hirdetés

5 Módszer, Amivel Karbantarthatjuk Agyunkat

hirdetés

Az agy, más néven agyvelő, a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része, a kognitív funkciókért, valamint a megismerésért felelős szerv. Az emberi agynak a magasabb tudati funkciók működtetésén kívül szerepe van a mozgásminták létrehozásban és kivitelezésében, az észlelés különböző szintű mintáinak létrehozásában, a test homeosztázisának neuro-immuno-endokrin, illetve egyensúlyának idegi-védő-belső szabályozásában, a vegetatív funkciókban.

Nő egy hegycsúcson

Forrás: pixabay.com; Fotó: StockSnap; Licenc: CC0; Link: https://pixabay.com/en/people-woman-travel-adventure-trek-2591874/

hirdetés

Szerkezete különlegesen bonyolult lehet, például az emberi agy több mint 100 milliárd idegsejtjének mindegyike akár 10 000 másik neuronhoz is kapcsolódhat. Az idegrendszernek mai tudásunk szerint nincs olyan sejtje, amelyből kiindulva anatómiailag ne lehetne eljutni az idegrendszer bármely másik sejtjéhez. Az ember agya csak 1-1,5 kg, de a benne található myelinhüvelyes idegrostok hossza 150-180 ezer km és sejtjei több kapcsolódási ponttal rendelkeznek, mint ahány csillag van a Tejúton.

Ebben a miniatűr kozmoszban hatalmas mennyiségű információ tárolódik, és minden pillanatban több ezer bonyolult számítás megy végbe csupán csak testünk működtetése érdekében. Nem mellesleg ez a szervünk tárolja emlékeinket, melyekből felépül az az egyén, akik vagyunk. Minden fontosabb dolog, amit valaha is láttunk, hallottunk, éreztünk, elraktározódik egy kis fiókba, hogy aztán memóriánk egyszer csak felidézhesse számunkra.

Az idő múlásával azonban az agy is képes öregedni, ellustulni, megridegedni, ami memóriánk lassulásához, kopásához vezethet. Ezt azonban képesek vagyunk nagymértékben lelassítani.

Keverjük össze a szálakat

Az agynak kifejezetten jót tesz, ha néha kizökkentik a megszokott napi rutinból. Ezt legkönnyebben úgy tehetjük meg, ha munkába menet más útvonalat választunk, a bolti bevásárlást nem a bejáratnál, hanem az utolsó sorban kezdjük, bekötött szemmel próbálunk otthon elvégezni egy veszélytelen feladatot, kezet váltva kíséreljük meg leírni a nevünket, vagy esetleg kizökkentjük magunkat egyensúlyi helyzetünkből fél lábon állással.

hirdetés

Ezen folyamatok mind egy olyan szituációba kényszerítik az agyat, amit meg kell oldania egy olyan területének segítségével, amit nem gyakran szokott használni.

Mozogjunk rendszeresen

A mozgásnak rendkívül sok jótékony hatása van, többek között az is, hogy serkenti a vérkeringést, ami nemcsak izmainknak, de agyunknak is rendkívül jót tesz. Emellett rengeteg olyan helyzetet teremt, amikor az egyensúlyunk kikorrigálására szorul az agy, illetve olyan új feladatok elé állítható, mint egy gyakorlatsor, vagy futás során egy útvonal megtervezése. A sportolás a stresszoldásban is fontos szerepet játszik.

A stressz olyan anyagokat szabadít fel a hippokampuszban amelyek károsítják az agy számos területét. Mozgás közben viszont endorfin termelődik, ami segít ellazulni, relaxálni, s ezáltal csökkenteni, vagy egyenesen elkerülni a napi stresszt. Kutatások szerint az agy memóriaközpontja az évek múltával zsugorodik, de tudósok igazolták, hogy a rendszeres mozgást végző idősebb embereknél növekedésnek indult a hippokampusz térfogata.

Figyeljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra

Az Omega—3 zsírsavak jótékony hatásáról már rengetegszer lehetett hallani, olvasni, ami nem véletlen, hiszen tényleg rendkívül jó hatással van egyéb szerveink mellett, agyunk működésére is, azonban ne érjük be ennyivel.

hirdetés

Törekedjünk nap, mint nap arra, hogy minél egészségesebb ételek kerüljenek asztalunkra, a szükséges, nem túlzó adagokban.

Aludjunk eleget

Sokan az alvást valami szükséges rosszként kezelik, szeretnek sokáig fennmaradni, de másnap korán kelni kell, sok a teendő, nem jut idő semmire és ezen problémáknak általában az alvási idő hossza szokott áldozatul esni. Jó, ha tudjuk, hogy, ha szervezetünk nem kapja meg naponta a szükséges 7-8 óra alvásmennyiséget, hamar megjelenhetnek az alváshiány okozta tünetek, fáradékonyság, feledékenység, ingerlékenység, koordinációs problémák. Agyunk is megsínyli, ha nem alusszuk ki magunkat, mert ekkor az agyi fehérjék nem megfelelően épülnek be, ez pedig jelentősen megnehezíti az emlékezést és a tanulást, ezen felül pedig hosszú távú szellemi frissességünk is veszélybe kerül.

Mindig tanuljunk valamit

Amíg iskolába járunk, sokszor olyan dolgokat is tanulnunk kell, ami nem annyira köti le érdeklődési körünket és ez hosszú távon kedvünket szegheti, azonban, az iskolából kikerülve, vagy szabadidőnkben iskola mellett is megválaszthatjuk, hogy mit szeretnénk tanulni. Választhatunk egy olyan dolgot, amivel hosszú távon szeretnénk megismerkedni, de akár hetente, vagy naponta is cserélgethetjük érdeklődési körünket, a lényeg, hogy időről időre, lehetőség szerint minden nap, tanuljunk valamit. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden nap olvassunk el egy érdekességet a világról, vagy egy okos idézetet, hanem azt, hogy az elolvasott dolgot próbáljuk meg úgy megjegyezni, megtanulni, hogy azt akár egy év múltán is fel tudjuk idézni.

Nő egy lakás erkélyén

Forrás: pixabay.com; Fotó: Free-Photos; Licenc: CC0; Link: https://pixabay.com/en/woman-profile-face-portrait-young-690118/

Azt a hatalmas mennyiségű információhalmazt, amivel nap, mint nap találkozunk elsőként a rövidtávú memóriánk dolgozza fel, s ha az adathalmazból agyunk valamint igazán fontosnak ítél meg, azt beteszi a hosszú távú memóriánkba. Ezt a folyamatot tudatosan is irányíthatjuk, úgy, hogy azt, amit el akarunk hosszú időre raktározni, sokszor, akár heteken át, ismételjük, így agyunk annyiszor találkozik a megőrizni kívánt dologgal, hogy fontosnak jelöli meg és beteszi a hosszú távú memóriába. Például nyelvtanulás esetén, ha csak heti egyszer veszünk át egy adott leckét, nagy valószínűséggel pár nap múlva, de a hét végére biztosan, a megtanult anyag 50% teljesen elvész, azonban, ha a héten az óra után akár 2, 3-szor is átolvassuk a tananyagot, jelentősen megnövelhetjük a megjegyzett ismeret arányát.

Használjuk a memóriánkat a hétköznapi életben is, próbáljunk megjegyezni fontosabb telefonszámokat, a bevásárló listát, vagy ha egy új emberrel ismerkedünk meg, bátran ismételjük a nevét ezzel is ösztönözve agyunkat az bevésődésre.

Seres-Nagy Katalin

2019. január