A legjobb magyar filmek, amelyek nemzetközi díjakat nyertek

A magyar filmrendezés nagyon sok meglepetést hozott már, nem csak számunkra, de a világ többi részén élők számára is. Bár nem készül annyi hazai film, mint mondjuk Hollywoodban, azért időről időre akadnak olyan alkotások, amik Cannes-ban, Berlinben vagy éppen az Oscar-gálán is győztesként kerülnek ki. Érdekesség, hogy a filmes díjátadók nemcsak a szakmát érdeklik, ugyanis több fogadási oldal is kínál piacokat arra, ki nyeri az Oscart vagy a cannes-i fődíjat. A győztesek kihirdetésének izgalma hasonlít a sportfogadások feszültségéhez - és míg az előbbire várunk, az utóbbit bármikor élvezhetjük olyan platformokon, mint a mr bet.

Melyek a legjobb filmek, amiket magyarok rendeztek, és nemzetközi díjakat nyertek?

• Szegénylegények;


• Mephisto;


• Kontroll;


• A torinói ló;


• Saul fia;


• Mindenki.

A Szegénylegények az 1848-49-es szabadságharc utáni időszakban játszódik. A történet egy fogolytáborban zajlik, ahová olyan embereket zártak, akiket a hatóságok a forradalommal való együttműködéssel gyanúsítottak. A katonák célja az volt, hogy kiderítsék, hogy kik maradtak közülük hűségesek a szabadság eszméjéhez, és kik hajlandóak megtörni a nyomás alatt.

A filmet 1966-ban mutatták be a Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában is, ami ritka lehetőség volt a magyar filmek számára. Ez tette Jancsó Miklós (rendező) nevét ismertté a nemzetközi szakmában. A bemutató után több országban is forgalmazták a filmet, és ezzel Magyarország filmgyártása eléggé fellendült.

A Mephisto az első magyar film, ami Oscar-díjat kapott, 1982-ben a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában győzött. A film Klaus Mann regényén alapul, amely egy színész életét mutatja be a náci Németországban. A főszereplő Hendrik Höfgen, aki a karrierje miatt inkább kiszolgálja a hatalmat. Ez a történet világosan bemutatja, hogy hogyan válhatott valaki a rendszer eszközévé, ha közben mindenáron sikerre vágyott.

A filmet Szabó István rendezte, ami nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy figyelmet kapott. Az Oscar-díj mellett több fesztiválon is díjazták. A film különlegessége, hogy nem általánosságban, szárazon mutatja be a történelmet, hanem egy személyes történeten keresztül mutatja meg a korszakot. Ezzel sokkal közelebb kerültek a történelem kérdései a nézőkhöz, és talán ezért is vált ilyen fontossá az alkotás a magyar filmipar számára.

A Kontroll Antal Nimród első hosszabb filmje, amely 2003-ban készült, és a Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a FIPRESCI-díjat. A történet a budapesti metróban játszódik, ahol jegyellenőrök mindennapjait követhetjük. A film egyszerre mutatja be a szereplők munkáját, a földalatti világ különleges hangulatát, illetve van benne egy bűnügyi szál is, ami fokozatosan bontakozik ki.

A Kontroll nemcsak Magyarországon lett sikeres, hanem külföldön is bemutatták. Ez indította el Antal Nimród karrierjét a nemzetközi filmvilágban, így a későbbiekben Hollywoodban is rendezhetett, például az Elhagyott szoba és a Predators című filmeket.

A Torinói ló 2011-ben a Berlini Filmfesztiválon két elismerést is kapott, az Ezüst Medvét és a zsűri különdíját. A film középpontjában egy parasztember és lánya állnak, akik egy elszigetelt tanyán élnek. A cselekmény az ő mindennapjaikat mutatja be, többek között, hogy hogyan próbálnak vizet hozni, ételt készíteni és túlélni egyre nehezebb körülmények között.

A film bemutatója után Tarr Béla bejelentette, hogy nem készít több mozifilmet, így a Torinói ló lett az utolsó egész estés rendezése. Nemzetközi forgalmazásba is került, és a világ több országában bemutatták.

A Saul fia a második magyar film, ami Oscar-díjat kapott a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. A történet Auschwitzban játszódik, a második világháború idején. A főszereplő, Saul Ausländer egy olyan rab, akinek a feladata a megölt foglyok utáni takarítás. Egyik nap talál egy holttestet, akiről azt hiszi, hogy a fia, és mindent megpróbál megtenni azért, hogy eltemesse.

A filmet 2016-ban díjazták az Oscaron, emellett Golden Globe-ot is nyert, és számos nemzetközi fesztiválon jutalmazták. A bemutatót követően több országban is közvetítették, így világszerte sok nézőhöz el tudott jutni.

A Mindenki Deák Kristóf rövidfilmje, ami 2017-ben elnyerte az Oscar-díjat a legjobb rövidfilm kategóriában. A történet egy iskolai kórusról szól, ahol a gyerekek közül sokan csak tátoghatnak, mert a karnagy nem engedi, hogy mindenki énekeljen. Két barát, Liza és Zsófi azonban fellázadnak az igazságtalan szabály ellen, és végül az egész osztály összefog.

A rövidfilm egyszerű környezetben játszódik, nincs benne semmilyen effekt, mégis megnyerte az Oscar-díjat, ami után számos helyen még lejátszották a rövidfilmet.

Az említett alkotások jól igazolják, hogy a magyar filmgyártás különböző korszakokban is képes volt olyan műveket létrehozni, amikre a nemzetközi szakma felfigyelt. Van köztük történelmi dráma, sötétebb hangulatú háborús film és városi környezetben játszódó történet is.

A közös bennük az, hogy mindegyik új nézőpontot ad, és szélesebb közönséghez juttatta el a magyar filmesek munkáját. Az sem utolsó, hogy ezek a sikerek megnyitották az utat más rendezők előtt is, így lehetőségük nyílt bemutatni a saját alkotásaikat különböző fesztiválokon és külföldi rendezvényeken.

A magyar filmek külföldi díjai nemcsak a rendezők elismerését jelentették, hanem hozzájárultak ahhoz is, hogy a hazai mozi láthatóvá váljon a világban. Egy-egy nagy siker után természetesen könnyebb lett nemzetközi koprodukciókat létrehozni, támogatást szerezni új projektekhez, és elérni a külföldi nézőket is. A nemzetközi fesztiválokon szerzett díjak ezért hosszú távon is erősítik a magyar filmek helyét a világban.

2025. szeptember 16.