HIRDETÉS

Pterosauriák

A Pterosauriák könnyű csontozatú repülő hüllők voltak, diapszid koponyával, nagy preorbitális nyílással és megnyúlt negyedik ujjal. Mellső végtagjuk feszíti ki a szárnyat (három kapaszkodó ujj és egy szárnykeret ujj). Alsó halántékablakuk kisebb volt, mint a felső. Általában nagy szemüreggel rendelkeztek, látásuk ezért éles lehetett. A fogak egyeseknél kivételesen sűrűk és feltehetően rugalmasak lehettek, 1cm távolságon akár 24 is elhelyezkedett. A legfejlettebbek csőrszerű állkapcsában egyáltalán nem voltak fogak.

Pterosauriák

Pterosauriák (Jurassic World)

Agyuk hasonlóan fejlett volt, mint a madaraké, ez előfeltétele a repülés koordinált irányításának és a jó látásnak. Egyensúlyozó szervük kiváló, szaglásuk viszont gyenge lehetett.

Az aktív repülés és a gyakran fellelhető szőrtakaró arra utal, hogy ezen hüllők melegvérűek lehettek, a szőr védte őket a lehűléstől és a repüléssel együtt járó hő veszteségtől is. A földön ellentétben a madarakkal esetlenül mozoghattak. Feltételezhetően fán lakó vagy sziklákhoz kapaszkodó állatok lehettek.

Némelyek ujjai közt úszóhártyák is voltak, mely arra utal, hogy a vízen is tudtak mozogni, onnan felszállni. Étrendjükön gyakran szerepelhettek halak. A nagyon nagyméretű Pteronodonok dögevők lehettek, a nagyon sűrű fogú csoportok szűrni tudták a táplálékot a vízből.

A pterosauria rendbe két alrend tartozik: a rhamphorhynchoideák és a pterodactyloideák.

A két alrend jellemzése:

Rhamphorhynchoidea

Pterosauriák, rhamphorhynchoidea

Rhamphorhynchoidea

Ezen alrend képviselői a felső triásztól a felső júráig éltek és az ősibb típust képviselték. A legtöbb melegvérű volt. Hosszú farkuk volt és erősen fogazott állkapcsuk. Vízben halászók lehettek.

A szárnyfesztávolságuk a fél méterestől a 2-3 méteresig terjedt. Kizárólag Európából kerültek elő. 1928-ban találták az elsőt. Ide tartozik például a Dimorphodon, Eudimorphodon (kb.: 1 m-es szárnyfesztávolság).

Pterodactyloidea

Pterosauriák, pterodactyloidea

Pterodactyloidea

A felső júrától a késő krétáig éltek. Rövid farkúak és farok nélküliek voltak, módosult fogazattal rendelkeztek, vagy egyáltalán nem volt foguk. Szárnyfesztávolságuk az egész kicsitől egészen a 15 méteresig terjedt! Sokkal elterjedtebbek voltak mint a rhamphorhynchoideák (Európa, Ázsia, Észak-Amerika).

A legtöbb fején sisakszerű megnyúlás található amely talán a koponya egyensúlyozásában játszhatott szerepet. Változatos étrendjük és életmódjuk volt, voltak köztük rovarevők, vízbe bukók, dögevők stb.. Ezen alosztályba tartozik Pterodactylus, amely a felső júrában élt; a sűrűfogú Pterodaustro (1,3 m-es szárnyfesztávolság) és a mexikói Quetzalcoathus, amely 15,5m szárnyszélességével a legnagyobb eddig ismert repülő hüllője volt a Földnek.

2014. november