A keleti sünök és mentésük

Viszonylag észrevétlen, kistermetű tüskegombócok a keleti sünök. Életük nagy részében alszanak, hiszen téli álmuk október-novembertől egészen április közepéig tart. A fennmaradó időben táplálkoznak, párt keresnek, szaporodnak. Életmódjukat tekintve éjszakai állatok, nappal elrejtőznek. Bár lassúnak és lomhának tűnhetnek, ám mégis képesek elkapni akár a mezei egeret is! Ismerjük meg jobban őket...

Keleti sün

Magyarországon főleg keleti sünnel találkozhatunk, ritkább esetben európaival, mindemellett most már divatját éli a sünök hobbyállatként való tartása is. Ebben az esetben az Afrikából származó fehér hasú, vagy egyiptomi füles sün kerül be hazánkba. E két utóbbi fajról azonban fontos tudni, hogy mivel más, sokkal melegebb éghajlatú vidékekről származnak, a magyar éghajlat elviselhetetlen számukra, mivel állandó meleget igényelnek, ezért a telet a szabadban nem élnék túl.

A keleti sünök azonban a hideg októberi, novemberi időjárás beálltával téli szunyókálásba kezdenek, ilyenkor szívverésük és légzésük a minimumára csökken és testhőmérsékletük sem több 6-7 foknál, ugyanis ez még éppen elég ahhoz, hogy meg ne fagyjanak. Ezt az állapotot hibernálásnak hívjuk. Ebben a mély nyugalmi állapotban vészelik át a zord időt és csak akkor ébrednek fel, ha már a tavaszi felmelegedés meghaladja a 15 Celsius-fokot, ekkor előbújnak fészkükből.

A keleti sün dúsabb aljnövényzetű erdőkben, cserjésekben él, bár kertekben és városi parkokban is gyakran találkozni velük. Védett állatok, természetvédelmi, eszmei értékük 10 000 Forint!

Éjszakai életmódot folytatnak . A sünök nem csupán rovarevők, giliszták, gyíkok, mezei egerek, csigák, állati tetemek, tojások, néha lehullott gyümölcsök, sőt, teraszon felejtett kutya- és macskatáp, illetőleg tej is szerepel az étlapjukon. Táplálkozásukat tekintve külön érdekesség, hogy a sünökre nem hat a vipera mérge, így, ha elkapnak egyet, jó ízűen el is fogyasztják az amúgy más élőlényekre meglehetősen veszélyes kígyót.

Magányos állatok s magányukról csak a párzási időszakra mondanak le ideiglenesen. Családi életük tavaszi párkereséssel és párzással indul. Vemhességük általában 40 nap és átlagosan 3-7 utódnak adnak életet. A megszületett apró sünik tüskéje még puha, s csak 4-5 hét alatt keményedik meg. A sünök tüskéje nem más, mint módosult szőrzet és védelmi szerepet tölt be. A kis sünök két hetes koruk környékén kezdenek el látni és ezt követően, hamarosan már követik anyjukat a vadászatokra, melyek során füttyszerű hangot adnak ki, s ily módon kommunikálnak. Megjegyzendő még, hogy évente kétszer hoz világra kis sünöket a nőstény.

A sünök életét némi odafigyeléssel az autósok megóvhatják. A sünök látása gyenge, így javarészt hallásukra, illetőleg szaglásukra támaszkodnak. Ha megijesztik őket, vagy számukra félelmetes hangot hallanak (autó) ösztönösen, védekezésképpen összegömbölyödnek, s mind tudni lehet, ez az úttesten számukra egyáltalán nem szerencsés helyzet. Mindebből fakadóan tehát, ha odafigyelve vezetünk szürkület után, könnyedén észrevehetjük őket és elkerülhetjük a gázolást.

Ha sünt találnánk nappal, az már gondot jelezhet, hiszen általában egészséges sün alaposan elbújik a nappali órákra, ezért mielőtt hozzányúlnánk, mindenképpen húzzunk kesztyűt, mert szúrnak és félelmükben haraphatnak is. Ha a talált sün mégis élénk és egészségesnek látszik, akkor hagyjuk ott, ahol találtuk, mert kölykei lehetnek a közelben, akik nélküle elpusztulhatnak, vagy, ha számára veszélyes helyen van pl. építkezés, autóút, vigyük vissza a legközelebb eső, de már biztonságos zöld övezetbe. Ha viszont úgy tűni, segítségre szorul az állatka, akkor az a legjobb, ha egy újságpapírral vagy faforgáccsal kitömött dobozba tudjuk helyezni, amit le tudunk takarni és ha már hűvös van, esetleg nem árt törölközőbe csavart meleg vizes palackot is helyezni a süni mellé. A sötét és a meleg sokat segít ugyanis a sokkos állapotban lévő süniknek.

Mi adhat okot az aggodalomra?: ha a sün nem a fészkében alszik nappal; ha egy sünkölyköt egyedül, anyja és testvérei nélkül találunk; ha elütött egy sünt az autó (sajnos sok esetben menthetetlen lehet, de mindig meg kell próbálni megtenni mindent!); sérültnek tűnik (ficam, törés, mindezekből jól fel tudnak gyógyulni); ha húzza a hátsó lábait, gerinc illetve idegrendszeri probléma állhat a háttérben; ha hálóba vagy kötélbe gabalyodik; ha október közeledtével még nem érte el a 600 g minimum súlyt, ami a téli hibernáció túlélését biztosítaná számára: ilyenkor meleg helyre kell vinni, s nem szabad hagyni elaludni, illetőleg a hobbysünökhöz hasonlóan kell vele bánni tavaszig, majd visszaengedni a természetbe.

Más eset, ha fészkében találjuk a sünt, vagy egészségesnek látszik, ilyenkor hagyjuk nyugodtan, békében.

Az első ránézésre elhagyottnak tűnő sünfészket se bolygassuk, mert az csak azt jelezheti, hogy az anyaállat valószínűleg a közelben vadászik. Összegezvén tehát, csak ha 100%-ban bizonyosak vagyunk abban, hogy egyedül maradtak a picik, akkor tegyünk értük valamit, s forduljunk állatorvoshoz velük, ahol szakszerű tájékoztatást adhatnak Nekünk a sünik további gondozásáról. Mindezt egyébként a legközelebbi állatkertben is megtehetjük, ahova akár örökbe is adhatjuk a sünöket, ha esetleg mi nem tudnánk róluk hosszabb távon gondoskodni.

2013. május