HIRDETÉS

Mikor elhatalmasodik rajtunk az aggodalom

Mi lesz, ha nem sikerül? Mi van, ha rossz vége lesz? Ha már egyszer az életben feltettük magunknak eme kérdések valamelyikét, akkor valamilyen formában biztosan átéltük már az aggodalom és a bizonytalanság keserű perceit, óráit. Érdemes azonban ilyen helyzetben elgondolkodni azon, vajon van értelme mindennek?

Mikor elhatalmasodik rajtunk az aggodalom

HIRDETÉS

Az életünk telis-tele van kihívásokkal, feladatokkal, problémákkal, melyeket rendre mind-mind igyekszünk megoldani. Ez mindig is így volt, amióta világ a világ, s bár a problémák és kihívások jellege sokat változott, ám természete mit sem alakult át. Az is igaz, hogy mindenkinek ezer különféle gondja, baja lehet, mégis legalább annyi megoldás is létezik rájuk, ám korántsem mindegy, hogy hogyan is állunk egy-egy kihívás elé. Ha úgy érezzük, sok ez már nekünk, ha irreálisan megnő az izgalmi állapotunk egy megmérettetés, vizsga, állásinterjú, vagy éppen egy randi előtt, akkor könnyen elhatalmasodhat rajtunk az aggodalom. Az pánikolással a legfőbb probléma az, hogy nem csak, hogy nincs értelme, de rendkívül negatívan is befolyásolja a végkifejletet, nem is szólva hosszú távú negatív élettani hatásairól.

Ha úgy állunk neki, például egy közszereplésnek, hogy úr ég, úgysem fog sikerülni, biztos majd belesülök a mondani valómba, biztos, hogy elesek a pódiumra menet, stb., akkor bizony nagy bajban vagyunk. Az aggodalmakkal ugyanis rengeteg energiát kötünk le, ráadásul jelentősen csökkentjük a koncentrációs képességünket, növeljük a stresszes állapotot, egyre távolabbra sodorva ezzel magunkat a szerencsés végkifejlettől, s, amitől a legjobban féltünk, végül tényleg bekövetkezik.

A kudarc természetes

Tisztában kell lennünk azzal, hogy bármilyen megmérettetéssel is álljunk szembe, az mindig magában hordozza a kudarc lehetőségét, ám a kudarc teljesen természetes! Nem mindegy viszont mértéke, megvalósulási formája, s különösen megélése. Sokan elfelejtik, de a kudarcok kezelésének megtanulása, alapvető lelki tényező a felnőtté válás során, hiszen a problémamegoldás képessége az egyik legfontosabb mérföldkő az önállóság felé vezető rögös úton.

Tanuljuk meg, hogyan fordíthatjuk a javunkra bukásainkat, okuljunk hibáinkból, ismerjük fel, hogy rendben, ez most megtörtént, de a következő alkalommal könnyebben boldogulunk majd, s így nagy lépést teszünk a céljaink felé. Az előrelépések pedig pozitív gondolkodáshoz vezetnek, melyek nyugodtabbá és magabiztosabbá tesznek minket egy-egy kihívás előtt, ami máris nagyban növeli a számunkra kedvező kimenetel lehetőségét, s így a siker megélését is!

HIRDETÉS

Kicsit távolodjunk el a problémától

Ha úgy érezzük, nem tehetünk aggódós természetünkről, egyszerűen ilyenek vagyunk, és nem tudunk mit tenni ellene, próbáljuk meg sebtiben rögtönzött módszerekkel oldani belső feszültségünket. Például képzeljük el azt, mily apróság is eme megmérettetés a világ dolgaihoz képest. A Nap és bolygónk is több mint 4 milliárd éves, s még legalább ennyi ideig fent is fog maradni. Napunk 600 millió tonna hidrogént éget el másodpercenként! Átlagosan 50-100 kilósak vagyunk, s élünk, ha szerencsénk van 90-100 évet. Itt állunk tehát eme hatalmas világegyetemben, e parányi bolygón, amihez képest is aprócskák vagyunk, s azon aggódunk, hogy valaki mit fog gondolni rólunk az agyában lejátszódó, csupán biokémiai jelek összességével? Ez tényleg komolyan veszélyezteti további életünket? Dehogy... Ne féljünk hát ettől, inkább szedjük össze magunkat, koncentráljunk az aktuális feladatra, figyeljünk oda, mit kívánnak tőlünk, aztán lesz, ami lesz. Menjünk be, zavarjuk le gyorsan ezt az egészet, majd irány bekapni pár finom falatot!

Önbizalomtréning

Nem mindenkinek segít éppen a kritikus pillanatban elvonatkoztatni saját kiszolgáltatott helyzetétől, s a világ méreteit, vagy gondjait figyelembe véve megnyugodni. Vannak, akiknek a 100%-os felkészültség a legnagyobb segítség. Ekkor csak egyetlen dologra koncentráljunk, hogy ne csapjuk be magunkat az önellenőrzés során, mert agyunk tudja, hogy csaltunk és bizony meg is lesz az ára gyomorgörcs formájában. Készüljünk tehát alaposan, vonjunk be segítőt, aki gátolja önámításunkat. Ha beszédre készülünk egy nagyobb csoport előtt, először próbáljunk előadni egy embernek, majd baráti körünknek, szokjuk a szereplést. Ez is tanulható, minél többet csinálja az ember, annál jobban megy majd.

2013. december