Szilveszteri és újévi szokások

Az óév búcsúztatásához és a reményekkel teli újév köszöntéséhez rengeteg szokás és néphagyomány alakult ki az idők során, melyek még ráadásul egyes vidékenként is igencsak változhatnak. Vannak azonban olyan "általános érvényűek", melyek szinte mindenhol megtalálhatóak.

Annyi szent, hogy szilveszterkor és újévkor, jó magyar szokás szerint, nincs is nagyobb jelentősége másnak, mint az ilyenkor fogyasztott ételeknek! Malacot (sertéshúst) például kifejezetten ajánlatos fogyasztani, ugyanis a malac előre túrja orrával az ember szerencséjét, míg csirkét (szárnyast) nem ajánlott a hagyomány szerint, hiszen az hátrafelé kapirgál, s így könnyen elkaparja az ember szerencséjét a jövő esztendőre.

A hal sem igazán ajánlatos, mert elúszik a szerencsével, kivéve folyóparti településeken, mit amilyen például Budapest is, mert amennyi pikkelye volt tisztítás előtt a halnak, annyi sok pénz áll a házhoz a jövő évben. (Érdekes, hogy egyes vidékeken meg pont fordítva van mindez, s a halnak sem csak a folyópartok mentén tulajdonítanak jótékony hatást az újévre, ugyanis a hal elúszik az óév minden bújával, bajával, míg a nyúl, szarvas vagy őz szintén jó ilyenkor, hisz azok könnyen elugranak vele, a malac pedig éppenséggel itt nem ajánlatos!)

Számos helyen sütnek december 31-én szerencsehozó pogácsát is, melynek lényege, hogy az egyik pogácsába belerejtenek egy pénzérmét, s aki ezt (még éjfél előtt) megtalálja, annak lesz a legszerencsésebb az eljövendő esztendője. A szerencsét rétessel is lehet nyújtani, míg a kerek sütemények, mint a fánk (bár nálunk inkább csörögefánkot szokás készíteni, ami pont nem kerek) az élet ciklikusságát hivatottak szimbolizálni.

Az eladó leányok is fontos jóslatokba bocsátkozhatnak ekkor, ráadásul több féle módon is! Ha gyúrt házi tésztából készült gombócokba férfineveket tartalmazó papír cetliket rak, majd elkezdik őket főzni, akkor, amelyik gombóc legelsőnek jön fel a víz felszínére (vagyis van készen), az annak a fiúnak a nevét rejti, aki majd megkéri őt. Szokásos szerelmi jóslat még az újévi lencsefőzelékbe (sok lencsét ugye azért érdemes ilyenkor fogyasztani, mert gazdagságot hoz) egy szem mandulát rejteni, s amelyik lány azt megtalálja, az megy az évben férjhez.

A jövő évi csapadékmennyiséget úgy szokták megjósolni, hogy egy hagymát héjaira bontanak (vagy 12 cikkre vágnak), s alaposan besózták a darabokat. Reggel aztán megtekintik a darabokat, s annak függvényében állapítják meg, mennyi eső várható az adott hónapban, hogy a neki megfelelő hagymadarab sója mennyire nedvesedett át.

A jövő évi bőséget december 31-én a kamrában, hűtőben és spájzban hagyott minél több étekkel segíthetjük elő, így jut jövő évre is mindenből, s érdemes egy egész kenyeret is megvágni ilyenkor, hogy a családnak egész évben meglegyen a kenyere.

Szilveszter éjjelén érdemes fogadalmat is tenni, melynek hatására az újévben jobbá tehetjük életünket. Eme újévi hagyomány ma is élénken él még.

A házból kivinni, kölcsönadni és venni semmit sem szabad továbbá a babona szerint a szilveszteri időszakban, mert annak "elszáll a haszna"! A kútból, aki újév első napjának reggelén először mer vizet, az elviszi az "aranyvizet", s egész évben szerencsés lesz. A vízzel kapcsoltban régi babona az is, hogy, ha reggel friss hidegvízben megmosakszunk, egész évben egészségesek maradunk.

Még arra is megvan a recept, hogyan ne szenvedjünk hiányt semmilyen ízesítőben! Ehhez azt kell tennünk, hogy az összes konyhai tartónkat minimum félig kell töltenünk a belevalóval, tehát legyen bőségesen tele a só-, bors-, pirospaprika, stb. egyéb fűszertartónk, valamint a kávé, cukor, liszt tartó, vagy akár a mézes csupor és a zsírosbödön is. A szerelmeseknek különösen kell figyelniük, hogy sok méz legyen a háznál! Éjfél előtt aztán be kell kenniük az ajkukat mézzel, s úgy csókolózniuk az éjjel, mert így hosszú és édes lesz a szerelmük!

Boldog és szerencsés új évet kívánunk!

2014. január