Városok a városok alatt

Tény, hogy a világ számos pontján tapasztalható, a legtöbb nagy múltú város alatt, bizony gyakorta meghúzódik egy letűnt korbeli elődje, s nem ritkán, ha még lejjebb hatolunk a föld alá, előbukkan még egy város és így tovább, nem is beszélve a nagyvárosi közművek jelenkori kiterjedt hálózatáról. Olyan ez, mint a földtörténeti korok rétegei. Mi sem jobb példa erre, mint a jó öreg Róma, vagy Párizs! Lássuk hát, mi minden lapulhat egy-egy város alatt?

Budavári Labirintus

Ha város alatti, régmúltú, misztikus labirintusokról van szó, elsőként talán mindannyiunknak a katakombák jutnak eszébe, melyek lényegében nem mások, mint a korai keresztények temetkezési és istentiszteleti helyei. E szokás főként Rómára volt eleinte jellemző, ahol a mintegy 54 katakombacsoport közel 7 millió sírt tartalmaz! A leghíresebb katakombák Ausztriában, Csehországban, Angliában, Franciaországban és Egyiptomban (Alexandria) vannak, de ugyanúgy megtalálhatóak például Törökországban, Tunéziában, Peruban, vagy akár Ausztráliában is.

A világ egyik legnagyobb tömegsírja, az oly romantikus párizsi utcák alatt kanyarog, ahol, mintegy 6 millió holtest nyugszik. (Eredetileg egyébként e földalatti hálózat nem temetkezési célból épült, hanem a városépítéshez használt anyagok helyi kitermelésének eredményeként jött létre, majd később, a pestis és himlő járvány idején kezdték el hasznosítani, mint nekropoliszt.) A Párizs alatt eltemetett holtak közt ráadásul számos, híres író és művész is nyugszik névtelen tömegsírban, ami tovább színesíti a hely amúgy is különleges auráját.

Párizsi nekropolisz

A 300 km-nyi halálfolyosó bejárata felett pedig ez olvasható: "Arrête! C'est ici l'empire de la Mort!" vagyis: "Állj! Ez itt a halál birodalma!"

Az egyik leghíresebb (érseki) pincerendszer éppen Eger alatt, csaknem 4 kilométer hosszan terül el, és Magyarország hét csodájának egyikeként tartják számon!

Érseki pincerendszer; Eger

Már kialakulása is lebilincselő történet: amikor a püspöki palotát építették, az ahhoz felhasználásra kerülő tufa kő kitermelésekor keletkezett a pincerendszer alapja, így végül nem csak egy palotát, hanem egy óriási, földalatti "várost" is nyertek egy csapásra az építkezés által. Nagy része sajnos nem bejárható, mert az évek során bekövetkezett szerkezeti gyengülések miatt a veszélyes szakaszokat betonnal betömedékelték.

Budapest alatt is számos régi időket idéző pincerendszer húzódik, némelyikük akár 30 km-es alapterülettel és 6-7 méter belmagassággal, valamint szélességgel rendelkezik! Ezen említett rendszer története egyébként rendkívül hasonlatos az egri pincerendszeréhez azzal a különbséggel, hogy itt nagy mennyiségű, könnyen faragható mészkő állt rendelkezésre, olyannyira, hogy tulajdonképpen ebből épült Budapest. Külön érdekesség, hogy a mai napig találnak benne olyan termeket és folyosókat, melyek addig egyetlen alaprajzon, vagy térképen sem szerepelnek, ráadásul a járatok zömét már elárasztotta a talajvíz, így felfedezésük és feltérképezésük is egyre inkább körülményessé válik.

E pincerendszer felhasználása is bővelkedik meghökkentő sajátosságokban, például Dreher Antal hírneves sörgyára is e folyosók egy részében csíráztatta komlóját, a II. világháborúban pedig, a bombázásoktól óvandóan, Messerschmitt repülőgépeket is szereltek össze benne.

Sajnálatos tény, hogy a világon már nem egy háború zajlott, s ennek hatására számos országban a politikai vezetés figyelmét jó ideje nem kerüli el a kulcsfontosságú központok javarészére jellemző óvóhelyek és menekülési útvonalak kialakítása. Moszkvában például, gyakorlatilag egy egész várost építettek a föld alá infrastruktúrával, titkos metróhálózattal, sőt, börtönökkel felszerelve, mely hátborzongató helyek békeidőben gyakorta szolgáltak kivégzések "diszkrét" helyszínéül is. A Sztálin által építtetett metró 2 annyiban különbözik a maiaktól, hogy a sínek a talajba vannak süllyesztve, hogy a járatok a gépkocsi közlekedés számára is kihasználhatóak legyenek. A bunkerrendszerben ráadásul a vezető réteg számára fenntartott kamrák különösen nagy kényelemmel és pompával vannak ellátva, hogy egy esetleges levonulás során minél inkább csökkenthető legyen a bezártság érzet és a vele járó szorongásos betegségek kialakulásának kockázata a felelős döntéshozóknál. Moszkvában továbbá, a Sándor kert alatt egy egész, titkos folyó is található, mely 7,5 kilométer hosszan van a föld alá vezetve.

Neglinka folyó; Moszkva

A Neglinkának nevezett folyó tulajdonképpen azért lett "leterelve", mert túlságosan elszennyeződött.

Egy ma is létező, történelmi városban, mint amilyen például Budapest vagy Berlin, szinte se szeri, se száma a "ki tudja, mi lapulhat mögötte", jelentéktelen ajtók sokaságának a metróban, a Gellért-hegy oldalában, vagy éppen egy lakóház picéjének egy eldugott zugában.

Ezen ajtók gyakran takargatnak légvédelmi óvóhelyeket, veszélyes statikai állapotban lévő, rég használaton kívüli pincerészeket, ám néha még titkos átjárókat is egy közintézményhez, vagy éppen egy atombunker lemeneti lépcsőjárataként funkcionálnak, melyet történetesen éppenhogy csak elfalaztak.

Számos nagyvárosi építkezés alkalmával találnak olyan ősi romokat a mélyben, melyek egy az előtt nem ismert, akár több ezer éves letűnt város és kultúra emlékeit idézik. Talán a legismertebb példa erre Róma, "Az örök város" mely alatt köztudottan két korábbi elődje is megbújik. Érdekes belegondolni továbbá, hogy egyszer majd talán a mi használati tárgyaink is egy ilyen leletanyag részévé válhatnak...

Seattle a XIX. században még szó szerint 2 emelettel lejjebb volt, ekkor még az épületek fából készültek, így gyakoriak voltak a tűzvészek és a tenger közelsége miatt a vízbetörések. Ezen problémák orvoslására az egész várost újra építették, ezúttal már azonban kőből és megemelték az utcaszintet is 3,5 - 9 méterrel. A lakók többsége azonban ekkor még továbbra is előszeretettel az alsóbb szinteken lakott (most már gyakorlatilag a föld alatt), s az utcát létrákon, lépcsőkön közelítette meg. Véglegesen 1907-ben a nagy tüdőpestis idején (mely főként a földalatti városrészen szedte áldozatait) hagyták csak el az alsó rétegeket, melyeket ettől kezdődően már csak raktárként vagy pincének használtak. Napjainkban népszerű turista látványosság a legutoljára a múlt században az alvilág által hasznosított, elveszett Seattle.

A csillogó város, Las Vegas, kaszinóktól tarkított, nyüzsgő forgatagának útjai alatt széles, jól kiépített csatornahálózat húzódik, mely labirintus város már saját lakókkal is bír! Számos, a fenti csillogást megunó, vagy épp talán pont a szerencse városában koldussá váló civil dönt e vidéken úgy, hogy életét a továbbiakban a város alatt, a csatornákban készül leélni. A hatóságok, bár nem kifejezetten helyeslik, nem igazán tudnak mit kezdeni érdemben a helyzettel, így a földalatti Las Vegas lakossága egyre csak növekszik.

Taszáron a volt katonai repülőtér különleges, egyedi kialakítású, s létesítményeinek nagy része a föld alatt helyezkedik el, ahonnan szükség esetén fel is tudnak szállni a repülőgépek.

Kevesen tudják, hogy Berlin alatt egy rejtett autósztráda fut, melyet többek között Goebbels is előszeretettel használt annakidején. Manapság sok berlini bunkert étteremként, vagy éppen múzeumként üzemeltetnek.

Boszniában, Konjic városában a Zlatar hegység gyomrában a föld alatt 280 méter mélyen egy egész város található, mely lényegében egy 6 500 négyzetméteres atombunkerként is funkcionál.

Érdemes még megemlíteni, hogy a Csalagúton (Chunnel) kívül is, néha egészen elképesztő, sokszor városokon, tengereken átívelő földalatti vasút és egyéb vonalak futnak a világon, mint például a most épülő Helsinki (Finnország) - Tallinn (Észtország) alagút, mely a tervek szerint 2024-re készül majd el.

Jövőbeni várostervezés

A jövőt kémlelve pedig tény, hogy a várostervezés tudatosan már nem csak széltében és magasabbra, hanem a földfelszín alá is egyre inkább terjeszkedik!

2013. január