A farsang
A farsang szó egy bajor-osztrák eredetű jövevényszó, mely a "vaschang"-ból származik (első írásos említése 1283-ból való), lényegében annak meghonosodott változata. Tágabb értelemben a vízkereszttől (január 6.) hamvasztó szerdáig (vagyis a nagyböjt kezdetéig) terjedő időszakot jelöli, bár manapság többnyire csak a farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd hármasra értjük.
hirdetés
A farsang gyökerei ősidőkig nyúlnak vissza, amikor is eme ünnepkör a mulatságokról, a párválasztásról és főleg a tél búcsúztatásáról szólt, számos szokást és hagyományt magába foglalva.
Eme régi, mulatozásokkal teli ünnep aztán a kereszténység megjelenésével sem tűnt tova, csupán szellemisége alakult át, melyre Magyarországon főleg a német polgári és egy kevés itáliai behatás (ez utóbbinak főként csak a királyi udvarban volt jelentős a hatása) vált jellemzővé, melyek a középkorban fektették le részint a mai magyar farsangi ünnepi szokások alapjait.
hirdetés
A farsang csúcspontja a karnevál, mely a magyar népnyelvben a "farsang farka" nevet viseli. Az álarcos, maskarás mulatság a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három napban kerül megrendezésre. A világ nagy karneváljait is ekkor rendezik, mint amilyen például a riói karnevál, a velencei karnevál, de a magyar kultúrkörben a mohácsi busójárásra (mely eredetileg a Mohács környéki délszlávok alakoskodó felvonulása) is ekkor kerül sor.
Mohácsi busójárás
hirdetés