Farsangvasárnap
A farsangvasárnap a farsang farkának, azaz a farsangi ünnepkör záró, 3 napos szakaszának az első napja. E nap egyik legfőbb szokása az eljegyzések szempontjából igen fontos volt, hisz ekkor derült ki, mely legények és leányok találtak egymásra a farsangi, illetőleg báli szezon alatt.
HIRDETÉS
E népszokás fontos záróeseménye a következőképpen zajlott: A farsangi időszak alatt az volt a szokás, hogy a leányok, rokonaik közvetítésével, egy bokrétát küldtek az általuk férjül kiszemelt legénynek.
A legények eme jeles, farsangzáró napon aztán a kalapjukra tűzték azt a bokrétát, amellyel jelezték, melyik lány lett (amennyiben többtől is kaptak bokrétát) szívük választottja.
HIRDETÉS
Szintén e napon történt aztán az, hogy az ifjú vő (vagy vőjelölt) apósa, illetőleg a lány családjának kontójára ivott és mulatott egész éjjel, így e hagyomány után ezt a napot vővasárnapnak is szokás nevezni.
Farsangvasárnap további elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sardóvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (a piroska nevű kalács után), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál).
2014. január