Az állati lélek

Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy vajon, ha a lelket, mint érzékelhető, létező tényezőt tekintjük, akkor, mint olyannal, rendelkeznek-e az állatok? Nos, a válasz kétségtelenül igen!

Kutyus gazdiával. (Forrás: pixabay.com; Fotó: Pexels; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Link: https://pixabay.com/photos/animal-chairs-chihuahua-cute-dog-1846787/

Amikor megszületik egy kisállat, bár külsőre sokszor a megszólalásig hasonlít többi fajtársára, mégis számos külső és belső tulajdonságában egyedi, akárcsak az emberek. E sajátos fejlődésbeli eltérések az idegrendszerre különösen jellemzők. Mindez annak tudható be, hogy minden egyes élőlényt egész életén keresztül, szüntelenül más és más ingerek érnek, ez által szervezetében és kiváltképpen idegrendszerében a környezet ingereire adott válaszoknak és módosulásoknak köszönhetően, abszolút eltérések mutathatók ki.

Ez természetesen azt is jelenti, hogy egy adott szituációban, bizonyos határokon belül, minden állat, képes egyedien reagálni, az őt ért korábbi ismereteket és tapasztalatokat is figyelembe véve és felhasználva. Ha úgy tetszik tehát, máris tudományos alapokon nyugvó bizonyítékok támasztják alá, hogy a neurológiai különbségeknek köszönhetően, minden állat, kisebb, vagy nagyobb mértékben, korántsem csak puszta ösztönből cselekszik, cselekedhet.

Forrás: bestofcafe.hu; Fotó: Seres-Nagy Katalin

Ha tehát az állatok valóban rendelkezhetnek lélekkel, akkor van lelkiviláguk, s bár feltételezhetően nem olyan markánsan kifejező minden esetben, mint az emberé, érzelmekben ugyanúgy bővelkedik.

Ez azonban nem minden, nemcsak, hogy éreznek, de tanulnak gazdáiktól, társaiktól, sőt, könnyen megérzik és átveszik, érzelmi szenzitivitásuk miatt, még az őket, szerető, gondozó ember lelki állapotát is!

Ha tehát az állatok valóban rendelkezhetnek lélekkel, akkor van lelkiviláguk, s bár feltételezhetően nem olyan markánsan kifejező minden esetben, mint az emberé, érzelmekben ugyanúgy bővelkedik. Ez azonban nem minden, nemcsak, hogy éreznek, de tanulnak gazdáiktól, társaiktól, sőt, könnyen megérzik és átveszik, érzelmi szenzitivitásuk miatt, még az őket, szerető, gondozó ember lelki állapotát is!

Ugyanúgy szimpatikusnak tartanak valakit, míg másokat kevésbé, ha kiskorukban rossz élmény éri őket valamilyen okból kifolyólag, felnőve könnyen félénkebbé válnak, és még sorolhatnánk. Mind-mind különböző személyiségjegyeket hordoznak, s ezt ki más is tapasztalhatná jobban, mint a büszke gazdik és lelkes állatbarátok. Ha nem így lenne, talán nem is tudnának annyira az ember szívéhez nőni...

A fentiek tudatában, gazdiként a mi felelősségünk, hogy házi kedvenceink ne csak testileg, de lelkileg is megfelelően fejlődjenek.

A nevelés és a törődés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. (Forrás: pixabay.com; Fotó: Jennifer Regnier; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Link: https://pixabay.com/photos/people-adult-woman-lifestyle-dog-3307913/)

A róluk való gondoskodás, tanításuk, hogy jobban alkalmazkodhassanak és könnyebben "beilleszkedhessenek" az ember alkotta környezetbe rendkívül fontos. Példának okáért, ha egy kutyussal, vagy cicával kellően sokat törődik gazdája, tanítja, játszik vele, változatos helyekre viszi, akkor jól szocializált és könnyen kezelhető, hűséges és hálás társra lel benne.

Azonban mindezek hiányában lelkileg könnyen sérülhet az állat, szomorúbbá, idegesebb természetűvé, kiszámíthatatlanabbá válhat, és ez által könnyen bajba kerülhet, balesetet szenvedhet. Ez még akkor is igaz, ha "csak" egy kis papagájról, vagy hörcsögről van szó, mert ők is hosszútávon igénylik a szeretetet és odafigyelést! Felelősségteljes gazdiként tehát igyekezzünk minél jobban figyelni erre, megismerni és felfedezni állatunk személyiségét, hogy ez által nekünk is minél több örömünk lehessen benne!

Ismert az a tézis, hogy "minden kutya hasonlít a gazdájára". Ez valóban igen szórakoztató, ugyanakkor találó és elgondolkodtató jelenség, ráadásul ékesen tükrözi az állati lélek természetét, és az ember és állata között kialakuló lelki kapcsolatot, harmóniát.

Végezetül, de nem utolsó sorban, talán éppen az állati lélek jelenségéből fakadóan, nem csak a gazdiknak, hanem a haszonállattartóknak és általában minden embernek, aki állatokkal dolgozik vagy találkozik, érdemes törekednie arra, hogy minél jobb körülmények között tarthassa jószágait, illetőleg óvja környezetét!

2012. június