hirdetés

A farsang

hirdetés

A farsang szó egy bajor-osztrák eredetű jövevényszó, mely a "vaschang"-ból származik (első írásos említése 1283-ból való), lényegében annak meghonosodott változata. Tágabb értelemben a vízkereszttől (január 6.) hamvasztó szerdáig (vagyis a nagyböjt kezdetéig) terjedő időszakot jelöli, bár manapság többnyire csak a farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd hármasra értjük.

A farsang

hirdetés

A farsang gyökerei ősidőkig nyúlnak vissza, amikor is eme ünnepkör a mulatságokról, a párválasztásról és főleg a tél búcsúztatásáról szólt, számos szokást és hagyományt magába foglalva.

Eme régi, mulatozásokkal teli ünnep aztán a kereszténység megjelenésével sem tűnt tova, csupán szellemisége alakult át, melyre Magyarországon főleg a német polgári és egy kevés itáliai behatás (ez utóbbinak főként csak a királyi udvarban volt jelentős a hatása) vált jellemzővé, melyek a középkorban fektették le részint a mai magyar farsangi ünnepi szokások alapjait.

hirdetés

A farsang csúcspontja a karnevál, mely a magyar népnyelvben a "farsang farka" nevet viseli. Az álarcos, maskarás mulatság a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három napban kerül megrendezésre. A világ nagy karneváljait is ekkor rendezik, mint amilyen például a riói karnevál, a velencei karnevál, de a magyar kultúrkörben a mohácsi busójárásra (mely eredetileg a Mohács környéki délszlávok alakoskodó felvonulása) is ekkor kerül sor.

Mohácsi busójárás

Mohácsi busójárás

hirdetés

Fontos kiemelni, hogy mindemellett az álarcos, jelmezes alakoskodás majdnem minden farsangi szokásban előfordul.

2014. január

hirdetés
szürke
hirdetés