A Víz Világnapját az ENSZ közgyűlésének határozata alapján 1994 óta ünneplik az emberek világszerte. Ezen a napon a víz az emberek életében betöltött elengedhetetlen szerepére emlékezünk, de emellett sajnos visszatérő téma, hogy továbbra is több millió ember nem jut tiszta ivóvízhez a Földön, miközben szintén több százezren viszont akár tudtuk nélkül is pazarolják azt.
Forrás: pixabay.com; Fotó: Josch13; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Licenc link: https://pixabay.com/service/license/; Link: https://pixabay.com/photos/drop-of-water-drip-blade-of-grass-351778/
A Víz Világnapján arról emlékezünk meg, hogy milyen fontos és alapvető kincs is az életünkhöz elengedhetetlen ivóvíz. A víz nem csak az embert is fenntartó ökoszisztémák, de egyben az emberi élet alapját is képezi, hiszen megfelelően tiszta ivóvíz nélkül nem élhetnénk.
Néhány érdekesség a vízről
- A víz a Föld felszínének 71 százalékát borítja, aminek megközelítőleg 2,5 százaléka édesvíz. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy az egész bolygóhoz mérve a víz mennyiség még így is elenyésző.
A Földön lévő összes víz aránya a bolygóhoz képest
- A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely - a természetes körülmények között - mindhárom halmazállapotában megtalálható.
- A légkörben több édesvíz található, mint az összes folyóban együttesen.
- Egy farmernadrág előállításához akár 6-8 ezer liter vizet is fel kell használni, de még ennél is meglepőbb, hogy 1 kilogramm marhahús előállításához akár 15,415 liter vízre is szükség lehet. (Egy kilogramm gabona előállításához ezzel szemben elég akár 500 - 4000 liter víz is.)
- Egy átlagos, Szubszaharai Afrika területén élő ember naponta 11 liter vizet használ. Ebben minden benne van, az ivóvíztől kezdve a mosakodáshoz használt vízig! Egy-egy amerikai háztartásban ezzel szemben naponta akár 340-450 liter víz is fogyhat.
- Az emberi csontok akár 31 százalékát víz alkotja. Életkor és nem függvényében a teljes szervezetet tekintve 50-75 százalékos lehet ez az arány. Érdekesség, hogy a medúzák testében mintegy 95 százalékos a víz aránya.
- Afrika és Ázsia bizonyos területein átlagosan 6 kilométert kell gyalogolniuk az embereknek, hogy vizet gyűjthessenek.
További, hihetetlen érdekességek a vízről, az alábbi videóban:
Nem "kifogyhatatlan" erőforrás a tiszta ivóvíz
Bár a tiszta ivóvíz hiánya talán olyan problémának tűnhet, ami valamikor, majd a távoli jövőben lesz aktuális, jelenleg is több százezer ember él a Földön, aki nem tud rendszeresen megfelelő minőségű ivóvízhez jutni.
Ivóvízellátás a világon (Forrás: MTI)
A latin-amerikai országok közül Bolíviában például eddig a fővárosban az ivóvízellátás biztosítása viszonylag megoldott volt, ám a bolíviai kormánynak a múlt év végén rendkívüli állapotot kellett kihirdetnie a súlyos aszály és ivóvízhiány miatt. A vizet szabályozott módon kezdték osztani a lakosságnak, ám ahogyan az a hasonló esetekben lenni szokott, többen tüntetni kezdtek, amiért sorba kellett állniuk a vízért. A területen hosszú távon is problémákkal kell számolni a vízellátásban, hiszen több gleccser kiterjedése akár negyedével is csökkenhetett, míg mások egészen eltűntek.
Máshol a tiszta ivóvíz hiánya már a legjelentősebb halálokok közé sorolható, de konfliktusokhoz is vezethet, vagy már vezetett is a vízhiány. Emellett számolni kell azzal, hogy lehetnek olyan embercsoportok, akik akár tömegesen kényszerülnek elhagyni egy-egy területet a vízhiány miatt a világ bizonyos régióiban.
Jelenleg a bolygón mintegy 650 millió ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez, és naponta átlagosan 900 gyermek hal meg olyan betegségek miatt, amelyeket el sem kapnának, ha hozzáférésük volna tiszta ivóvízhez. Ez évente összesen 315 ezer gyermek halálát jelenti a Wateraid szerint.
Az ENSZ szerint átlagosan hatból egy ember a világon nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez, és bizonyos felvetések szerint akár globális ivóvízhiánytól is tartani lehet, amikor is az emberiség rendelkezésére álló vízkészlet már nem lesz elegendő a lakosság vízigényének fedezésére.
A víz úgy is meghatározhatja az életünket, hogy hiányában az egyes ökoszisztémák egészsége megbomolhat, amelyek így akár bizonyos fontos ökoszisztéma szolgáltatásokat is kisebb hatékonysággal, vagy egyáltalán nem lesznek képesek nyújtani az emberiség számára. Emellett az egyes, akár invazív fajok felszaporodása is elképzelhető, amennyiben a megfelelő minőségű víz hiányában egy-egy természetes rendszer csak kevesebb, vagy másféle táplálékot képes "előállítani".
Hogyan befolyásolja a vízválság az emberek életét?
A vízválság jelenleg is a világ több országát érinti, elsősorban Afrikában, Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában. Valójában az élet számos területén érezhető ennek hatása, kezdve azzal, hogy számos ember, főleg kisgyermek hal meg a tiszta ivóvíz hiánya miatt nap mint nap.
A vízválság mindenek előtt a nők és gyerekek életére van hatással, hiszen gyakran az ő feladatuk az, hogy akár több kilométeres gyalogutak árán a környező mocsarakból, folyókból, tavakból ivóvizet hordjanak haza. Egyes nők több időt töltenek azzal, hogy vizet hordjanak haza, mint bármilyen más elfoglaltsággal, és igaz ez a vizet hordó gyerekekre is.
Az első, ami eszünkbe juthat, hogy a nők és gyerekek a hosszú úton igen kiszolgáltatottak, és különösen igaz ez az olyan területekre, ahol konfliktus dúl. Nigériában nem véletlenül kísérték, vagy kísérik a mai napig sok helyen a vizet, tűzifát gyűjtő nőket fegyveres polgárőrök - azonban még így is viszonylag gyakran előfordul, hogy a terroristák fogságba ejtenek több lányt, nőt is. Másfelé senki nem kíséri a gyerekeket és nőket a veszélyes úton, ahol baj esetén lényegében senki segítségére nem számíthatnak.
A hosszadalmas vízgyűjtés másik jelentős hatása, hogy így a gyerekek nem tudnak elegendő, vagy egyáltalán bármennyi időt a tanulásra fordítani, ami viszont teljes későbbi életükre rányomja a bélyegét.
Sok esetben ugyanakkor könnyedén meg lehetne oldani, hogy tiszta ivóvízhez jussanak az emberek - ehhez elegendő lenne néhány kút, esetleg vízszűrő berendezés is. Ha pedig a kutakat az iskolák közelébe telepítenék, azzal a gyerekek, de főleg a lányok száma is növekedne az iskolában, ami egy-egy térségben hosszan tartó pozitív hatást fejthetne ki.
Tiszteljük-e a vizeinket?
"Valaki elmagyarázhatná nekem, hogy miért neveznek aktivistának valakit, ha meg akarja őrizni a tiszta ivóvizet, és miért nem neveznek terroristának egy vállalatot, amely azt javasolja, hogy pusztítsuk el a vizet?"
Winona LaDuke amerikai őslakos környezetvédő, író, közgazdász
Számos ősi kultúrában kapott kiemelt jelentőséget a víz, mint a földi élet alapja, és egyes kultúrák a mai napig is őrzik ennek hagyományát.
Ennek kapcsán érdekes lehet megjegyezni, hogy Új-Zélandon több évtizedes jogvita után a helyi maori törzsnek a világon elsőként sikerült elérnie, hogy jogi személyként ismerjék el az általuk tisztelt Whanganui folyót, amely így már akár "pereskedhet" is. A gyakorlatban a szabályozás annyit tesz, hogy a jogi eljárások alkalmával a folyót képviselhetik olyan módon, hogy két ügyvéd védi az érdekeit - akik egyike a kormánytól, a másik ügyvéd pedig a maori törzstől érkezik.
Ezzel szemben szembetűnő az Egyesült Államok azon döntése, amely szerint a több hónapig tüntető helyi őslakos törzs tiltakozása ellenére sem elemzik egy alternatív nyomvonal lehetőségét sem annak a Dakota Access Pipeline nevű kőolajvezetéknek a megépítése során, amely a sziú törzs szerint nem csak a szent sírhelyeiket bolygatná fel, de egyben az ivóvizüket is veszélyeztethetné.
Nem kell azonban Új-Zélandra vagy Észak-Amerikába utaznunk ahhoz, hogy a víz és emberek viszonyára "vessünk egy pillantást".
Magyarországon bandukolva lépten-nyomon forrásokba botlunk akár az erdőkben, a szőlőhegyek lábánál, vagy a városokban is, és megfigyelhetjük, hogy számos kutat valamely szentről, gyakran Máriáról neveztek el, ami mellett úgy vélték, hogy gyógyító hatása van az innen eredő vizeknek. Hasonló gyógyító és szent kutak Európában máshol is előfordulnak.
Emellett sok kultúrában kap kiemelt jelentőséget a szent vízben való megmártózás vagy a vízszentelés. Elsőre bizonyára a keresztény hagyományok juthatnak eszünkbe, de például a hinduizmusban is kiemelkedő szerepe van nem csak az isteni jelképnek számító víznek magának, de a szent vizekben, így például a Gangeszben való megmártózásnak is. Hasonlóképpen az ókori görögöknél is megfigyelhető volt, hogy bizonyos esetekben nem csak a testi megtisztulást várták a vizekben való megmártózástól (nyilván azt is), hanem egyfajta szellemi/lelki megtisztulást is. A buddhista hagyományban pedig speciális ceremónia során szentelik a vizet, míg a szikh vallásban a szent vizet egyfajta "kereszteléshez" használják.
A víz "szakrális" tisztelete önmagában persze még nem feltétlenül jelenti, hogy az illető emberek vigyáznak is rá, ahogyan természetesen enélkül is tisztelhetjük a vizet, mint az élet bölcsőjét és alapvető feltételét.
A Tiszán úszó szemétkupacokat látva azért mégiscsak szomorú belegondolni, hogy igen sokakból kiveszett a víz tiszteletének ősi öröksége...
"Úgysem számít, hogy én teszek-e ellene"?
Bár többen úgy vélik, hogy nincsenek, vagy nem lehetnek hatással a tiszta víz megőrzésére - vagy éppen hanyatlására -, valójában magunk is meghozhatunk néhány fontos döntést a mindennapjaink során.
Ahhoz pedig aligha férhet kétség, hogy az emberiségnek igen nagy szerepe lehet a víz sorsának alakulásában. Az egyik legfontosabb dolog, amit észre kellene vennünk, az nem más, mint hogy a víz nem valamilyen végtelen erőforrás, hanem véges - ha nem őrizzük, bizonyos előrejelzések szerint elérkezhet a nap, amikor az emberiség számára nem lesz elegendő a rendelkezésre álló víz, vagyis vízválság alakul ki.
Érdekes lehet megjegyezni, hogy a természeti erőforrások túlhasználata nagy szerepet játszhatott egy friss kutatás szerint abban, hogy az egykor buja növényzettel és tavakkal teli észak-afrikai területek helyén ma már csak a kopár és szinte élettelen Szahara-sivatagot találhatjuk. A Frontiers in Earth Science nevű lapban publikált tanulmány szerint 10 ezer éve még változatos növényzet és sok kisebb-nagyobb tó tarkította Észak-Afrika azon területét, amelynek helyén ma csak a Szahara jellegzetes homokdűnéit láthatjuk. A kutatás során a pásztorkodásra utaló tevékenység, illetve a vegetáció gyérülésének nyomait vetették össze, és megfigyelték, hogy a pásztorok éppen arra vonultak a Nílus felől, amerre a vegetáció az ökológiai változás jeleként ugyanebben az időben megváltozott.
A mezőgazdaság terjedésével növekedett a területen jellemző albedó (vagyis az adott felületről visszaverődő sugarak mértéke) is, aminek következtében idővel a növények életben maradásához szükséges monszun esőzések is elmaradoztak. Az esők hiánya aztán jóval nagyobb területet is érintett annál, mint ahol a pásztorok tevékenysége eredetileg befolyásolta a növényzetet, és igazán leegyszerűsítve az összefüggéseket, így lehet ma végeláthatatlan és majdnem élhetetlen az észak-afrikai Szahara sivatag. A kutatók egyébként úgy tervezik, hogy az egykor a mai sivatag helyén lévő számtalan tó helyén a megmaradt növényi részek (például magvak, pollenek) elemzésével pontosabb képet nyerhetnek arról, hogy hogyan alakult a területen a vegetáció.
Hogyan érhetjük el, hogy kevesebb vizet használjunk?
A lakásban:
- Nem lehet elégszer hangoztatni, hogy ne engedjük feleslegesen a vizet fogmosás közben a csapból!
- A zuhanyzásnál ügyeljünk arra, hogy minél kevesebb víz fogyjon - egy-egy zuhanyzás 6, de akár 45 liter víz felhasználásával is járhat...
- A mosógépet lehetőleg akkor indítsuk el, ha már teljesen megtölthetjük a szennyes ruhákkal, hogy így kevesebbszer kelljen beindítani.
- A csöpögő csapok nem csak idegesítőek lehetnek, de naponta - szélsőségesebb esetben - akár 15, évente pedig így akár 5500 liter víz is fogyhat általuk. Ez persze a vízszámla szempontjából sem teljesen mellékes tényező, főleg azért, mert az így kicsepegő vízből a világon semmilyen hasznunk vagy előnyünk nem származik!
- Tartsunk mindig egy üveg vizet a hűtőben - így ugyanis ha inni szeretnénk egy kis hűsítő vizet, nem kell a csapot hosszú ideig nyitva tartani, hogy hideg víz jöjjön, hanem azonnal a hűtőhöz is mehetünk. Amit pedig megiszunk belőle, könnyedén pótolhatjuk, majd az üveget visszatehetjük a hűtőbe.
- Ha új WC-tartályt vásárolunk, érdemes olyat választani, ami kettős öblítésű - ez lehetővé teszi, hogy szükség esetén ne a tartály teljes tartalma ürüljön.
- Ne használjuk "szemetesként" a WC-t, hiszen valahányszor rajta keresztül akarjuk eltüntetni a megromlott folyékony étel/italmaradékot, vagy ki tudja, mi minden egyebet, akár 9 liter vizet is elpazarolhatunk egy csapásra.
- A szobanövények nem "finnyásak", így ezeket is öntözhetjük az akváriumok takarítása során megmarad vízzel (hacsak nem kezeltük valamilyen szerrel azt), de a kutya elé helyezett víz is éppen ilyen megfelelő lehet számukra.
Udvar és garázs:
- Az ereszcsatornák alá helyezett vízgyűjtő vize tökéletes lehet arra, hogy lemossuk az autót, ablakokat, így arra nem kell ivóvizet "pazarolnunk".
- Ha van az udvaron medence, mindig takarjuk le (akkor is, ha történetesen valamilyen furcsa okból kőszívűek vagyunk, és nem aggódunk a sünök és madarak életéért), hiszen így kevésbé szennyeződik és párolog el a benne lévő víz.
- Ha az autót füves részen mossuk, azzal egyben elintézhetjük a fű öntözését is.
- A járdát ne próbáljuk slaggal letisztítani, hanem inkább söpörjük. Persze, csak ha olyan szennyeződés van rajta, amihez nem kell feltétlenül vizet használni.
A kertben:
- Lehetőleg őshonos, a hazai klímához alkalmazkodott növényfajokat- és fajtákat válasszunk! Így nem csak a helyi élővilágnak kedvezünk, de a nagyon gyakori locsolást is megúszhatjuk.
- Az ereszcsatorna alá helyezett vízgyűjtők segítségével az esőzések után akár a teljes veteményes egy vagy több napi vízigénye is fedezhető - de figyeljünk arra, hogy ezt letakarjuk, ha sokáig áll, különben a szúnyoglárvák bölcsődéjeként fog funkcionálni.
- A növényeket lehetőleg ne slaggal, hanem öntözőkannával locsoljuk, hiszen egy óra alatt a slaggal akár ezer liter vizet is "szétlocsolhatunk", aminek az egyes, nagyobb vízigényű növények gyökereihez csak egy töredéke jut el.
- A mulcsozással szintén elérhetjük, hogy tovább nedves maradjon a talaj, és kevesebbet kelljen locsolni.
- Ne délben, hanem a reggeli és esti órákban locsoljunk - ez a növények számára is kedvezőbb, ráadásul így több víz hasznosulhat, mivel a legmelegebb órákban a víz nagy része hamar elpárolog.
A "virtuális víz" megőrzése:
- Válasszunk olyan fehérjeforrásokat, amelyek előállításához kevesebb vízre van szükség. Ha tehetjük, például együnk többet csirkehúst, tojást, viszont kevesebbet a nagyon sok víz felhasználásával előállítható marhából, sertésből, tejből és sajtból.
- A reggeli ital esetében is választhatunk tudatosan, egy egységnyi tea előállításához majdnem tizedannyi vízre van szükség, mint egy egységnyi kávé esetében. Ráadásul a kávéhoz éppen a szintén nem éppen vízkímélő tejet szoktuk párosítani.
- Ne fogyasszunk és pazaroljunk féktelenül - a régi ruháinkat, használati tárgyainkat igyekezzünk jó állapotban tartani, és ne vásároljunk „feleslegesen” újabb darabokat. Egyetlen póló elkészítéséhez mintegy 2600 liter vízre lehet szükség. 500 papírlap esetében már majdnem 5 ezer liter vízzel számolhatunk. Jó, ha az eldobható poharak/tálak/szatyrok helyett olyanokat használunk, amelyek hosszú ideig alkalmasak "feladatuk" ellátására.
