HIRDETÉS

5 világjárvány a történelemben, melyek szörnyű pusztítást végeztek

A történelem során, időről-időre, pusztító járványok ütötték fel a fejüket, melyek az akkori lakosságot igencsak megtizedelték, hatalmas csapást jelentve ezzel az emberiségre. Cikkünkben összeszedtünk néhányat közülük, amelyek minden bizonnyal a világ végét jelenthették az akkor élt embereknek.

Kórokozó

Forrás: pixabay.com; Fotó: MouseMadeContent; Módosította: Seres-Nagy Richárd; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Licenc link: https://pixabay.com/service/license/; Link: https://pixabay.com/illustrations/virus-disease-bacteria-flu-ill-3949207/

Pestis

Más néven a fekete halál. Még a történelem iránt nem kifejezetten érdeklődők is halottak már erről a több millió ember életét követelő betegségről, mely főként a középkorban szedte áldozatait. Nevezhetnénk ezt a fajta dögvészt, az emberiség első biológiai fegyverének is, ugyanis rengeteg hadjárat, csata, ostrom dőlt el hamarabb a kelleténél a betegség megjelenése miatt. Birodalmak buktak el, uralkodók haltak meg a járvány megjelenésével. A Yersinia pestis nevű baktérium okozta megbetegedések szám több 100 millió volt az ókori és középkori világban és óvatos becslések szerint kb. 100 millió halálos áldozata is volt a megbetegedésnek. Sokan a mai napig úgy vélik, hogy a pestis a patkányokról kezdett el terjedni, de valójában azok bolhái juttatták át emberekbe a betegséget.

HIRDETÉS

Európában kb. 535 körül jelenhetett meg a fertőzés, vélhetően egy akkortájt bekövetkezett hirtelen globális klímaváltozás miatt, ugyanis ekkor rengeteg rágcsáló indult el Afrikából Európa irányába, akik hozták magukkal a kórt.

Az első hivatalosan is dokumentált megbetegedés az Óvilágban 540-ben volt, sőt nem is csupán megbetegedés, hanem egy egész járvány jelent meg ekkor a kontinensen. Konstantinápoly volt a pestis áldozata ekkor, és mintegy az egyötöde meghalt a városban lakó népnek a szörnyű megbetegedésben. Ez után még a 14-17. század között több kisebb-nagyobb hullámban fellángolt a betegség Európában és Ázsiában is. Azt azért még megjegyezném, hogy az akkori Európa népességének közel egyharmada, más források szerint fele pusztult el a járványok során.

Magyarországot sem kímélte a dögvész, ugyanis például Nándorfehérvár után, tehát 1456-ban a nagy Hunyadi János is ebben a fertőzésben hunyt el, de Kapisztrán Jánost sem kímélte, aki a keresztény csapatok másik vezére volt. Még egy érdekesség a megbetegedésről, hogy nem hiába hasonlítják sokszor biológiai fegyverhez a pestist, ugyanis az 1347-ben meginduló tatár seregek pestisben elhunyt tetemeket dobáltak át hajítógéppel Kaffa városába, ahol így felütötte fejét a megbetegedés, eldöntve ezzel az ostrom kimenetelét a tatár hordák javára.

Fekete himlő

A fekete, mint a halál színe itt is megjelenik a betegség nevében, ami nem is csoda, mivel közel 60 millióan haltak meg ebben a szörnyű bőrelváltozásokkal járó járványban. Európában már viszonylag korán, a 6. században megjelent, de tetőfokát a 13-16. század között élte.

Nem csupán Európa területén ért el hatalmas pusztításokat, de a gyarmatosítók megjelenésével az Újvilágban is megjelent. Itt az ismeretlen betegség ellen felkészületlen Azték Birodalom alapjaiban omlott össze a hatalmas halálozási ráta miatt, így elveszítve katonai és gazdasági erejének nagy részét az újonnan érkezőkkel szemben. Innen való továbbterjedésének köszönhetően a kór kiirtotta a karibi őslakosokat, sőt Mexikóban az Inka Birodalmat is súlyosan érintette.

Mivel a betegség cseppfertőzéssel terjedt, hamar rájöttek az emberek, hogy tökéletes biológiai fegyverként is. Már a 18. században a Pontiac vezette indiánlázadás során a brit Jeffrey Amherst tábornok is e célból használta, amikor fertőzött takarókkal terjesztette el a járványt az őslakosok körében. Szintén ezzel a módszerrel védték meg a Fort Pitt erődítményt is. Szerencsére a fekete himlő az egyetlen olyan betegség, amit sikerült teljes mértékben felszámolni azóta.

Kolera

A fontos háborúk eldöntőjeként is emlegethetnénk ezt a járványt, ugyanis az 1853 és 1856 közt zajló krími háborúban közel 30 ezer emberi életet követelt, illetve az 1866-os porosz-osztrák háború során is 70 ezer embert szedett a betegség. A kolera elsődlegesen hányadékkal, széklettel és vizelettel terjed.

HIRDETÉS

A betegség már az 5. században ismert volt, de az infrastruktúra fejlődése a 19. században utat nyitott neki Európa irányába. Itt 1826 és 1971 között 7 nagy járvány is kitört, ami tonnaszámra szedte az áldozatokat. Vitatott téma, de egyes orvosok úgy tartják, hogy az utolsó nagy kolerajárvány még napjainkban is tart és a szegények közt szedi áldozatait.

Magyarországot sem kímélte a kolera, ugyanis országunkban 1832-33-ban és 1872-73-ban is kitört egy nagyobbnak nevezhető járvány. Ebben az időszakban közel félmillió haláleset köthető a kolerás megbetegedésekhez. A későbbiekben, az orvostudomány ugrásszerű fejlődésével párhuzamosan a járvány is kezdett háttérbe szorulni, illetve ma már kezelhető különböző antibiotikummal, illetve só- és folyadékpótlással.

Spanyolnátha

Mai napig tisztázatlan, hogy mennyi halálos áldozattal járt a mai koronavírushoz leginkább hasonlító 20. századi világjárvány. Egyesek 20 millióra saccolják, míg mások szerint közel 100 millió áldozata volt a megbetegedésnek.

Kutatók szerint azért volt ilyen magas a halálozások száma, mivel a kitörésének évében, 1918-ban ért véget az első világháború. Ebben a szörnyű és hosszan tartó háborúban a legtöbb 20 és 40 közti férfi a lövészárkokban harcolt, ínségben, a legalapvetőbb higiéniás követelményeket is nélkülözve. Az itt meggyengült immunrendszerű nagyon könnyen kapták el a betegségeket, így a spanyolnáthát is, melyet egy újonnan megjelenő influenzatörzs okozott.

Hadtörténészek úgy vélik, hogy már maga ez a betegség is hozzájárulhatott a hosszú hadi események lezárásához, ugyanis 1918 őszére már több volt a spanyolnáthában elhunyt katona, mint azok, akik a harcokban estek el. Nevét egyébként megjelenésének és leírásának első helyéről kapta.

Szintén a tudósok kutatásai alapján tudjuk, hogy a járvány kb. 2 év alatt a legtöbb országon végigsöpört és 20-40%-át érintette a világ népességének. Természetesen voltak már ez előtt is nagyobb influenzajárványok a világon, de a spanyolnátha pont azért szörnyű, mivel itt a betegség megtalálta a tökéletes időpontot a lesújtásra. Egy alapvetően gyenge immunrendszerű társadalmat pedig könnyen leigázott.

Vérhas

A vérhas nem is olyan meglepően szintén a háborúk velejárója volt. A tífusz és a már említett kolera mellett ez volt a harmadik olyan betegség, amely főként a katonákat érintette. A baktérium okozta megbetegedés hasi görcsökkel, magas lázzal és véres hasmenéssel járt. Szintén érdemes megemlíteni a krími háborút, ahol hatalmas pusztítást végzett a tífusszal karöltve. Az itt megfertőződött angolok majdnem egyharmada szörnyű kínok közt lehelte ki a lelkét.

A francia-porosz hadi események idején szintén több ezren estek a halálos kór áldozatául. Magyarországon is felütötte a fejét a betegség az évszázadok során, sőt Habsburg Albert királyunk is ebbe halt bele, és mivel a hazánk akkori földrajzi adottságai, mocsaras, lápos vidékeire vezették vissza a megbetegedést, sokan morbus hungaricusként, tehát magyar betegségként emlegetik a vérhas járványt.

Hála az égnek mára a vérhas már nem olyan pusztító betegség, mint régen volt. Azonban még, ha Európában nem is, de Afrikában és egyéb forró égövi országokban még mindig nagyon fontos közegészségügyi faktor.

Brezovszky Tamás

2020. március