkodás is rövidült, 1906-ban így már csak hamvazószerdán és a nagyböjt három utolsó napján volt tilos a húsételek fogyasztása, mígnem valamivel később a disznózsír tilalma is megszűnt.
A protestáns vidékeken a nagyböjt idejében az étkezésben - nagypéntek kivételével - kevéssé voltak jellemzőek szigorú szabályok, ugyanis a „külsőségek” helyett elsősorban a lelki felkészülést tartották hangsúlyosnak az ünnepek előtt. Nagypénteken viszont gyakran még szigorúbb böjti napot tartottak, de természetesen az egyes tájakon eltérő volt, hogy mit is fogyasztottak ilyenkor.
Az Őrségben például - református vidékről lévén szó - nagypénteken nem főztek zsírral, és nem is ettek húst, a reggeli forralt tej és kenyér volt. Délben általában babgánicát ettek, emellett főtt aszalt gyümölcsöt, többnyire szilvát, almát, az édes főzőlével együtt. Gyakori nagypénteki ebéd volt még a mákostészta és a tejfölös bab, de volt, ahol tejet, tökmagolajos szárazbabot, mézes laskát, illetve tejfölös szilvát fogyasztottak. A mézes laska alatt persze ne egyfajta mézes gombát képzeljünk el: a laska egy tésztaféle, amelyet többnyire vízben főztek ki, és úgy ízesítették. Este többnyire a déli maradékot, de akár húst, tejet, süteményt, kalácsot is ettek. Jellegzetes nagypénteki déli eledel volt a rántottleves és a főtt tészta a Tápió menti protestánsok körében, akik vacsorára tejet, túrót, aludttejet ettek.
Ezután húsvétvasárnap sokfelé tojást, tormát, főtt sonkát, kalácsot, kalács helyett esetleg túrós lepényt, olykor bort vittek a misére, amelyeket a pap megszentelt, majd otthon az egész család evett ezekből. A hagyomány még akkorról származik, amikor a nagyböjt idejében sem kalácsot nem lehetett enni (a tej miatt, amiből készült), sem pedig tojást. A szentelt ételek fogyasztása egészen a 20. századig elterjedt volt Magyarországon, és noha napjainkban már alig-alig találkozhatunk a hagyománnyal, azért még most is szinte elmaradhatatlan eleme a húsvéti étkezéseknek a sonka, torma, tojás, és persze a kalács.
Hogy aztán a főétkezések során mi került az asztalra, az már igazán változatos volt, de általában igyekeztek ízletes, ünnepi ételeket készíteni. Gyakori volt a báránysült - több országban még napjainkban is az -, de az Őrségben például gyakran marhából, tyúkból készült fogásokat tálaltak. A sonkát is sokfelé ették, bár annak vallásos jelentősége nem volt - ellentétben a tojással, amely egyrészt a termékenységet és az új életet szimbolizálja, másfelől pedig úgy látták, a kiscsibe ahhoz hasonlóan kel ki az élettelennek látszó tojásból, mint Jézus az élettelen sírból.
Húsvéthétfőn a locsolók a lányos házaknál hideg ételekre számíthattak, legalábbis az 1920-as évekig mindenképpen, akkortól viszont néhol meleg ételt, leggyakrabban az adott időszakban divatosnak számító húsételt kaptak.
Alább összeszedtünk néhány olyan fogást, amelyek variálásával egy izgalmas, változatos és hagyományos húsvéti menüvel lephetjük meg a családot, barátokat, ismerősöket.
Előétel
Leves
Főétel
Köretek
Puliszka - főként a szaftosabb ételekhez, pörköltekhez ideális
Desszert
Ital
Az adott fogáshoz illő bor
Hordós érlelésű törkölypálinka
Diós Anita
2018. március
