Szenvedély és ráció - Perlrott Csaba Vilmos életmű-kiállítás
MűvészetMalom, Szentendre, 2015. június 5. - szeptember 6.
A 2014 tavaszán a szentendrei MűvészetMalomban megnyílt, kiemelkedően sikeres "Czóbel, egy francia magyar" című kiállítás egy tervezett sorozat első állomása volt. A hosszú távú kiállítási program kialakításakor kiemelkedően fontosnak tartotta a múzeum, hogy a 20. század legkiválóbb magyar művészei közül olyanok életművét mutassa be nagyszabású tárlatokon, akiknek alkotó évei, vagy azok egy része Szentendréhez köthető.
Perlrott Csaba Vilmos - Notre Dame (Város híddal)
hirdetés
2015 júniusától Perlrott Csaba Vilmos életművének bemutatása a következő nagy feladat. A kettős évforduló (a művész születésének 135., halálának hatvanadik évfordulóját ünnepeljük ez évben) különösen indokolttá teszi a megemlékezést. A Ferenczy Múzeum kiemelkedően gazdag gyűjteménye mellett számos országos és vidéki múzeum anyaga, illetve a magángyűjtőktől kölcsönzött műtárgy-együttes bemutatása revelációként hathat egy olyan művész vonatkozásában, aki Nagybányától Párizsig, Kecskeméttől Szentendréig mindenhol a 20. századi művészet nemzetközi élvonalában jelent meg, mesterei és példaképei között pedig Matisse, Picasso, Koszta József, vagy Ferenczy Károly neveit említhetjük.
Ennek a régóta várt és szükséges, jelentős tárlatnak a megrendezését a szentendrei Ferenczy Múzeum kötelességének tekinti.
hirdetés
Perlrott Csaba Vilmos a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb művésze. Szinte minden életrajzi összefoglalója ezzel a megállapítással kezdődik, és kivétel nélkül utalnak ezek a szövegek arra az újító szerepre, ami jellemző volt Perlrottra.. Életművének jelentős része a magyar múzeumokban található, különösen fontos azok bemutatása, amelyek vidéki gyűjteményekben lelhetők fel. Sok fontos mű lett magángyűjtemények része, s ezek közül jó néhány a műkereskedelem szabályai szerint időről időre más tulajdonoshoz kerül, így nem egyszerű feladat nyomon követésük. Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy a festő angol származású második felesége az utolsó években született műveket magával vitte Londonba. Innen egy részük Izraelbe került, az özvegy meghalt, s a képeknek részben nyomuk veszett. Tudunk Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban fellelhető képekről is.
A szentendrei Ferenczy Múzeum 2015-ben mutatja be Perlrott életművének legjelentősebb műveiből válogatott tárlatát, amelyhez tanulmányokkal és a bemutatott művek leírásával katalógus is készül.
A festő életének utolsó két évtizede szorosan kötődik Szentendréhez. Utolsó jelentős kiállítása 1952-ben volt.
"Sem rajongó magyarázói, sem megbűvölt követői nem akadtak, s ma mégis ábrázoló modern festészetünk egyik úttörője"
- írta Perlrott Csaba Vilmosról 1947-ben Kassák Lajos. Életmű kiállítást nem rendeztek még Perlrott Csaba Vilmos műveiből, teljességre törekvő monográfia nem jelent meg róla. Nagy adósságot törleszt tehát a kutatás mind a kiállítás megrendezésével, mind a katalógus megjelentetésével. A kiállítás kurátorai: Dr. Basics Beatrix, Dr. Boros Judit, Jurecskó László, Sümegi György
Perlrott Csaba Vilmos életrajza, munkássága
1880. február 2-án született Békéscsabán Perlrott Vilmos néven. A Csaba nevet 1907 körül kezdte használni, vezetéknévként, hogy a külföldi kiállításokon magyar festőként azonosítsák.
hirdetés
1903. április - június között Koszta József mellett dolgozik Nagyabonyban. Koszta, aki a század első éveiben többször dolgozott Nagybányán, bíztatja, hogy látogasson el a művésztelepre.
1903 - 1906 között a Nagybányai Szabad Festőiskola növendéke, előbb Iványi Grünwald Béla, majd Ferenczy Károly irányítása alatt dolgozik.
1906 decemberében egy Ferenczy Károly támogatásával elnyert ösztöndíjjal Párizsba utazik. A Julian Akadémián és az Académie de la Grande Chaumiere-ben tanul.
1907 elején súlyos betegségen esik át. Párizsban bekerül a Leo és Gertrude Stein körül kialakuló művésztársaságba.
1906 - 1909 között a teleket Párizsban, a nyarakat Nagybányán tölti. 1908 januárjától az akkor induló Matisse akadémia növendéke.
1909 - Iványi Grünwald Béla hívására egyike lesz a Kecskeméti Művésztelep alapítóinak.
1911-ben két alkalommal Spanyolországban dolgozik. Madridban, Toledoban és Sevillaban El Greco festészetét tanulmányozza.
1913 - 1914 Münchenben, Párizsban, Madridban és Kecskeméten dolgozik.
1914 - 1916 Az év nagyobb részét Kecskeméten tölti.
1916 - 1918 között Davosban tartózkodik.
1918 -1919 A kecskeméti művésztelepen dolgozik.
1919-ben házasságot köt Gráber Margit festőnővel és elhagyja az országot.
1920 - 1924 között Pozsonyban, Lőcsén, Drezdában, Berlinben, Wertheim am Mainban dolgozik. 1922 nyarán Pócsmegyeren fest.
1924 - 1934 Nyaranta Nagybányán dolgozik, több erdélyi városban állít ki Kmetty János társaságában, illetve különböző művészcsoportokkal (Nagybányai Festők Társasága, Képzőművészek Új Társasága, Szinyei Társaság). A téli hónapokat 1939-ig többnyire Párizsban, illetve Budapesten tölti.
1937-től jár ki rendszeresen festeni Szentendrére, a teleket Budapesten tölti.
1939 -1944 - Az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Kulturális Egyesület) Művészakció keretében 1939 decembere és 1944 februárja között rendezett hat képzőművészeti kiállítás mindegyikén több művel is szerepel.
1947 - kiállítás az Ernst Múzeumban Gráber Margit és Szobotka Imre társaságában.
1949 - kiállítás a Fővárosi Népművelési Központ Rákóczi úti termében (később Fényes Adolf terem).
1951-ben tagja lesz a Szentendrei Festők Társaságának.
1952 - kiállítás a Fényes Adolf teremben.
1955. január 23-án hunyt el. A Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.
