HIRDETÉS

Sarki fényben pompázott Dobogó-kő

Március 17-én nem mindennapi látványban volt része annak, aki a Visegrádi-hegység lankáit járta, ugyanis egy vasárnapi, kétszeres napkitörés következtében keletkezett G4-es erősségű mágneses vihar érte el keddre a Földet, melynek erejét jelzi, hogy még hazánkban is megfigyelhető volt az aurora borealis!

Sarki fényben pompázott Dobogó-kő

Sarki fény, Dobogó-kő - 2015

A sarki fény (mint ahogy azt neve is sugallja), általában a Föld poláris területein megfigyelhető jelenség, melyet a Napból (illetőleg részint a világűrből) érkező töltött részecskék (többnyire protonok és elektronok) okoznak a Föld légkörében ionizálva annak atomjait. A látványos fényjáték akkor jön létre, mikor a gerjesztett atomok alapállapotukra térnek vissza, s eközben fényt bocsátanak ki. A kibocsátott fény színe (legalábbis, amit látunk belőle) az adott atomra vagy molekulára jellemző, így az oxigén vöröses és zöldes, míg a nitrogén kékes-ibolya színeket eredményez a fényben.

Sarki fényben pompázott Dobogó-kő

Sarki fény, Dobogó-kő - 2015

Mivel a Föld mágneses mezeje általában eltéríti eme töltött részecskéket, így azok normál körülmények között nem jutnak el az atmoszféráig, csak a sarki területeken (ott is csak időszakosan), a mágneses pólusok közelében. Erősebb napszelek hatására azonban, melyeket például egy nagyobb napkitörés is okozni képes, mágneses viharok jönnek létre, melyek megváltoztatják a Föld mágneses mezejének (magnetoszféra) szerkezetét, így olyan régiókban is létrejöhet eme különleges jelenség, ahol alapvetően sohasem, így Magyarországon is.

Az időkép fotósainak nagy szerencséjük volt kedden, amikor is sikerült lencsevégre kapniuk a hazánk feletti sarki fényt, ugyanis Thomas Berger, a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration - amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal) űridőjárás-előrejelző központjának igazgatója elmondta, hogy a vasárnapi napkitörések kilökődései egyesültek, s így a vártnál 15 órával korábban, s erősebben érték el a Föld atmoszféráját.

A jelenséget egyébként az Időkép több olvasójának is sikerült lefotóznia Soltvadkerten (Bíró Róbert), Tamásiban (Farkas Ferenc), Nagyvenyiben (Lénárt Károly) és Agostyánban (Jónás Károly).

Sarki fényben pompázott Dobogó-kő

Sarki fény, Dobogó-kő - 2015

Sarki fényben pompázott Dobogó-kő

Sarki fény, Dobogó-kő - 2015

Sarki fényben pompázott Dobogó-kő

Sarki fény, Dobogó-kő - 2015

Sarki fényben pompázott Dobogó-kő

Sarki fény, Dobogó-kő - 2015

Sarki fényben pompázott Dobogó-kő

Sarki fény, Dobogó-kő - 2015

2015. március