A dinoszauruszok általános jellemzése
(Dinosauria)
A dinoszauruszok, kivétel nélkül, mind diapszid hüllők voltak. Méreteikben nagy eltéréseket tapasztalhatunk, a legkisebbek mindössze tyúk nagyságúak, a legnagyobbak közel 20 m hosszúak 10-12 m magasak és 40-50, akár 100 tonnát is nyomhattak. Voltak köztük két lábon járók (biped) pl.: therapodák, ornithopodák; és négy lábon járók pl.: ceratopsidák.
Dinoszauruszok
HIRDETÉS
Léteztek olyan dinoszauruszok, amelyek feje nagy volt a testükhöz képest, illetve olyanok is, melyek feje nagyon kicsi volt arányaiban véve pl.: sauropodák. A fejük külalakja is nagyon változatos volt. A száj méretei egyensúlyban álltak a táplálkozással. A nyak esetében is nagy a különbségeket figyelhetünk meg. Voltak nagyon hosszú és egészen rövid nyakúak is. A törzs is rendkívül különféle lehetett, a kicsiknél madárszerű, oldalról lapított, sauropodáknál és a páncélosok többségénél hát-hasi lapított. Minden dinoszaurusz rendelkezett farokkal, de a hossza, alakja sokféle előfordulásban élt, némelyek farkán bunkók, tüskék voltak pl.: stegosaurus. A kétlábúaknák egyensúlyozó szerepet töltött be, a páncélosoknál fegyverként is szolgált.
Kültakarójuk lehetett vért, pikkely, toll, még csupasz bőr is. A kréta második felétől kezdve sok tollal rendelkezőt találtak, ám ezek kivétel nélkül gyíkmedencéjű therapodák voltak. A dinoszauruszok egy részénél találtak dísztollakat is, melyek célja talán udvarlás lehetett. Ez feltételezi, hogy némely faj színes látással bírt. Előfordultak néhol pehelytollak is, ezek a hőszigetelésben játszhattak szerepet, ami jól jöhetett a futásnál és a kotlásnál is! A csupaszbőrűség ritka volt közöttük, ez azonban jó hőháztartást feltételez. Bőrszerkezetük nagyjából a mai hüllők bőrszerkezetével volt azonos.
HIRDETÉS
Szaglásukat és ízlelésüket problémásnak gondoljuk. Nem lehet tudni szaglásuk milyen éles lehetett. Ha a madarakból indulunk ki, azt mondhatjuk, gyenge. Kivételek természetesen voltak, például a ragadozók és dögevők. Ezen kívül náluk is lehetett szagtermelés, de Jakobson-féle szervet kevésnél találhatunk. Ízlelésükről keveset tudunk, de kellett legyen ízlelésük, hogy különbséget tudjanak tenni mérgező és ehető között, ám ezen érzékelésük gyenge lehetett. Tapintásuk és a többi bőrérzékelés tisztázatlan; lehetett, de szintén fejletlenebb.
A látásuk az egyik legfontosabb érzékszervük volt. A legtöbbnél nagy a szemgödör, némelyeknél szem körüli csontgyűrű is található. Egyensúlyozó szervükről elmondható, hogy a kétlábúaknak általában jobb, mint a négylábúaknál. Hallásukról sokat tudunk, jó lehetett, sokuknak széles skálán mozgott a hallása. Sokféle hangot adhattak ki (ultra, infra hangok), ezen kívül számos hangerősítő üregük volt. A sauropodák mély hangúak lehettek, a kis dinoszauruszok "madárcsipogás" szerű hangot adhattak ki.
Agyuk változékony volt, egyeseknél igencsak nagy (pl.: T-rex, therapodák többsége) másoknál nagyon kicsi (sauropodák) sok gerincaggyal. Hogy mennyire lehettek intelligensek nem tudjuk. A hüllőknek nincs még neocortexük csak archeocortex. A nagyobb aggyal rendelkezők egész tanulékonyak lehettek.
Zsigereikről elég keveset tudunk. Találtak egy megkövesedett szívet, mely négyüregű volt. Nem tudjuk, hogy melegvérűek voltak-e mindannyian a dinoszauruszok, de feltételezhető, hogy mind a meleg-, mind pedig a hidegvérűség is előfordulhatott közöttük. A légzőszervekről sem tudunk sokat, valószínűleg a mai hüllőkhöz és madarakhoz hasonló lehetett. A kisebb és gyorsabbaknak jobb lehetett a tüdeje, míg a nagy testűeknek egyszerűbb.
Sok dinoszaurusznak volt foga, csőre, némelyiknél őrlőkövet is találtak. Kloákával rendelkeztek. Feltételezhetően a kisebb húsevőknek rövid bélcsatornájuk volt, míg a nagyobbaknak lassú volt az emésztése. A növényevőknél a melegvérűek sokat ettek, míg a hidegvérűeknek keveset kellett enniük. Veséjüket madárszerűnek gondoljuk.
Tojásrakók voltak. A tojások kiköltésének módja változatos. Az utódok táplálása, gondozása a legtöbb faj esetében feltételezhető!
2014. szeptember