hirdetés

A Sixtus-kápolna Michelangelo-freskóinak rejtett titkai

Mivel az itáliai reneszánsz egyik kimagasló mestere Michelangelo, 545 éve látta meg a napvilágot, nézzünk néhány érdekes tényt élete művéről, a Sixtus-kápolna monumentális freskóiról. Ez a mű nem csupán hatalmas mivoltával, hanem a harmadik évezredben frissen felfedezett elgondolkodtató, rejtélyes ábrázolásaival és ezáltal teóriák sokaságával látja el az ez iránt fogékony művészetkedvelőket.

A Sixtus-kápolna mennyezete és oldalfala

Forrás: By Dennis Jarvis from Halifax, Canada - Italy-3206 - Sistine Chapel, CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=64848406

Maga a kápolna 1473-78-ban egy nagyszabású építkezés keretein belül született meg a névadó IV. Sixtus megbízásából. Az 1800-as évek végétől itt zajlik a pápaválasztás és ez a hely egyben a mindenkori pápa magánkápolnája is.

hirdetés

Nem sokan tudják, de a kápolnát nem csupán a szobrászként elhíresült Michelangelo díszítette. A falait a reneszánsz híres festőművészei, többek között Botticelli, Signorelli festették és főként Jézus és Mózes életéből ábrázolnak pillanatokat.

1508-ban a kápolna egy nagyobb mennyezeti repedés miatt renoválásra szorult. A rossz nyelvek szerint Michelangelo ellenlábasa, Donato Bramante biztatására bízta meg az akkori pápa, II. Gyula a freskó elkészítésével az ebben tapasztalatlan Michelangelot. Bramante terve, miszerint az itáliai szobrász belebukik a munkába, mint később kiderült, kútba esett.

Maga a művész nem igazán rajongott a felkérésért, de elvállalta azt. II. Gyula tervei nem voltak olyan nagyratörők viszont, mint Michelangelo tervei, ugyanis a pápa csupán egyszínű mennyezetet szeretett volna néhány egyszerű díszítőelemmel és esetleg az ablakok mellé az apostolok képeit. Emiatt a kor anekdotái szerint a pápa és a művész vitába keveredett egymással, melynek végén a következő hangzott el Gyula szájából:

"Csinálj, amit akarsz!"

Az itáliai művész pedig így is tett, s tényleg azt valósította meg, amit elképzelt. 1508-1512-ig kis megszakításokkal folyamatosan tökéletesítette művét, melyet speciális tartógerendás állványokról festett meg, terveit sokszor nedves vakolatba karcolva.

hirdetés

Az imént említett kis megszakítások a pápa hadi illetékessége miatt keletkeztek, ugyanis a harcok vitték a pénzt. Michelangelo ugyanakkor több utánajárás és kérvényezés után kisebb-nagyobb összegeket tudott kérni II. Gyulától, és így, bár kisebb változtatásokkal, spórolva, de tudta folytatni a munkálatokat. A mű végül, nagy érdeklődés által övezve, 1512. november 1-jén került először bemutatásra a nagyközönségnek.

Sixtus-kápolna, Michelangelo-freskói

Forrás: By [1], CC BY 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=13609

A festő 9 freskón ábrázolta Mózes könyveinek cselekedeteit, ezen kívül 7 ószövetségi próféta, 5 szibilla és egyéb bibliai jelenet is megjelent a csodálatos festménysorozaton. Az egyik érdekesség, hogy az alkotó saját magát is ráfestette a képre. Az Utolsó ítélet jeleneten Szent Bertalan, Krisztus vértanújának bőrében jelenítette meg saját képmását. Ez az oltárkép egyébként 22 évvel a többi rész megalkotása után született, ugyanis Michelangelo ekkor tért vissza és fejezte be nagy volumenű alkotását.

Mint látható, már a mű megalkotása is szolgál rendkívüli történetekkel, és még nem is beszéltünk azokról a kérdésekről, melyek a 20. századi renoválások után merültek fel egyes kutatókban, művészettörténészekben. Az egyik ilyen kérdéses jelenet, a bűnbeesés témáját feldolgozó festményrészlet. Nem biztos, hogy sok embernek feltűnt, de a festő nem a Bibliából ismert almafa mellett ábrázolta Ádámot és Évát, hanem egy jól felismerhető fügefa mellett. Vajon miért festhetett Michelangelo almafa helyett fügefát? Ha jobban belegondolunk a Biblia sosem említi, hogy a bűnbeesést az ember az almával, mint gyümölccsel követte volna el, így ez csupán egy későbbi latin félrefordítás eredménye. Az ókorban a fügefa a testiség megélését jelképezte, így sokan azt feltételezik, hogy a bűnbeesés valójában akár a testi érintkezés is lehetett, ami szintén egy meglepő és érdekes elmélet.

Szintén egy érdekes elmélet, melyet brazil kutatók publikáltak, az az, hogy a freskón sokszor tűnik fel a háromszög motívum egy furcsa koskoponyákkal a tetején. A koponyák nagyon hasonlítanak a női reprodukciós szervekre, a petefészekkel és petevezetékekkel ellátott méhre, illetve a háromszögek csúcsa ebben az esetben akár a férfiak legnemesebb részére is utalás lehet. A két dolog fizikai kontaktusa pedig szintén a közvetlen szerelmi érintkezést jelképezheti.

hirdetés

Ezen érdekességeken kívül Michelangelo számos pogány szimbólumot is felfestett a mennyezetre, mint például Éva teremtésénél annak pogány, lefelé mutató háromszög alakú kéztartását, ez ugyanis a nőiesség pogány megfelelője.

A Sixtus-kápolna belseje

Forrás: Készítette: Az eredeti feltöltő Snowdog a(z) olasz Wikipédia-ról volt - http://artchive.com/ftp_site.htm Áthozta Pierpao az it.wikipedia projektből a Commonsba CommonsHelper használatával., CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=18462479

A monumentális, 540 négyzetméteres freskó ki tudja hány titkot és misztikumot rejt még magában, méretéből adódóan még számtalan furcsaságot felfedezhetnek majd a későbbi korok emberei.

Brezovszky Tamás

2020. március

hirdetés
szürke
hirdetés