Hogyan előzhetjük meg az antibiotikumos kezelés káros mellékhatásait?

Avagy mit tehetünk egészségünkért antibiotikumos kezelés során?

Szervezetünk nagyon érzékeny, egy rendkívül komplex szerkezet, melyet az ember számára szinte felfoghatatlanul sok apró folyamat és milliárdnyi sejt, valamint más egyéb biológiai interakció irányít, felügyel, ellenőriz. Ha tehát betegség esetén saját immunitásunk kevésnek bizonyul és gyógyszeres kezelésre szorulunk, mindig ügyelnünk kell arra, hogy ezek a készítmények amilyen hasznosak, olyannyira káros mellékhatásaik is lehetnek.

Nem vitás, hogy e kedvezőtlen hatások eredményeit bizony jobb időben "kijavítani" vagyis hozzásegíteni szervezetünket a korábbi rend visszaállításához. Különösen igaz mindez az antibiotikumos kezelés során.

Az antibiotikumok használatára csak erősen indokolt esetekben volna szükség, ám sajnos a mai gyógyászati gyakorlatban ez nem mindig van így, s gyakorta kevésbé indokolt esetekben is felírnak gyengébb, erősebb antibiotikumokat a gyorsabb, látványosabb gyógyulás érdekében. E szerek mellékhatásai azonban (bár ritkán) súlyosak is lehetnek. Ennek oka abban keresendő, hogy az antibiotikus készítmények általános hatásmechanizmusuk folytán minden baktériumra mortális hatást gyakorolnak, beleértve a szervezettel szimbiózisban élő hasznos mikrobákat is, nem csupán csak azokra, melyek ellen valóban szedjük őket, ebből kifolyólag komoly károkat okozhatnak például a bélflórában, ami hasmenéshez, gombás fertőzéshez, allergiákhoz és még számos más betegséghez vezethet.

Megjegyzendő azonban, az érem két oldala ellenére, hogy természetesen adódhat olyan súlyos egészségügyi probléma, amikor elkerülhetetlen, így összességében hasznos és életmentő lehet az antibiotikumos kezelés, azonban ekkor is érdemes fokozottan ügyelnünk a kúra alatt testünk jelzéseire, s, ha valamilyen szokatlan, súlyosabb tünet merülne fel, forduljuk azonnal orvoshoz, biztos, ami biztos.

Ha mindenképpen ilyen kezelés alá vetjük magunkat már az antibiotikumok szedése alatt kezdjünk el szedni probiotikumokat tartalmazó készítményeket (persze ezeket az antibiotikum bevételét követő 2-3 órával később vegyük be, ne egyszerre az antibiotikummal) és persze utána is még legalább egy hétig alkalmazzuk őket, ugyanis ezek olyan, számunkra nélkülözhetetlen mikroorganizmusokat és (hasznos)baktériumokat tartalmaznak, melyek segítik a bélflóra helyes működését és ez által az esetegesen felborult rend mielőbbi helyreállítását.

Manapság szerencsére sok ilyen probiotikus készítmény áll rendelkezésünkre, így széleskörűen válogathatunk tabletták, ivójoghurtok, kefirek stb. közül. A tabletták tartalmazzák leginkább azt a mennyiségű baktériumot (Lactobacillus rhamnosus, Bifidobacterium breve stb.) ami ilyenkor szükséges.

A bélflórában mikroszkopikus élőlények milliói élnek hatalmas közösséget alkotva. Minden itt élő baktérium törzsnek megvan a maga szerepe és fontossága, valamint meghatározott száma is. Harcolnak a szervezetbe bekerülő kórokozók és vírusok ellen, ezzel nagyban hozzájárulva az immunrendszer megsegítéséhez, továbbá méregtelítő szerepük is van és a gyulladást okozó anyagok termelődésére is szabályozó, gátló hatást gyakorolnak.

Emésztőrendszerünk optimális működése tehát nem csupán csak a tápanyagok felvételére van hatással, hanem sok egyéb más a szervezetben zajló folyamat esetében is kiemelten fontos. Ha az itt élő hasznos baktériumok közül egyes fajok elszaporodnak, mások pedig elpusztulnak, vagy esetlegesen mindegyik baktérium száma lecsökken, felborul a szervezet természetes rendje és ez komoly károkhoz, emésztési problémákhoz, sőt, esetenként még súlyosabb szövődményekhez vezethet.

Fontos tehát mindig arra törekednünk, hogy testünk egyensúlya ne borulhasson fel, ezzel sokszor elkerülhetővé téve a gyógyszerek rendszeres, széleskörű, indokolatlan alkalmazását, egészségünk hosszútávú megőrzését!

2013. augusztus