hirdetés

Rendkívül káros lehet a helytelen takarítás - Tudd meg, hogyan kerülheted el a bajt!

hirdetés

Az, hogy tisztítószerekkel vesszük körbe magunkat, a legmagátólértetődőbb dolog manapság. Szinte észrevétlenül lopódznak be életünk minden egyes kis zugába, s teszik le örök nyomukat szervezetünkben.

Rendkívül káros lehet a helytelen takarítás

Forrás: Pixabay.com/pascalhelmer

hirdetés

Egy áltagos lakásba lépve, ha körbenézünk, biztosan rögtön feltűnik valamilyen mesterséges szer. Egy illatosító, illatgyertya, spray, vagy valami hasonló, kellemes köntösbe bújtatott szintetikus förtelem, mellyel próbálunk otthonosabb illatot varázsolni lakásunkba, vagy csak elnyomni a kintről beáramló, zavaró bűzöket. Tovább menve már egyenesen baktériumirtó szerek egész garmada sorakozik a konyhákban, fürdőszobákban, sokszor még az íróasztalon is, kézfertőtlenítő formájában, pedig erre, hacsak nem a szeméttelepen dolgozunk, nem nagyon van szükség. De hát, mit lehet tenni - divatos, elterjedt, már több illatban is kapható, egy kis baciirtás meg sosem árt, így locsolhatjuk ezt is, mint annak idején a vény nélkül kapható antibiotikumokat.

Szóval bent vagyunk a lakásban, felmérjük, hogy bizony van itt minden, mi szem-szájnak ingere, már ami a takarítást és a jó illatokat illeti és bizony nem is vagyunk restek használni ezeket a szereket, akár hetente többször is, hiszen felfrissíti a levegőt, meg hát ugye takarítani kell, ha csak néha letörölni a polcokat, felmosni, letisztítani a pultot, illatosítani. Persze a WC-kben a frissítő minden használat után működésbe lép, az elektromos légfrissítő pedig hangtalanuk ontja a legkülönfélébb hangulatvarázsoló illatkompozíciókat.

De milyen áron?

Itt most nem is arról van szó, hogy sokszor igencsak a zsebünkbe kell nyúlni azért, hogy az otthonunk olyan trendin higiénikus legyen, mint a reklámokban, hanem arról, hogy ezek a szerek, amik folyamatosan körbevesznek minket, milyen hatást gyakorolnak szervezetünkre. Mert oké, hogy a szekrénynek nem árt, sőt jót is tesz, ha molyirtós illatosított párnát teszünk ruháink közé, de vajon mi, a bőrünk, a tüdőnk és szervezetünk milliárdnyi apró sejtje hogy reagál erre a hatalmas mennyiségű kemikália-dömpingre?

Egy tanulmány több tíz éven keresztül vizsgálta a takarítás, illetve a takarítószerek légzőszerveinkre gyakorolt hatását, és az eredmény megdöbbentő lett. A norvég Bergeni Egyetem tudósai által végzett kutatás megállapította, hogy a tisztítószerek használata ugyanolyan káros lehet, mintha napi 20 szál cigarettát szívnánk el.

A vizsgálat 6230 résztvevője a világ 22 különböző pontjáról érkezett. A résztvevőknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, milyen gyakran használják a tisztítószereket, ezek után pedig megvizsgálták a légzésfunkciójukat.

A tanulmány megállapította, hogy akik otthon rendszeresen takarítanak, ill. akiknek a takarítás a munkájuk, légzésfunkciójukat tekintve gyengébbek, mint nem takarító társaik.

hirdetés

Miért is olyan károsak ezek a szerek?

A tisztítószerek általában olyan maró hatású anyagok, melyek arra lettek kitalálva, hogy oldják az erősen zsíros, vízköves szennyeződéseket, megöljék a kórokozókat, baktériumokat. Ez eddig rendben is van, ám onnantól kezdve, hogy megjelentek azok a szerek, amik már szórófejjel vihetőek fel egyes felületekre, illetve önmagukban is olyan párát bocsájtanak ki, ami megöli a felszálló baktériumokat is, nem csak az általunk tisztítani kívánt felületre jut felőlük, hanem légzőszerveinkbe is és bizony ott is kifejtik áldatlan hatásukat. Oldják a zsírt, szöveteket, s bár egyszerre nem jut be belőlük akkora mennyiség, ami maradandó károsodást okozna, sőt, még heti egy-kétszeri használatukba sem rokkannánk bele, de úgy, hogy a napnak nincs olyan pillanata, amikor ne érné valami hasonló behatás egy-egy lélegzetvételünket, könnyű előidézni egy olyan krónikus(folyamatosan fennálló) állapotot, amelynek 10-20 éves következménye a légzőszervek károsodása.

Csak a légzőszervek vannak kitéve a sérülésnek?

Sajnos nem! Ahogy a cigarettafüst sem csak a tüdőbe, hanem a gyomorba és a bélbe is eljut, úgy ezen szerek gőze is képes bejutni a szájba, nyelőcsőbe, gyomorba, belekbe, ahol akkora károkat tud tenni, ami egész életünket megváltoztathatja. Például képes kiirtani egész baktériumtörzseket, amik hiánya bélgyulladást, emésztési panaszokat, elhízást okozhat, s ezeket kihalásuk után, már nem, vagy csak komoly orvosi procedúra árán lehet visszatelepíteni.

Mit tehetünk?

Természetesen az a mondás igaz, hogy a tisztaság fél egészség, de azért nem kell folyton a tisztítószereket és illatosítókat fröcskölni, locsolni amerre járunk. Próbáljuk lekorlátozni a lakásban található kemikáliák számát.

1. Légfrissítők: aeroszol, spray, illatosító gél, zselé, illatpárna, pálcikás folyadék, elektromos készülék, csíptető autóillatosító, illatgyertya…

2. Illatosított termékek: illatosított tisztítószerek, mosószerek, öblítők, de még az illatos papírzsebkendők, vécépapírok…

3. Rovarirtók

4. Klórtartalmú fertőtlenítőszerek: ezek közül azok a klórtartalmúak lehetnek a legveszélyesebbek, amelyek hatóanyaga a nátrium-hipoklorit. (Ezt az anyagot találjuk például a Hypo, Flóraszept, Domestos, Clorox termékekben.)

5. WC-fertőtlenítők

hirdetés

Ne vegyünk több flakon tisztítószert csak azért, mert divatos, amíg van az egyikben, nem kell másik. Figyeljünk a felhasznált mennyiségre. Tartsunk szüneteket, például a WC-tisztító, ha kiürült ne cseréljük azonnal, várjunk egy két napot. Használjunk minél kevesebb illatosított dolgot, mint a zsebkendő, WC-papír, nedves törlő, konyhai papírtörlő, és minimalizáljuk a lakást illatosító berendezéseket is, vagy, ha tudjuk, cseréljük le valamilyen természetesebb illatforrásra. Ne használjunk aeroszolos, spriccelős, szórófejes szereket, illatosítókat. Az erősebb anyagokkal való takarítást próbáljuk havi egy-két alkalomra szűkíteni, ha lakásunkban nincs rájuk feltétlenül szükség. Mindennapi tisztításra válasszunk valami enyhébb hatású szert. Válasszunk környezetbarát termékeket, megoldásokat. Figyeljünk szervezetünk jelzéseire - amelyik szer használatakor köhögünk, fulladunk, maró-kellemetlen hatást érzünk, inkább hanyagoljuk.

Seres-Nagy Katalin

2019. szeptember

hirdetés
szürke
hirdetés