Elképesztő érdekességek az emberi testről

Nem vitás, hogy testünk, életünk során számos környezeti és pszichés megpróbáltatást kell, hogy elviseljen, s az is, hogy bizonyos helyzetekben, valóban hihetetlen teljesítményre képes. Mindezek függvényében felmerül a kérdés: vajon mi minden csodát rejthet testünk már csak puszta léte is, hogy "megérjük a holnapot"?

Forrás: pixabay.com; Fotó: PublicDomainPictures; Módosította: Seres-Nagy Richárd; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Link: https://pixabay.com/illustrations/human-skeleton-human-body-anatomy-163715/

Testünk érhálózata közel 100 000 kilométernyi érből áll, s megközelítőleg 100 milliárd sejtet táplál. Eme elképesztő hossz 2,5-szer akkora, mint a Föld egyenlítőjének teljes hossza. Ennek tükrében már talán nem is olyan meglepő, hogy szívünk életünk során közel 2,5 milliárdszor dobban, s ezalatt közel 1,5 millió hordónyi vért pumpál ereinkbe.

Egy felnőtt ember átlagosan 7 ezer köbméter levegőt cserél évente, mely csere a nagyjából egy teniszpálya területével megegyező méretű tüdőfelületen megy végbe. Egy felnőtt percenként átlagosan 16-szor vesz levegőt, s a legfontosabb létfenntartó folyamatok közül is a levegő nélkül bírja az ember legrövidebb ideig, nagyjából 3 percig.

Sokan nem tudják, de az ember testének vázát, mikor megszületik, 350 csont alkotja, majd, ahogy növekszünk, egyre több csontunk forr össze, míg végül, halálunk napján, csak 206 csonttal rendelkezünk.

Az emberi szem felbontó képessége egy 576 megapixeles digitális fényképezőgépének felel meg. Jelenleg a legjobb felbontású gépek is "csak" 80 megapixelre képesek...

Az ember szaglása, annak ellenére, hogy jócskán elmarad sok más állaté mögött, mondhatni kifejezetten gyenge, nagyon kifinomult. Segítségével ugyanis több, mint 50 000 féle egyedi szagot vagyunk képesek megkülönböztetni és felismerni, ami azért valljuk be, elképesztő teljesítmény.

Érdekesség, hogy nyelvünk felszíne és szerkezete legalább annyira egyedi mintázatokat mutat (s így egyértelműen azonosít minket), mint ujjlenyomatunk. Erre már a tudomány és a különféle biztonsági szervek is felfigyeltek, olyannyira, hogy bizonyos helyeken/országokban tervezik egy személy-azonosításhoz használt, háromdimenziós nyelvadatbázis létrehozását.

Japán tudósok nemrégiben ultraibolya érzékeny kamerákkal készítettek felvételt az emberi testről, melyek segítségével így láthatóvá vált az emberi test fénykibocsátása, ami szabad szemmel láthatatlan. Ez a fajta biofény termelés a sejtek kémiai reakcióiból származik (így minden élőlény esetében jelen van), s érdekes módon nem feltétlenül a test azon részein a legintenzívebb, ahol éppen a hőkamera képe szerint a legfőbb hőtermelés zajlik.

Bár az, az általános szemlélet, hogy a vakbél (vagy más néven féregnyúlvány) nem valami fontos szerv, csupán egy elcsökevényesedett zsákutcája a bélnek, amivel csak a baj van, ennek ellenére kiderült, hogy ez bizony koránt sem így van! A vakbélben rejtőznek ugyanis a legoptimálisabb koncentrációban a bélflórát alkotó "jó", azaz hasznos baktériumok, ami így afféle mentsvárként szolgál számukra. Amikor (s ez gyakorta megesik) a belet támadás éri (pl. fertőzés, vagy éppen antibiotikus hatás, stb.), s az érzékeny bélflóra egyensúlya felborul, a komolyabb bélkárosodás elkerülésében nagy szerepet kap a vakbél, melyből kiszabadulva újra kellő mértékben ellephetik, s benépesíthetik a hasznos baktériumok a bélcsatorna megfelelő szakaszait. Ráadásul a vakbélnek emellett a bélben lévő immunitásban is kulcsszerep tulajdonítható!

Az emberi testben és felszínén el sem hinnénk mennyi baktérium található. Pontosan tízszer annyi baktériumsejt él testünkön, mint ahány emberi sejtünk van. Természetesen ezek igencsak jótékonyak számunkra, sőt nélkülük nem is élnénk. Ezen baktériumok nagy része beleinkben található és immunrendszerünk elsődleges védekező mechanizmusáért felelősek. Ez a tömérdek baci mindössze körülbelül másfél kilót nyom, annak ellenére, hogy ilyen nagy számban vannak jelen testünkben. De akkor hogy lehet, hogy mégis emberi alakunk van? A testi sejtek lényegesen nagyobbak, így azok jobban láthatóak is, s ezért nem úgy nézünk ki, mint egy túlszaporodott gombatanya.

2015. január