hirdetés

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

hirdetés

A pókszabásúak osztálya (Arachnida) a rákszabásúak (Merostomata) - ide tarozik többek között az atlanti tőrfarkú is - és a csupalábállatok (Pantopoda) osztályával egyetemben a csáprágósok altörzsébe (Chelicerata) tartozik. Túlnyomó többségük ragadozó, ám akadnak köztük növényevők és paraziták is. Legkorábbi fosszíliáik a Karbon korból ismertek. Elsődlegesen szárazföldi szervezetek, ám az atkák és a pókok között akadnak vízben élők is. Megtaláljuk közöttük a Föld legmérgezőbb állatait, egyes pókok és skorpiók akár egy felnőtt embert is megölhetnek, ezért sok kultúrában a félelemmel és a halállal kapcsolják össze őket, egyes atkák és kullancsok pedig veszélyes betegségek vektorállatai. A legtöbb pókszabású azonban teljesen ártalmatlan ránk nézve, és ritkán kerülnek szem elé. Jelenleg százezer körüli a leírt fajaik száma.

Jellemző rájuk, hogy a táplálékot csak folyékony formában képesek felvenni a szűk szájnyílásuk miatt, és a többségük külső emésztésű. Egyszerű szemekkel rendelkeznek, lábaik pedig 7 ízből állnak (coxa, trochanter, femur, patella, tibia, metatarsus, tarsus). A csoport a nevét a csáprágóról kapta, amely lehet 2 vagy 3 ízű. Egyes csoportjaik szövő, méreg, illetve bűzmirigyekkel rendelkeznek.

Skorpiók rendje (Scorpiones)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Skorpiók rendje (Scorpiones)

A skorpiók a legősibb szárazföldi ízeltlábúak. A Szilur korban élt őseik csaknem ugyanúgy néztek ki, mint a ma élő leszármazottaik. Testméretük 31-200 mm közötti, a legtöbb trópusi területen megtaláljuk képviselőiket. Jelenleg több mint 1300 fajukat ismerjük. Bár minden fajuk rendelkezik méregmiriggyel, csak kevés fajuk jelent tényleges veszélyt az emberre nézve.

hirdetés

Sapkás pókok rendje (Ricinulei)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Sapkás pókok rendje (Ricinulei)

Jelenleg 55 fajukat ismerjük, testméretük 4,5-10 mm között mozog, Afrika és Amerika trópusi területein élnek. Bizonyos ősi bélyegeik miatt élő kövületeknek tekintik őket. Nevüket annak köszönhetik, hogy előtestük csúcsi része mozgatható sapkaként fedi a csáprágóikat. További érdekességük, hogy nem rendelkeznek szemekkel.

Rovarpókok rendje (Solifugae)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Rovarpókok rendje (Solifugae)

Érdekességük, hogy testük hármas tagolódása és a csápnak látszó elülső járólábaik ránézésre rovarszerű megjelenést kölcsönöz nekik. A Föld meleg és száraz területein találhatjuk meg őket. Testméretül 1-7 cm között változik, jelenleg ismert fajszámuk 1100 körüli.

Opilioacariformes rend

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Opilioacariformes rend

A legkisebb pókszabású rend, mindössze 20 ide tartozó fajjal. Felfedezésük is viszonylag későn, 1902-ben történt.

Álskorpiók rendje (Pseudoscorpiones)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Álskorpiók rendje (Pseudoscorpiones)

Ollóik miatt megjelenésükben a skorpiókra emlékeztető, ám azoktól külön csoport, világszerte több mint 3500 leírt fajjal. A sarkvidékek kivételével az egész Földön elterjedtek, igen változatos élőhelyeken fordulnak elő. Testméretük néhány milliméter és 2 cm között változik.

Kaszáspókok rendje (Opiliones)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Kaszáspókok rendje (Opiliones)

1-22 mm nagyságú, jellegzetesen hosszú lábú állatok. 6000 körüli a fajszámuk. Többségük kötődik a meleg és nedves környezethez. Főleg ragadozók, de vannak dög- és korhadékevő fajaik is. Ha egy ragadozó a lábukat ragadja meg, akkor a lábak saját idegdúcai leválasztják az adott lábat, ami még percekig mozog, hogy elvonja a ragadozó figyelmét - a közhiedelemmel ellentétben viszont nem nő újra az állatok leszakadt lába.

hirdetés

Szálfarkúak rendje (Palpigradi)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Szálfarkúak rendje (Palpigradi)

0,6-2,8 mm nagyságú állatok, leírt fajaik száma jelenleg 80 körüli. Talaj- és barlanglakó állatok, hazánkban az Aggteleki-karszt bennszülött alfaja a magyar szálfarkú (Eukoenenia austriaca vagvoelgyii). Minden földrészen megtalálhatóak.

Ostorfarkúak rendje (Uropygi)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Ostorfarkúak rendje (Uropygi)

Több mint 100 fajukat ismerjük. Erőteljes, ollószerű tapogatólábaiknak köszönhetően a skorpiókhoz hasonló megjelenésű csoport, méretük 18-75 mm lehet. Utolsó szelvényükhöz egy ízekre tagolt ostor kapcsolódik, innen ered a nevük is. Főleg Közép- és Dél-Amerikában, illetve Dél- és Dél-Kelet Ázsia trópusi és szubtrópusi területein élnek.

Rövid szálfarkúak rendje (Schizomida)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Rövid szálfarkúak rendje (Schizomida)

Eddig leírt fajaik száma 200 körüli. Szemeik nincsenek és igen apróak (3-7 mm). A trópusi és szubtrópusi területeken élnek.

Ostorlábúak rendje (Amblypygi)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Ostorlábúak rendje (Amblypygi)

Fajszámuk 140 körüli, főleg Ázsia, Afrika és Amerika trópusi területein élnek. Szervezettanilag számos hasonlóságot mutatnak a pókokkal. Méregmiriggyel nem rendelkező csoport, tapogatólábuk pedig fogószervvé módosult. Első pár lábuk jellegzetesen meghosszabbodott, tapogatóként funkcionál. Akárcsak a skorpiókra, jellemző rájuk a fejlett ivadékgondozás.

hirdetés

Pókok rendje (Araneae)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Pókok rendje (Araneae)

Eddig ismert fajaik száma közel negyvenezer, az egész Földön elterjedtek. Szinte mindegyik rendelkezik méregmirigyekkel. Jellegzetességeik közé tartozik, hogy a hímek tapogatólába párzó szervvé módosult. A pókselymet, amely a pókháló alapanyaga és az acélnál is nagyobb szakítószilárdsággal bír, az utótestükön található szövőszemölcsök választják ki.

Atkák rendje (Acari)

Röviden a pókszabásúak (Arachnida) osztályáról

Atkák rendje (Acari)

A legdiverzebb Arachnida csoport, leírt fajaik száma ötvenezer körüli, testméretük 0,08-30 mm között változik. Nagyarányú alaktani és életmódbeli változatosság figyelhető meg közöttük. A legtöbb szárazföldi és vízi élőhelyen megtaláljuk őket. Vannak ragadozó, növényevő, élősködő és lebontó fajaik is.

2015. január