Neohadeikum

A Neohadeikum (bár rétegek híján a Hadeikumnak nincs hivatalos felosztása) a Hadeikum eon harmadik és egyben utolsó ideje, mely közel 4100 millió évvel ezelőtt kezdődött és 3900 (egyes források szerint 3800) millió éve ért véget. A Neohadeikum két legjelentősebb földtörténeti (geológiai) eseményének a Kései Nagy Bombázási Időszak, valamint a Föld legidősebb kőzetének, a Gneisz (Acasta gneisz) képződésének ténye tekinthető.

A Neohadeikum ideje alatt indult és jórészt zajlott is le az úgynevezett "Kései Nagy Bombázási Időszak", angolul "Late Heavy Bombardment" (LHB)

A Neohadeikum ideje alatt is folytatódott a Kanadai időszakban megkezdődött, s azóta is zajló kratonizáció, azaz a kratonok (a mai kontinensek magjainak) képződése. Geológiai értelemben azonban mégis ezen idő legmeghatározóbb eseménye, a Gneisz képződése, mely esemény döntő fordulópont a Föld életében, hiszen a Gneisz jellegzetes, sávos rétege egy vulkáni eredetű kőzet, a Gránit átalakulásával (metamorfizálódásával) jön létre, s így a Föld első és egyben legidősebb kőzete.

A kialakuló Gneisz úttörő fontosságú a majdani első, ősi kontinensek kialakulásához vezető úton, s így a geológiai eszközökkel már jól vizsgálható képződmények sorában is.

Acasta gneisz

A legidősebb eddig ismert, ép kéregtöredék a kanadai Acasta folyó mellől, Északnyugat-Kanada sarkkörhöz közeli részéről származik (Acasta gneisz), s majd 4031 millió éves.

A másik jelentős esemény nyomaira először a Holdon lettek figyelmesek, ugyanis eme időből, több mint 1700, 100 kilométernél is nagyobb meteor-becsapódási kráter figyelhető meg felszínén a számos kisebbről nem is szólva. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a Neohadeikum ideje alatt indult és jórészt zajlott is le az úgynevezett "Kései Nagy Bombázási Időszak", angolul "Late Heavy Bombardment" (LHB), mely jelentős változások sorát indította meg az őslégkör és az ősóceánok összetételét, illetőleg az egész Föld arculatát illetően.

Hatására a Földre újabb, hatalmas mennyiségű, körül-belül 20 millió éven keresztül, évente közel 10 milliárd tonna víz és szén-dioxid került, melyek következtében, az üvegházhatás és a becsapódások eredményeként kiújuló, jelentős vulkanikus tevékenység miatt, a bolygó felszíne újra melegedni kezdett (néhol újra meg is olvadt), s az óceánok vizébe is idővel érdemi többletet jelentett ez a gigászi vízmennyiség.

A Kései Nagy Bombázási Időszak vége nem csak a Föld eddigi utolsó, gigászi kataklizmájának befejeződése, hanem egyben a Neohadeikum, s az egész Hadeikum eon vége is, mely eont aztán az Archaikum követ a földtörténeti idősálán. A Hadeikum, mely közel 650, 700 millió évig tartott, múlásával aztán már soha többé nem volt a Föld felszíne olyan aktív, forrongó, és pusztító körülményekkel teli, mint e "Pokolbéli" eonotéma idején.

A Neohadeikumot két további, szintén nem hivatalos részre oszthatjuk: Acasti időszak (4100 - 4000 millió év), és Promethei időszak (4000 - 3900 millió év).

2014. augusztus