Tyrannosaurus rex

A Tyrannosaurus rex az állatok (Animalia) országába, a valódi szövetes állatok (Eumetazoa) alországába, a kétoldali szimmetriájúak (Bilateria) alországágába, az újszájúak (Deuterostomia) főtörzsébe, a gerinchúrosok (Chordata) törzsébe, a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe, az állkapcsosok (Gnathostomata) altörzságába, a négylábúak (Tetrapoda) főosztályába, a magzatburkosok (Amniota) csoportjába, a hüllők (Reptilia) osztályába, a dinoszauruszok (Dinosauria) öregrendjébe, a hüllőmedencéjűek (Saurischia) rendjébe, a Theropodák alrendjébe, a Coelurosauriák csoportjába, a Tyrannosauroideak öregcsaládjába, a Tyrannosauridaek családjába, a Tyrannosaurinaek alcsaládjába, továbbá a Tyrannosaurusok nemébe tartozó faj.

A Tyrannosaurus rex rekonstrukciója

A Tyrannoszaurusz rex egy hatalmas húsevő dinoszaurusz volt, mely 70,6-66,043 millió évvel ezelőtt, a Késő kréta kor Maastrichti korszakában, a mai Észak-Amerika nyugati részén élt. Nevének jelentése, azaz "a zsarnokgyíkok királya", arra utal, hogy minden bizonnyal a valaha létezett egyik legnagyobb szárazföldi húsevő volt, s egyben a legnagyobb Tyrannosaurida faj, melyet eddig találtak, így nem is csoda, hogy a világ talán legnépszerűbb és legismertebb dinoszaurusza a populáris kultúrában, valamint a korszakalkotó Jurassic Park filmtrilógia és folytatása, a Jurassic World "sztárja".

E legendás Therapoda típuspéldányát 1892-ben Edward Drinker Cope találta.

Edward Drinker Cope 1892-es Tyrannosaurus rex lelete (Manospondylus gigas)

Eme első lelet mindössze két csigolyatöredékből állt, melyek közül ráadásul az egyik időközben el is veszett. Ekkor azonban még az addig ismeretlen állatot Manospondylus gigas néven írta le Cope, s csak később, 1917-ben H. F. Osborn ismerte fel, hogy tulajdonképpen eme töredékes csigolyák is minden kétséget kizáróan a Tyrannosaurus rextől származnak, melyet ő egy másik, "AMNH 973" (napjainkban "CM 9380") jelzésű lelet alapján írt le 1905-ben, amelyet B. Brown talált még 1902-ben, az Amerikai Egyesült Államok béli Montanában, a Lance formáció homokkövébe ágyazódva.

A képen fehérrel vannak jelezve a feltárt csontok, melyekből a Tyrannosaurus rex típuspéldánya áll.

Így, bár Cope lelete már korábban előkerült, általában eme utóbbit, azaz az AMNH 973-at tekintik a Tyrannosaurus rex holotípusának, mely 34 csontdarabból áll, így körül-belül egy 11%-os, részleges csontvázat jelent.

A Tyrannosaurus rex holotípusából kiinduló, egykori, méretarányos csontváz rekonstrukciója a Carnegie Természettudományi Múzeumban (Pittsburgh, Pennsylvania - USA). Akkoriban még egy kenguruszerű (alaptesthelyzetben a farok a földre van fektetve, így stabilizálja az állatot) testtartást feltételeztek az óriási therapodának a kutatók, amiről, ma már tudjuk, hogy nem volt helyénvaló. A "CM 9380" jelzésű lelet is napjainkra már korrigálva lett a helyes testtartásba.

Felfedezése óta 2015-ig, további 62 külön egyed maradványaira találtak rá a paleontológusok, melyek közül 6 Kanada kréta időszaki rétegeiből (Alberta, Saskatchewan gyűjtemények), valamint 56 az Egyesült Államokból (Colorado, Montana, New Mexico, Észak-Dakota, Dél-Dakota, Texas, Wyoming) került elő. Míg a leletek többsége igencsak hiányos, addig egyesek szinte meglepően épek és majdnem teljesek.

Az FMNH PR 2081 jelzésű, "Sue" becenévre hallgató lelet, a chicagói Field Természetrajzi Múzeumban

A napjainkig feltárt eddigi legteljesebb példány az "FMNH PR 2081" jelzésű "Sue" becenévre hallgató nőstény Tyrannosaurus, mely az Egyesült Államokban, a chicagói Field Természetrajzi Múzeumban van kiállítva. Sue egyébként azért is híres, mert ő egyben az egyik legnagyobb valaha talált T. rex is, a maga 12,3 méteres hosszával és 8,4 tonnás súlyával (csak becsült adatok).

Érdekesség, hogy a Museum of the Rockies 1125-ös (avagy MOR 1125-ös jelzésű) példány maradványaiban (az egyik lábcsontjának velőüregében), melyek a Hell Creek-i formációból kerültek elő, Mary Higby Schweitzer és kollégái (North Carolina State University - Észak-Karolinai Állami Egyetem) lágy szöveteket és fehérjemaradványokat, valamint vérsejteket véltek felfedezni (publikáció 2005-ben), ám egyenlőre erősen vitatott, hogy mit is találtak valójában.

A Tyrannoszauruszok felépítésüket tekintve masszív, erős csontozatú ragadozók voltak. A test izmos, a kifejlett példányok esetében mindenképpen robosztus lehetett. A hátsó végtagok hosszúak és vastagok, míg a mellsők aránytalanul kicsik, de mégis hihetetlenül erősek voltak. A farok hosszú és jelentős, több mint 40 csigolyából álló, valószínűleg, hogy képes legyen kiegyensúlyozni az állat sokkalta masszívabb, elülső részét. A nyak a többi therapoda dinoszauruszénál rövidebb és izmosabb, hogy elbírja a súlyos fejet. A kifejlett példányok nyakizmainak átmérője elérhette a 60 centimétert is. Eme hatalmas dinoszauruszok, kültakarója a fellelt fosszilis bőrlenyomataik alapján, szarupikkelyekből állt.

Tyrannosaurus rex csont és kinézet rekonstrukciója

A Tyrannosaurus rex diapszid koponyája (mely 64 csontból áll össze) hatalmas halántékablakokkal rendelkezett, valamint a koponya erőteljes, vaskos csontjai néhol üregeket tartalmaztak, hogy csökkentsék a fej amúgy is tekintélyes súlyát, melynek csaknem kétharmadát izmok tették ki. A száj alakja, ellentétben a többi ragadozó dinoszauruszétól, U alakú, amely tulajdonságának köszönhetően az állat arányaiban egyszerre nagyobb darabokat tudott kitépni áldozataiból, mint a többi óriásragadozó therapoda, melyeknek pofája inkább V alakra hasonlít. Ami a Tyrannosaurus rexet talán minden más ragadozó dinoszaurusz közül végkép kiemeli, hogy a koponya tekintélyes méretű izomtapadási felületeiből ítélve eme hatalmas ragadozó harapása lehetett a legerősebb, s így leghalálosabb mindközül.

A Tyrannoszauruszok fogai is figyelemre méltóak, melyekből, amellett, hogy az erőteljes harapás miatt rendkívüli nyomást (terhelést) voltak képesek elviselni, 60 db is ült a szájában belőlük, ráadásul közülük néhány mérete a 30 centimétert is elérhette.

A Tyrannosaurus rex foga

Eme óriásragadozó legnagyobb példányai csaknem 12 méter hosszúak és közel 8 tonnásak lehettek. A különféle kifejlettségi szintű példányok vizsgálata kimutatta továbbá, hogy átlagosan 25-30 évig élhettek, tehát növekedésük bizonyos életszakaszukban igencsak gyorsnak bizonyul, s az ivarérettség eléréséig (kb. 16 éves kor) sem lehetett nagy a halandóság közöttük.

Tyrannosaurus rex példányok méret-összehasonlítása

A fenti képen 8 Tyrannosaurus rex példány lelete kerül összehasonlításra a méretük és súlyuk tekintetében. Egy négyzet oldalhossza 1 méternek feleltethető meg. Az ábrán fehérrel vannak jelezve azok a csontok, melyeket megtaláltak az adott egyedekből. A leletek fentről lefelé haladva az alábbi jelzéseket viselik, valamint paraméterekkel rendelkeznek: BH1 3033 - "Stan" (hossz: 11,3 m; combcsont (femur) hossza: 1,33 m; csípő magasság: 3,3 m; súly: 6,5 tonna); AMNH 5027 (hossz: 11,8 m; combcsont (femur) hossza: ismeretlen; csípő magasság: 3,3 m; súly: 6,5 tonna); CM 9380 - Típuspéldány (hossz: 11,9 m; combcsont (femur) hossza: 1,27 m; csípő magasság: 3,45 m; súly: 7,5 tonna); MOR 008 (hossz: ~12,8 m; combcsont (femur) hossza: ismeretlen; csípő magasság: ~3,5 m; súly: ~8,2 tonna); UCMP 118742 (hossz: ~12,3 m; combcsont (femur) hossza: ismeretlen; csípő magasság: ~3,6 m; súly: ~8,4 tonna); FMNH PR2081 - "Sue" (hossz: 12,3 m; combcsont (femur) hossza: 1,31 m; csípő magasság: 3,45 m; súly: 8,4 tonna); MOR 1126 - "Celeste" vagy C. rex (hossz: ~13 m; combcsont (femur) hossza: ismeretlen; csípő magasság: ~3,6 m; súly: ~9,7 tonna); UCMP 137538 (hossz: ~13,3 m; combcsont (femur) hossza: ismeretlen; csípő magasság: ~3,9 m; súly: ~10 tonna). A legutolsó összehasonlításban az is jelölve van (szürkével), hogy amennyiben az UCMP 137538 paramétereit Sue alapján becsüljük meg Stan helyett, akkor, annak hossza 14,4 méternek, csípő magassága 4 méternek, még súlya közel 13 tonnának adódna.

E hatalmas őshüllők izomzata hihetetlen erők kifejtésére volt képes. Koponyájának két fő izomcsoportja 3500 kilogrammos (3,5 tonnás!) harapást tett lehetővé a T. rexnek, ami a duplája a ma élő legerősebb harapással rendelkező állaténak, a Nagy fehér cápa harapásának. Mind emellé, ráadásul az állat ki tudta akasztani az állkapcsát, így minden bizonnyal képes volt a fejénél nagyobb dolgok lenyelésére is.

Tyrannosaurus rex izomzat rekonstrukciója

A robosztus, erős testfelépítésnek azonban ára is volt, mivel a Tyrannosaurusok melegvérűek voltak, így tudták szabályozni a testhőmérsékletüket, ehhez azonban legalább 600 kilogramm húst kellett fogyasztaniuk hetente, hogy pótolni tudják a mozgás során felhasznált nagy mennyiségű energiát, valamint, hogy tartani tudják a test hőjüket. Az ekkora mennyiségű húshoz való hozzájutáshoz igen eredményes vadásznak kellett lenniük, illetőleg a dögevés is mindenképpen a kiegészítő megoldások közé tartozott esetükben.

A Tyrannosaurus rex, minden testi adottsága ellenére, legnagyobb fegyvere az agya lehetett, mely az egyik legnagyobb volt, legalább is a dinoszauruszokat, illetőleg a történelem előtti állatvilágot tekintve. Neki köszönhette ugyanis, hogy vadászat közben képes volt az érzékszerveitől érkező temérdek információ, összefüggéseiben való gyors feldolgozására és a rájuk adott legcélszerűbb reakciók megtételére.

Tyrannosaurus rex agy rekonstrukciója

Ami a Tyrannosaurus érzékelését illeti, agyának felépítése alapján elmondható, hogy mind a látása, mind a hallása, mind pedig a szaglása kiváló volt. A T. rex szemeinek elhelyezkedése elsőrangú binokuláris látást tett lehetővé, így tér és mélységérzékelése is pontos lehetett. Eme hatalmas therapoda szemei azért is tehettek jó szolgálatot, mivel meglehetősen magasan helyezkedtek el, így a rex akár 7 kilométerről is jól ki tudott venni még egészen apró részleteket is, ami nem kis teljesítmény, hiszen így nagyjából hatszor élesebben látott, mint az ember.

A Tyrannosaurus hallása is igen kifinomult volt. Kúp alakú belső füle közel 2,5 centiméteres lehetett, így különösen nagy frekvenciatartományban tudta érzékelni a hangokat, még az nagyon mély, infra tartományban is.

Eme óriásragadozó szaglása szintén nem maradt el az előbbiektől, amire szüksége is volt, ha dögevéssel, illetőleg a más ragadozók által elejtett zsákmány elorozásával is ki kellet egészítenie étrendjét az elhasznált nagy mennyiségű energiái pótlása érdekében.

Mindent összegezve tehát, a hatalmas állat talán egyetlen gyengesége, a meglehetős lassúsága volt, hiszen futva is csak alig 20-30 km/órára volt képes, ami nem számított túl gyorsnak.

A Tyrannosaurus rexek a Késő Kréta kor csúcsragadozói voltak, melyek szinte minden akkor élt élőlényt képesek lehettek elejteni, s ellentétben sok más ragadozóval, nem csak áldozatuk húsát, hanem egészét felfalták, beleértve a csontokat is, melyeket az állkapcsuk hátsó részébe mélyen beágyazódott, lekerekített fogaikkal roppantottak darabokra.

Vadászó Tyrannosaurus rex a legendás Jurassic Park című filmben.

Bár kiváló vadászok voltak, hatalmas testük táplálása érdekében nem állt messze tőlük a dögevés és a más ragadozók által elejtett állatok elragadása sem, így, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Tyrannosaurusok voltaképpen mindent elfogyasztottak, ami hús és a látóterükbe került.

Mint a hüllők többsége, tojásokkal szaporodtak, s az utódgondozás is erősen feltételezhető náluk. Mivel alapvetően magányos ragadozókról van szó, párt csak ideiglenesen, a párzás erejéig, valamint a tojások kiköltéséig, de maximum utódaik önállósodásáig alkottak.

Párzási helyzetben felállított Tyrannosaurus rex csontvázak, a Jurassic Museum of Asturiesben.

A Tyrannosaurus feltűnően kicsi, mégis erőteljes mellső lábainak minden bizonnyal szerepe lehetett (sok egyéb más mellett) a párosodás során is.

T. rex (Jurassic Park I.)

Eme óriási ragadozók kipusztulásához mindenképpen köze lehetett a kréta-tercier kihalási eseményt elindító, a Chicxulub-krátert létrehozó, a Yucatán félszigeten becsapódó meteoritnak, amely hirtelen és véglegesen átformálta a Föld arculatát, s így az egykori Észak-Amerika területét is.

2015. július