hirdetés

Ha libabőrös leszel a zenétől, különleges aggyal ajándékozhatott meg a sors

hirdetés

Néhányan időről-időre az érzelmesebb vagy megindítóbb zeneszámokat hallgatva azt vehetik észre, hogy "libabőrösek" lesznek, s eközben intenzíven átérzik a zene hangulatát, az általa közvetített érzelmeket. Egy tanulmány szerint némileg különleges, "egyedi" agyszerkezete lehet azoknak, akik viszonylag gyakran élnek át hasonlót.

Zenehallgató lány

Forrás: pixabay.com; Fotó: PourquoiPas; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Link: https://pixabay.com/photos/woman-girl-headphones-music-977020/

hirdetés

Matthew Sachs, a Harvard Egyetem egykori hallgatója 2016-ban olyan embereket kezdett vizsgálni, akik "libabőrösek lettek" a zene hallatán. A kutatás során összesen 20 diákot figyeltek meg, akik közül tízen bevallásuk szerint hasonlót élték át, míg másik tíz diák azt mondta, hogy nem lettek libabőrösek a zenehallgatás során.

Mindegyikük agyáról képet alkottak, és megfigyelték, hogy akik érzelmi-fizikális reakciót mutattak a zenére, némileg a többiekétől eltérő agyi szerkezettel rendelkeztek. A kutatók megfigyelése szerint az ő agyukban sűrűbb volt azon agyi szövetek felépítése, amelyek a hallásért és az érzelmek feldolgozásáért felelős területeket hivatottak összekötni.

hirdetés

A kutatás eredményeit az Oxford Academic nevű lapban publikálták, és a Neuroscience is beszámolt azokról. Utóbbi Matthew Sachst idézve azt írta, azáltal, hogy egyes emberek esetében hatékonyabb a kapcsolat a két agyi terület között, a hallott zene feldolgozása is hatékonyabban történik.

Ennek hatásaként az érintettekből nagy valószínűséggel a zene sokkal erősebb és intenzívebb érzelmeket csalogat elő, mint azokból, akiknél kevésbé hatékony a két agyi terület közötti összeköttetés.

Fontos megjegyezni, hogy ez egy kis mintán végzett kutatás volt, Sachs viszont további vizsgálatokat tervez, amelyek során már a zenehallgatás közben is figyelnék az emberek agyát, annak aktivitását.

hirdetés

A kutató azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbiekben a kutatás eredményeit felhasználva például a depresszióban szenvedők esetében terápiás célra használják a zenét.

Diós Anita

2019. június