Útmutató nőknek - Hogyan óvd meg a biztonságod az interneten?

Sajnos az interneten nem ritkák a különböző visszaélések, illetve az online zaklatás sem, és noha ezek a problémák természetesen kortól és nemtől függetlenül bárkit érinthetnek, az alábbi leírás - néhány "speciális" eset miatt - mégis inkább a nőkhöz szól, számukra igyekszik hasznos tanácsokkal szolgálni.

Forrás: pixabay.com; Fotó: Gerd Altmann; Licenc: CC0; Link: https://pixabay.com/hu/smartphone-k%C3%A9z-fot%C3%B3mont%C3%A1zs-arcok-1445489/

Ahogyan a valós, úgy a virtuális térben is lehetnek, akik meg akarnak károsítani minket, esetleg vissza akarnak élni a bizalmunkkal, netán az elővigyázatlanságunkkal. Ilyen esetek lényegében bárkivel előfordulhatnak, tehát szégyenkezni semmiképpen nem kell - okulni viszont érdemes egy-egy esetből, s még jobb, ha egyenesen az előtt lépünk, hogy bekövetkezne a baj.

Mivel kellő odafigyeléssel a hasonló esetek egy része megelőzhető, de legalábbis kezelhető, érdemes mindenek előtt tájékozódni a témában, másrészt pedig résen lenni, és kiküszöbölni azokat a tényezőket, amelyek sérülékennyé tennék például a közösségi médiában használatos fiókjainkat, vagy a telefonkészülékeinket. Alább, a VPNMentor.com oldal cikkéből is merítve, összegyűjtöttünk néhány tippet azzal kapcsolatban, hogyan is érhetjük el, hogy biztonságban érezhessük magunkat a virtuális térben!

Viszonylag gyakori problémát jelent a közösségi oldalakon történő zaklatás, a helyzeten pedig nyilván az sem segít, hogy a rossz-szándékú elkövetők olykor álnevek mögül, tehát valódi kilétüket sem vállalva léphetnek interakcióba az áldozatukkal. Mégsem kell reménytelennek látnunk a helyzetet, mert természetesen tehetünk a hasonló esetek kockázatának mérsékléséért!

A Twitter-felhasználóknak tanácsos mindenek előtt több profilt használniuk - egy személyeset, ahol csak azokkal osztják meg a tartalmakat, akikben valóban megbíznak, valamint egy nyilvánosat, ahová azok a bejegyzések kerülnek, amelyeket nem baj, ha mások (akár a Twitteren kívülről érkezve) is láthatnak, illetve megoszthatnak. A privát felhasználói fiók esetében fontos, hogy a biztonsági beállításokat a lehető legszigorúbbra állítsuk, így megóvva a legszemélyesebb képeket, bejegyzéseket. Erre az "adatvédelem és biztonság" menüpontban van lehetőség.

Forrás: pexels.com; Fotó: bruce mars; Licenc: Pexels License ; Link: https://www.pexels.com/photo/woman-in-grey-jacket-sits-on-bed-uses-grey-laptop-935743/

Más közösségi oldalakon is hasonlóképpen beállíthatjuk a biztonsági lépéseket, és ha szeretnénk nyilvános felhasználói fiókot, érdemes ennek, netán egy oldal létrehozásának lehetőségét megfontolni. Persze, fontos az is, ha már egyszer beállítottuk, ki mit láthat, ne jelöljünk vissza ismeretlen embereket ismerősként, hiszen meglehet, hogy éppen a személyesebb adatainkra ácsingóznak.

Szintén fontos tanács, immár valamennyi közösségi oldal esetében, hogy jelentsük és tiltsuk le azokat, akik visszaélést követnek el a fiókunkkal szemben. Ezt könnyedén megtehetjük az illető hozzászólásánál lévő lefelé mutató nyílra kattintással, majd a megfelelő menüpont kiválasztásával, s végül a közösségi oldal utasításainak követésével.

Az úgynevezett doxing, vagyis a személyes adataink visszaélésszerű nyilvánossá tételének megelőzésére mindenek előtt jó tanács, hogy ne használjuk a geotagging lehetőségét, vagyis ne rendeljük a tartózkodási helyünk adatait a bejegyzéshez. Persze, ugyancsak tanácsos kerülni, hogy pontos leírást adjunk a bejegyzésben arról, hogy vagyunk, és ha a lakókörnyezetünkben van valami könnyedén felismerhető tájelem - mondjuk szobor -, ami gyakran feltűnik a fotókon, az ugyancsak elárulhat minket. A hozzátartozóink védelmére is érdemes e szempontból gondolni: nyilvános bejegyzéseknél alapvetően jobb, ha a gyerekek óvodája, iskolája sem látszódik, hiszen - még ha nem is adódik semmilyen probléma - sokkal jobb óvatosnak lenni, mint napközben a szeretteink biztonsága és nyugalma miatt aggódni egy esetleges internetes visszaélés nyomán. A Facebook esetében a Beállítások menüpont alatt érdemes lehet vetni egy pillantást a Helyadatok nevű lehetőségre is, ahol nemcsak megtekinthetjük az oldal által tárolt helyadatokat, de egyúttal törölhetjük is őket.

A főként professzionális célokra alkalmas LinkedIn esetében azt is fontos ellenőrizni, hogy az önéletrajzi adataink - és a telefonszámunk - ki számára elérhetőek, s ha szükségesnek látjuk, változtassuk meg a rájuk vonatkozó beállítást.

Az úgynevezett "doxing" ellen az előbbin túl is tehetünk néhány lépést. Mindenek előtt érdemes rákeresni a nevünkre a Google-n, és így láthatjuk, hogy mások vajon találnak-e rólunk bármilyen olyan információt (telefonszámot, lakcímet), amellyel visszaélhetnek. Ha mi voltunk óvatlanok, azon könnyen segíthetünk a biztonsági beállítások átállításával, de lehetnek esetek, amikor az információ eltüntetéséért sajnos már nem sokat tehetünk. Néhány külföldi szolgáltatás - így a PrivacyDuck vagy a DeleteMe - nyújt erre megoldást, sajnos magyar megfelelőjükkel nem igazán találkozhatunk.

Viszonylag gyakran hallhatunk olyan esetekről, amikor bizonyos oldalakról, esetleg más forrásból több felhasználó e-mail címe és jelszava is kiszivárgott, ilyen esetben pedig mindenképpen érdemes mindenek előtt megváltoztatni a jelszót (fontos: nem feltétlenül csak az e-mail fiókunknál, hanem minden más olyan virtuális felületen is, ahol ugyanaz a jelszó!), a fiókot pedig kettős védelemmel ellátni. Hogy e-mail címünk érintett-e valamilyen nagyobb "adatszivárgási botrányban", bizonyos weboldalakon, így a Haveibeenpwned.com oldalon is ellenőrizhetjük. A VPN-ek használatával ugyancsak bebiztosíthatjuk magukat az adatok illetéktelen kezekbe kerülése ellen.

Az egyik legkínosabb és legveszélyesebb dolog, ami történhet velünk, ha feltörik a fiókunkat. Ennek megelőzésére érdemes erős, a használható karakterek közül többfélét (számot, írásjeleket, betűt) is tartalmazó, és semmiképpen nem például a gyerek, házi kedvenc, vagy a rajongott focicsapatunk/együttesünk nevét tartalmazó jelszót kitalálni. Érdemes emellett többlépcsős védelmet beállítani, és jobb, ha gyanúsak a főként a Twitteren elterjedt rövidített linkek is. Újabb fontos tanács, hogy ne töltsünk le gondolkozás nélkül minden alkalmazást - kiváltképpen azokat érdemes kerülni, amelyek hozzáférést kérnek például a közösségi fiókjainkhoz. Megtörténhet az is, hogy valaki "lemásolja" a profilunkat - ilyen esetben az érintett közösségi oldal működtetői felé kell ezt jelezni.

A társkereső oldalakat sajnos nem mindenki őszintén, és - még sajnálatosabb módon - nem mindenki érett, felelősségteljes módon használja. Sokakat teljes egészében is elriaszthatnak a zaklatók az ilyen oldalakról - még ha feltett szándékuk is, hogy megismerjenek ott valakit, valakiket -, ha nem tudják, hogyan tartsák kordában a kellemetlenkedő felhasználókat. De mi is a teendő?

Mindenek előtt keressünk rá a közösségi oldalakon, más társkereső oldalakon/alkalmazásokban és akár a Google használatával is az egyes felhasználókra, mielőtt válaszolnánk nekik, vagy rájuk írnánk. Ha sok ellentmondást tapasztalunk, vagy legyünk nagyon óvatosak, vagy inkább hanyagoljuk az egészet. Persze, ha valaki kép nélkül és valamiféle álnéven regisztrál, ugyancsak nem túl bizalomgerjesztő…

Ismerkedésnél jobb, ha egy ideig ragaszkodunk az adott társkereső oldal/alkalmazás kizárólagos használatához, és nem váltunk anélkül e-mailezésre, a közösségi oldalakon való üzenetváltásra, és leginkább Skype-ra, amíg kicsit meg nem ismertük az illetőt.

Érdemes ügyelni arra, hogy ne csak a társkeresőn, de a közösségi oldalakon se találhassanak az adataink alapján olyan képeket, amelyeket nem szeretnénk, ha rossz kezekbe kerülnének.

Fontos kérdés: mi tévő lehetsz, ha a telefonodnak egyszer csak nyoma vész? Hogy ellopták, vagy figyelmetlenség miatt tűnt el, végső soron a személyes adatok védelmének szempontjából lényegtelen is: aligha menten fel tudnánk idézni olyan képeket, közösségi oldalakon megosztott bejegyzéseket, üzenetváltásokat, amelyeket semmiképpen sem szeretnénk, ha mások meglátnának.

Érdekes lehet - s ez egy személyes tapasztalaton alapul -, hogy akár az áruházakba visszavitt készülékek révén is hozzáférhetnek mások az adatainkhoz. Egy közeli ismerősöm egy alkalommal új telefont vásárolt egy nagy üzletláncban, és amikor hazaérve nézegetni kezdte, egy teljesen ismeretlen nőnek érkeztek a készüléken üzenetek, aki, mint kiderült, úgy vihette vissza az üzletbe a készülékét, hogy minden közösségi oldalon bejelentkezve maradt. A szóban forgó új vásárló a telefont még aznap visszavitte, és újat kért a problémát jelezve - de nem nehéz elképzelni, hogy akár rossz célokra is használhatták volna az így elérhető adatokat. Jóllehet, arra nem érkezett magyarázat a boltban, hogy mi vezethetett a helyzethez, így elképzelhető, hogy egészen egyedi esetről volt szó. Mégis: nagyon fontos, hogy amennyiben bármilyen(!) okból túladunk a telefonon, vagy lecseréljük, előbb töröljük a személyes adatokat, és legalább jelentkezzünk ki a levelezőrendszerből, közösségi oldalakból!

Természetesen épp ilyen fontos, hogy megfelelő jelszóval védjük a telefonunkat, amelyet jellemzően a "képernyőzár" menüpont alatt állíthatunk be. Az ujjlenyomat-olvasás, illetve az Apple készülékek esetében újabban már az arcfelismerés is biztonságos alternatíva lehet.

Az elveszett telefont a GPS adatok alapján bizonyos esetekben nyomon követhetjük, így akár azelőtt megtalálhatjuk, hogy valaki más ezt megtenné - ehhez azonban előzőleg vagy aktiválni kell a telefonban ezt a lehetőséget, vagy telepítenünk kell egy alkalmazást. Így iPhone-ok esetében például a Find My iPhone alkalmazásra lesz szükség, de a GoogleStore-ban a Find My Device alkalmazás is jól jöhet. Ezek az alkalmazások akkor is hasznosak, ha lopás áldozataivá váltunk, hiszen rajtuk keresztül az összes adatot is törölni lehet a mobilról, s így ha fel is töri a tolvaj, azon már nem talál semmi személyes adatot. (Érdemes időről-időre lementeni a gépre is a képeket, adatokat, hogy hasonló esetekben, vagy a készülék elromlása esetén is megmaradjanak valahol.) Ahhoz azonban, hogy a kártyaadatok is törlésre kerüljenek, a mobilszolgáltatónak kell jelezni, hogy tiltsa le a számot.

Végezetül, ha eltűnt a telefonunk, vagy ellopták azt, ne feledjük mindenhol megváltoztatni a jelszavakat!

Diós Anita

2018. szeptember