Mit tegyünk égési sérülés esetén

Gyakran előforduló háztartási baleset kisebb-nagyobb égési sérülések bekövetkezése. Sajnos azonban sokszor a kezelés következménye komolyabb, mint az égésé lett volna, mert sokan hallanak rengeteg házi módszert, melytől egy csapásra helyrejön a sérült szövet, ám ezzel többet ártanak magunknak, mint amennyire segítenének.

A csekélyebb sérüléseken már az is sokat segíthet, ha folyó hidegvíz alá tartjuk a sebes felületet, úgy 10-15 percen keresztül

Amennyiben a forrázás mértéke csekély, egyszerűen tegyük folyó hidegvíz alá a leforrázott területet 10-15 percen keresztül, vagy vizes borogatással nyugtassuk a bőrt ezzel mérsékelve a további szövetkárosodást, majd, ha szükséges, kötözzük be a sebet steril gézlappal és kötszerrel. Semmiképpen se használjunk a hűtésre jégakkut, vagy bármilyen fagyott dolgot, mert az akár fagyási sérülést is okozhat. Használhatunk egyéb, ilyen célra kifejlesztett hűtő, fertőtlenítő géleket, vagy égési kötszert, de ezek növényi összetevőik folytán allergiás reakciókat is kiválthatnak. Lehetőleg, amíg a seb be nem gyógyul, tartsuk tisztán a bőrfelületet. Hasznos lehet, ha egy szakorvos is látja a sebet, mert a látszólag könnyű sérülés idővel elmélyülhet, elfertőződhet.

Ha a sérülés a bőr hólyagosodásához vezet, közepesen mély, vagy mély égési sérülésről beszélünk. Ilyenkor forduljunk mindenképpen orvoshoz, hogy a sérült megfelelő ellátásban részesüljön, illetve attól függően, hogy mivel égettük meg magunkat, forró sütőlap, tea, zsiradék, illetve milyen mélyen, tetanusz injekcióra is szükség lehet az esetleges további fertőzések elkerülése végett. Amíg a segítség megérkezik, minél előbb kezdjük el hűteni a sebet lehetőleg folyó, hideg vízzel és távolítsunk el a környékéről minden szorító tárgyat (ékszert, övet, gyűrűt, ruhát).

Ha az égés a bőr 5-10%-át, vagy annál nagyobb területet érintett mindenképp fektessük le a beteget, mert az égett területen keresztüli nagy mennyiségű folyadékvesztés következtében sokkveszély alakulhat ki. Pótoljuk a folyadékveszteséget. Ha az égés ruhán keresztül történt, próbáljuk meg eltávolítani azt, de semmiképp se rángassuk, ha nem megy, a ruhával a sebben kezdünk neki a hűtésnek. A mentők érkezéséig fedjük le a sebet steril gézzel.

4 fokozatát különböztetjük meg az égésnek.

Az I. fokú égés következtében a felső bőrréteg, a felhám sérül, duzzadttá és vörössé válik. Gyógyulási idő körülbelül 7 nap.

A II. fokú égés során a bőr mélyebb rétegei, az irha és a kötőszövet is károsodhat. Ekkor hólyagok alakulnak ki a forrázott felületen, melyek később gennyessé válnak. Gyógyulási idő körülbelül 3-4 hét.

A III. fokú égés alkalmával a keletkező hólyagok sokkal mélyebbek, s közöttük a bőr megszürkül. Gyógyulási idő a sérülés mértékétől függően körülbelül 3-4 hét.

A IV. fokú égési sérülésben a bőr egyes szövetei elszenesednek.

Az égés súlyosságát ezen felül befolyásolja a károsodott bőrfelület nagysága és elhelyezkedése a testen, a páciens kora, a csecsemők, betegek és az idősek a legveszélyeztetettebbek.

Gőz által keletkezett égés során légúti égés is létre jöhet. Ilyenkor a sérült köhög, rekedt a hangja, légszomja van, nyelve duzzadt és vörös. Ekkor a mentők érkezéséig az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy segítjük a beteg oxigénellátását, kivisszük a levegőre.

Égési sérülés létrejöhet hő hatására, amiről láng okozta sebek keletkezésekor, forró folyadék bőrre ömlésekor, forró tárgyak érintésekor, illetve robbanás által okozott sérüléskor beszélünk.

Kémiai vegyszer is okozhat égési sérülést, a háztartásban például erősen maró tisztító szerek formájában. Ekkor nemcsak a savas, hanem a lúgos szerek is veszélyesek lehetnek. Fontos tudnunk, hogy a savas anyagok pH-ja 7-nél kevesebb, a lúgos 7-nél több. A semleges pH 7-es, a bőr pH-ja 5,5-ös, vagyis a semleges pH-jú szer is káros a bőrünk számára. Mindig olvassuk el az anyag R (risk) és S (safety) mondatait, melyek az anyaggal szembeni biztonsági előírásokra utalnak, ha pedig megtörtént a baj, azonnal töröljük le magunkról és mielőbb hívjunk segítséget és őrizzük meg a problémát okozó szer dobozát, hogy megkönnyítsük az orvos dolgát.

R14 - Vízzel hevesen reagál.

R21 - Bőrrel érintkezve ártalmas.

R24 - Bőrrel érintkezve mérgező.

R27 - Bőrrel érintkezve nagyon mérgező.

R34 - Égési sérülést okoz.

R35 - Súlyos égési sérülést okoz.

R38 - Bőrizgató hatású.

R43 - Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

R66 - Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

S24 - A bőrrel való érintkezés kerülendő.

S27 - A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni.

S28 - Ha az anyag a bőrre kerül, a gyártó által meghatározott anyaggal bőven azonnal le kell mosni.

S45 - Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni.

Elektromos áram is okozhat égési sérülést az áram be- és kilépésének helyén, mégpedig egy kör alakban, a belsejében szenes, aztán szürke, majd vörös gyűrűvel.

Mechanikai égési sérülésről akkor beszélünk, ha valamilyen erős súrlódás hatására sérül a bőrünk, például, ha hirtelen elengedünk egy kötelet, de az még érintkezik a bőrrel, vagy csiszolás közben.

Sugárzás is okozhat égést, ennek hétköznapi, leggyakoribb okozója az UV-sugárzás, a mértéktelen napozás következtében, illetve a túlzásba vitt szolárium használat.

Ne tegyünk az égési sérülésre zsírt, lisztet, tojást, vagy bármilyen anyagot, mert ezektől csak rosszabb lesz a helyzet!

Ne használjunk a kötözés során szálasodó anyagokat, vattát, ragtapaszt!

Ne semlegesítsük a marási sérülést, vagyis ha sav kerül a bőrre, ne öntsünk rá lúgot, mert ezzel további szövetkárosodást okozhatunk!

Ne hánytassuk a sérültet, mert a szer nem csak lenyelve, de kifelé jövet is újra roncsolja a tápcsatornát!

2012. október