hirdetés

Nők, akik az életüket adták a szépségért

7 kegyetlen szépségtrükk a múltból

Kémiai hámlasztás, ami leégeti az arcod, étvágycsökkentő szerek, amik szívelégtelenséget okoznak, műtétek a legérzékenyebb testrészeinken is annak érdekében, hogy úgy nézzünk ki, mint egy Barbie baba - ezek a modern eljárások semmik azokhoz a kegyetlenségekhez képest, amit a nők az éppen aktuális szépségideál elérése érdekében a múltban elkövettek!

Szép nő

Forrás: pixabay.com; Fotó: CHRIS carroll; Módosította: Seres-Nagy Richárd; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Licenc link: https://pixabay.com/service/license/; Link: https://pixabay.com/photos/woman-sexy-portrait-hand-on-face-1585593/

A felnyomott mellű, befűzött, összenyomott belső szervű, oxigénhiányukban pihegő, vagy éppen elájuló dámákat valamiért vonzónak találták a férfiak, a nők pedig ragaszkodtak a mindezt okozó fűzőhöz, még úgy is, hogy 1874-ben több mint 97 betegséget, köztük a hisztériát és a melankóliát is a fűző mellékhatásaihoz sorolták.

hirdetés

Az 1900-as évektől aztán fokozatosan lettek egyre kényelmesebbek, és kevésbé kegyetlenek a fűzők, mára pedig el is tűntek a kötelező kellékek közül.

Lassú halált okozó sápadt bőr

A hófehér arcbőr egykoron a társadalmi rangot, az adott nő elkényeztetett, azaz nagyúri mivoltát jelképezte, de aki eleve nem volt nagyon sápadt, az kénytelen volt púderezni az arcát.

Igen ám, de volt, hogy ecettel kevert ólmot használtak e célra, ami szép lassú haldoklást, addig pedig fejfájást, hányingert, álmatlanságot, és a szervek lassú leállását nyújtotta cserébe. A kozmetikai ólommérgezés első dokumentált áldozata 1760-ban egy ír nemesasszony, Marie Gunning volt, de sokáig ez sem tartotta vissza a nőket az efféle "szépségápolástól".

Arzénevés, és azok a bizonyos zöld ruhák

A XVIII. században egy svéd vegyész által előállított réz- és arzénvegyület, a Scheele-zöld volt divatos fal- és tapétaszín, és a világoszöld, divatos ruhákat, kiegészítőket is arzénes festékkel állították elő.

hirdetés

Nem véletlen, hogy a pár száz évvel ezelőtt élt emberek arzénszintje sokkal magasabb volt, mint ma. Mindezen túl a nők arzént még külön ettek is, mert így óvták bőrük és hajuk szépségét - végül is igazuk volt, a ráncos bőr és az ősz hajszálak megjelenése előtt jól meghaltak.

Apró lábak bármi áron

A lábkötés hagyomány Kínában tombolt egészen az 1900-as évekig. Állítólag egy 10. századi táncos hozta divatba, a pici láb azt jelentette, hogy az illető hölgynek nem kell dolgoznia, mert olyan gazdag, hogy ráér tipegni. A megnyomorító eljárás odáig fajult, hogy a 12. századra az aranylótusz, vagyis a 10 cm-es női láb volt a szépségideál - csak emlékeztetőül, ma egy 38-as lábú nőnek 23-24 cm a talphossza. A kötözést és a fájdalmas eljárásokat már a kislányoknál elkezdték alkalmazni, aminek következtében, felnőtt korukra a legtöbbször már annyira eldeformálódott a lábuk, hogy majdhogynem járásképtelenné váltak.

Sugárzó szépség: Radioaktív arckrémek

Amikor még a rádiumról csupa jót gondoltak - 1930 körül -, akkor olyan arckrémeket gyártottak belőle, amik serkentik a sejtek vitalitását, a keringést, feszesebbé teszik a bőrt, meggyógyítják a keléseket, pattanásokat, megállítják az öregedést, és még sorolhatnánk.

Azt, hogy közben a radioaktív összetevők kifejezetten károsak, akkoriban még nem tudták.

Nadragulya az igéző tekintetért

A kitágult pupillák érdeklődést, akár vágyat is kelthetnek a férfiakban, s ezt már jól tudták a romantika hölgyei is - a nadragulya másik neve a belladonna, ami olaszul szép hölgyet jelent -, akik nadragulya vagy maszlagivással érték el a kívánt hatást. A nadragulya azonban nemcsak hallucinogén, de erősen mérgező is, így sokan tág pupillákkal ugyan, de örökre lehunyták a szemüket miatta.

A tűzveszélyes krinolin

A 18-19. században a harang alakú szoknyákat krinolin viselésével érték el - így lett még hangsúlyosabb a fűzővel leszorított derék. A hatalmas ruhadarab azonban kifejezetten balesetveszélyes volt: 1861-ben például Henry Wadsworth Longfellow feleségének ruhája tüzet fogott, és mire eloltották, az asszony olyan súlyosan megégett, hogy másnap belehalt sérüléseibe.

hirdetés

1858-ban a The New York Times szerint a krinolin átlagosan heti három halálesetet okozott, ezek között nemcsak tűzesetek voltak, hanem az is megtörtént, hogy a vízbe esett asszonyok elmerültek a ruhák miatt, mielőtt még kimenthették volna őket.

2020. június

hirdetés
szürke
hirdetés