Világszerte a kipusztulás veszélye fenyegeti a denevéreket
Általánosságban elmondható, hogy világszerte, így hazánkban is, egyre csökken a denevérek különböző populációinak mérete.
Forrás: pixabay.com; Fotó: PublicDomainImages; Módosította: Seres-Nagy Richárd; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Licenc link: https://pixabay.com/service/license/; Link: https://pixabay.com/users/publicdomainimages-327722/
A denevérek, bár többnyire "ártatlan" állatok, sokakban mégis ellenszenves érzéseket keltenek - ezeknek az érzéseknek pedig gyakran nem is maguk az állatok, de a róluk szóló legendák, s az őket negatív tulajdonságokkal felruházó népi hitvilág az oka. A denevérek olyannyira titokzatos életmódot folytatnak, hogy igen sokáig szinte semmi pontosat nem tudott róluk a tudományos világ.
hirdetés
Habár nem tudományos igényű munka, az előbbiről árulkodik egy, az 1700-as években megjelent, Miskolci Gáspár által írt könyv egy rövid idézete. "A Denevér egérnek láttatik lenni, mindazáltal helyesebb azoknak értelmek, a kik a Denevért a Madarak közé számálják. 1. Mert repül. 2. Mert derekasabban tsak két lábai vannak. 3. Mert az Úr Isten is a Madarak közzé számlálja." Az előbbi idézet talán valamiféle képet nyújthat arról, milyen nagyon sokáig "ismeretlen" állatok voltak tulajdonképpen a denevérek.
A denevéreket - talán nem meglepő módon - a denevérek (Chiroptera) rendjébe soroljuk. A renden belül kettő alrendet, a nagy denevérek (Megachiroptera), illetve a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjét különböztetjük meg. Előbbi rendbe tartoznak a repülőkutyák, utóbbiba pedig, hogy a lehető legegyszerűbben fogalmazzak, "mindenki más". Magyarországon csak az utóbbi rendbe tartozó denevérek képviseltetik magukat. A két rendbe tartozó fajok egyébként, noha igen különböző az életmódjuk, egyaránt egyre veszélyeztetettebbek.
hirdetés
A nagy testű repülőkutyáknak igen fontos szerep jut a növények beporzásában, illetve a különböző növények gyümölcsének fogyasztása által a magok "szállításában" is. A hazánkban is élő "kis denevérek" ellenben túlnyomórészt rovarokkal táplálkoznak, így fontos a szerepük a különböző rovarpopulációk kordában tartásában - s nem utolsó sorban ezzel nekünk is nagy hasznot hajtanak, hiszen előszeretettel fogyasztanak mindenféle rovarkártevőt és akár szúnyogot is.
A denevérek igen hosszú ideig is élhetnek; a nagy testű, "gyümölcsevő" fajok elérhetik az akár negyvenéves kort is.
Gyümölcsevő denevér, avagy repülőkutya. (Forrás: pixabay.com; Fotó: Nadine Trief; Módosította: Seres-Nagy Richárd; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Licenc link: https://pixabay.com/service/license/; Link: https://pixabay.com/photos/bat-giant-night-animal-mammals-3730793/)
Érdekesség továbbá, hogy a "kis denevérek" nagyrészt kolóniákban élnek, ahol a nőstények közösen foglalkoznak az utódokkal, míg a hímek kevésbé veszik ki a szerepüket az utódnevelésből. Ennek következtében a nőstények sokkal rövidebb ideig élnek, mint a hímek.
A különböző denevéreket egyaránt fenyegeti a világszerte csökkenő természetes élőhelyek folyamatos pusztulása, s míg egyes fajok előszeretettel költöznek emberek lakta környékre (így például hazánkban panelházakba is), másokat minimális zavarás is elriaszt egy-egy élőhelyről. Korábban a veszélyes rovarirtó szerek túlzott használata nem csupán a táplálékforrás csökkenésével rontotta a "kis denevérek" életkörülményeit, de a szerek közvetlenül is megbetegíthették, akár meg is ölhették a rovarokkal táplálkozó állatokat. Az "egzotikus", nagy denevéreket igen érzékenyen érinti az élőhelyek csökkenése, de bizonyos területeken a túl sok kullancs, vagy akár az illegális állatkereskedelem is aggodalomra adhat okot.
