Ruha teszi a mestert?

Avagy: újracsomagolják-e a csokinyuszikat és csokimikulásokat?

Az interneten jóformán minden évben felüti a fejét a pletyka, hogy "újraolvasszák" a csokinyuszikat és csokimikulásokat a szezon kezdetével, míg mások olyan fotókat mutatnak be, amelyeken látszólag nyuszibőrbe bújt Mikulások láthatóak. De vajon mennyi igaz mindebből?

Az egész legenda egy holland, az Alzheimer-kórra való figyelemfelkeltő kampánnyal kezdődött

A húsvétot mindenki másképpen ünnepli, kinek ez, kinek az fontos az ünnepben. Van, aki elsősorban a keresztény ünnepet tartja, mások inkább a népi hagyományokat, így a locsolkodást, tojásfestést helyezik a középpontba - az azonban kétségtelen, hogy a gyerekek számára az egyik fénypontot a csokoládé jelenti.

Nem csoda hát, ha ebből a legjobbat szeretnénk nyújtani számukra, ahogyan az sem, hogy sokakat felháborít az a pletyka, amely évről évre felüti a fejét karácsony vagy húsvét körül - miszerint olykor csak "átcsomagolják", vagy "beolvasztják" az el nem fogyott édességfigurákat.

Az interneten jobb vigyázni, hogy honnan szerzünk információt, mert megeshet, hogy csak félinformációkkal, esetleg félrevezetéssel kell beérnünk, ha nem vagyunk elég figyelmesek. Ennek egyik jó példája a "nyúlmikulásról" szóló álhír is.

Az a pletyka kezdett ugyanis terjedni az interneten egy kétrészes fotósorozat kíséretében, hogy egy gyárban a csokinyúlra mikuláscsomagolást húztak, és így árusították később. Ez azonban nem igaz.

A felvételeket egy holland szervezet készítette, amely a megdöbbentő képekkel arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen az Alzheimer-kórban szenvedő betegek élete. Bár az interneten a háromrészes fotósorozatból csak az első kettő keringett a pletyka kíséretében, valójában egy harmadik fotón a kicsomagolt nyúlon egy olyan felirat olvasható (holland nyelven), hogy

"az Alzheimer-kóros betegeknek ezzel az érzéssel kell nap, mint nap megküzdeniük".

Olyan sokan kezdtek a beolvasztott csokinyuszik és csokimikulások "horrormeséjében" hinni, hogy a BDSI, a Németországi Édesipari Vállalatok Szövetsége korábban részletes közleményt adott ki, amelyben nem csak cáfolta a felvetéseket, de egyben ki is fejtette, hogy miért nem lehetséges és érdemes "beolvasztani".

Szabályok. Ez az első oka annak, hogy miért nem működhet a beolvasztás. Az Európai Unió területén különösen szigorúan szabályozzák az élelmiszerek minőségét, de többnyire máshol sincs lehetőség hasonló eljárásra.

A csomagolásnak az élelmiszeriparban kiemelkedő a szerepe azért, mert ez védi az élelmiszerek épségét, biztonságosságát, ízét, aromáját. Nem csoda hát, ha az európai előírások igen szigorúak ebben a tekintetben – egyértelműen meghatározzák, hogy a már forgalomba helyezett élelmiszert nem lehet újbóli felhasználás céljából visszaszállítani a gyártóhoz. Nyilvánvalóan a termék szavatosságára vonatkozó információk nyomon követését is ellehetetlenítené egy ilyen lépés, míg maga a gyártás többnyire egy automatizált folyamat, amelynek végeredményét már nem változtathatják meg később.

Megtérülés. Ez a második ok, ugyanis rendkívül munkaigényes és ilyen módon költséges is volna, ha például újra kellene csomagolni a termékeket. A töltött, esetleg kétféle csokiból készülő termékek esetében ez gyakran lehetetlen is volna, és amennyiben mégis újracsomagolásra vagy újraolvasztásra adná a fejét egy vállalat, azzal többszörösen is túlléphetné az előállítás normál költségeit. Arról nem is beszélve, hogy egy minden bizonnyal kevésbé ízletes, vagy akár veszélyes élelmiszert kapna eredményül, aki sokat rontana a megítélésén. Mindamellett az évek során a legtöbb vállalat kitapasztalta, hogy hogyan, és milyen mennyiségben adhatja el a termékeket - a mégis megmaradt csokoládékat pedig legrosszabb esetben akciós áron az ünnepek után a legtöbbször hamar megvásárolják a fogyasztók.

Diós Anita

2017. március