Mit meg nem "E"-szünk

Az élelmiszeripar fejlődése az idők során nem csupán mennyiségi, hanem "minőségbeli" változásokban is bővelkedett, melyeknek köszönhetően napjainkra jóformán azt sem tudhatja az ember, mit is eszik valójában. Kutattunk tehát kicsit, hogy kerülhet a tudtunk nélkül rovar, könnyűfém vagy a kutatásokkal alátámasztottan karcinogén nitrozamin, esetleg formaldehid a családi asztalra?

Mindannyian ismerjük azokat a bizonyos E-számokat, melyek tulajdonképpen nem mások, mint az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer adalékanyagok rövidítései. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ezek közül még egyesek teljesen ártalmatlanok, mások önmagukban, vagy lebomlásuk során igencsak furcsa, vagy egyenesen káros összetevőkben bővelkedek.

A jórészt sütemények egyik fő alapanyagaként elhíresült készítményt szarvasmarhák bőréből, csontjaiból és porcaiból főzik, mely részeket többek között sósavval és nátronlúggal kezelnek (hogy íztelen, színtelen és szagtalan legyen a végtermék). Ezen eljárás nagy csapdája azon kívül, hogy nem túl étvágygerjesztő, hogy, ha valaki például vegetáriánus, akkor is nagy valószínűséggel fogyaszthat olyan süteményeket, fagylaltokat, gumicukrokat, rágógumikat, joghurtokat, pudingokat, sajtokat vagy gyógyszereket, melyek bőségesen tartalmaznak zselatint!

További meghökkentő érdekesség, hogy míg a legjobb minőségű zselatint a gyógyszeripar, a közepes minőségűt pedig az élelmiszergyártás használja fel, addig a legsilányabb minőség házi kedvenceink állateledeleibe kerül. A zselatin ipari neve egyébként enyv, ami ragasztóként szolgál, felhasználása: gipszformák készítése, nyomdaipar (könyvnyomtató hengerek, papírenyvezés); illetőleg, "a legjobb enyvet, a zselatint pedig a fotografálásnál, a kelmefestészetben, a főzésnél és a gyógyászatban alkalmazzák. A kereskedelemben előforduló enyvbe gyakran ólomcukrot és szódát, cinkfehéret, krétát stb. kevernek." (A Pallas nagy lexikona)

A nitrites pác-sót széles körben alkalmazzák különféle húsipari termékeknél, annak ellenére, hogy káros hatásai miatt már nem egyszer be volt tiltva a történelem folyamán! Számos kutatás támasztja alá a nitrozamin rendkívül erőteljesen rákkeltő hatását, mely anyag a nitrites pác-sóból, bizonyos körülmények között a gyomor savas közegében keletkezhet. Megdöbbentő továbbá, hogy a nitrozaminnak felfedezésekor a rákkutatók "nagyon örültek", mert neki köszönhetően a kísérleti állatokban könnyen előidézhették a különféle rákos daganatok kialakulását.

Megjegyzendő továbbá, hogy a nitrit okozhat még methemoglobinémiát is, amely betegség során a keringésbe, majd a vörösvértestekbe kerülve a hemoglobint methemoglobinná alakítja, alkalmatlanná téve ezzel a vértesteket az oxigénszállításra. Ezen állapotban az illető elkékülhet és súlyos légzési zavarok léphetnek fel nála.

Az alumínium közismerten egy könnyűfém, melyet a bauxitból elektrolízissel nyernek. Élelmiszeradalékként kizárólag cukortermékek bevonataként, illetőleg édesség (sütemény, keksz) dekorációkba színezékként alkalmazzák. Nagy mennyiség fogyasztása, vagy betegség (pl.: veseelégtelenség) esetén felhalmozódhat, mérgezést, ideg- és csontbántalmakat okozhat, illetőleg bizonyos kutatások szerint az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepet játszhat.

Az E 120 a Cochineal (Coccus cacti) fajba tartozó, szárított, megtermékenyített, nőstény pajzstetvek összezúzott testéből nyert piros színezőanyag (1 gramm előállítása egyébként 155 bogár életébe kerül!), felhasználják rúzs, púder, élelmiszerek, édességek (pl.: cukormáz) készítéséhez.

Cochineal (Coccus cacti)

Ezen sárgás, mesterséges (szintetikusan előállított) színezékek amellett, hogy igencsak megterhelik a májat, könnyen allergiás reakciót válthatnak ki azon személyeknél, akik érzékenyek rájuk. Tehát ahogy a természetben is gyakran jelenik meg a sárga, mint figyelmeztető szín (lásd. darazsak), az élelmiszerek esetében is legyünk óvatosak vele!

Az E 239-et formaldehidből és ammóniás vizes oldatból állítják elő kémiai szintézissel. Kizárólagosan a Provolone sajtféléhez használják és azok esetében is csak korlátozott mértékben (25 mg/kg szabad formaldehid) engedélyezett. Meglehetősen karcinogén (rákkeltő), emellett túlzott mértékben emésztési zavarokat okozhat.

Szarvasmarha, birka, sertés, és ami még megdöbbentőbb: eutanáziával eltávozott kutyák és macskák (tehát háziállataink) gyomrából nyert anyag, melyet rágógumikban és ételízesítőkben is széles körben felhasználnak.

Vizeletből és más nem kevésbé visszatetsző testfolyadékokból nyerik, "szép barnára" sütött termékekkel vehetjük magunkhoz (hiszen azok ezen anyagnak köszönhetik színüket) pl.: sós perec (vagy sós rúd).

Állati vérből és izomszövetből nyerik, megtalálható az aludttejben és a savanyúságokban is. Tartósítószerként alkalmazzák.

Szarvasmarha-, kecske- és báránygyomorból, illetőleg nyelvmirigyekből kivont enzim, különféle sajtok készítésénél és emésztési problémákra való szerekben használják.

A cisztint vizeletből és lószőrből vonják ki, főként táplálék kiegészítőkben és bőrápoló krémekben találkozhatunk vele.

A glicerin a szappangyártás egyik mellékterméke, kozmetikai termékekben, szájvizekben, rágógumiban, ételekben, sőt, sebességváltó és fékfolyadékban valamint gyógyszerekben is felhasználják.

Állati vérből származik, sajtkészítés során, ezen kívül ragasztóanyagokban, furnérlemezekben, habgumiban hasznosítják. Megdöbbentő, hogy a kölyökállatokat is ipari vérrel etetik, ha anyuknak nincs elég teje.

A növényi olaj gyártása során visszamaradt (rossz minőségű) zsiradékot kilúgozzák, majd az így kapott Transfetti Acid nevű anyagot hidrogénezik (melynek kedvezőtlen hatásai lentebb olvashatóak), ízesítik és színezik, míg végül el nem készül a margarin. Az így kapott massza nem rendelkezik elektromos töltéssel, így a szervezetbe jutva rendkívül negatív hatással van az anyagcserére, ennek orvoslására a máj megemeli a vér koleszterinszintjét, tehát a margarin pont ellenkező hatást vált ki, mint amit várnánk. Emellett érszűkületet, vércsomósodást, koszorúér elzáródást, és gyengült immunrendszer esetén rákos megbetegedéseket is okozhat.

A fent említett anyagokon kívül, a Düsseldorfi Egyetem tanulmánya alapján (melyet később visszavontak) az alábbi E-számokkal érdemes a leginkább óvatosnak lenni:

E 200, E 220, E 221, E 222, E 223, E 224, E 230, E 231, E 232, E 233, E 311, E 312, E320, E321, E336, E 338, E 339, E 340, E 341, E 350, E 361, E 363, E 368, E 403, E 407, E 450, E 461, E 463, E 465, E 466

Ezek többnyire az alábbi termékekben fordulhatnak elő:

rágógumi; leves porok; sütemények; chips; húst, halat és tenger gyümölcseit helyettesítő termékek; citrusos gyümölcsök (citrom, narancs, mandarin, grapefruit, lime, stb.) héja; gabonaalapú snack-ek; pezsgő porok; pezsgő tabletták; szénsavas italok; tejszín; sportitalok; tejporok; lekvár, dzsem; pudingpor; ketchup; ömlesztett sajtok; jégkrémek; halkészítmények

A vizsgálat szerinti rákkeltő adalékok:

E 123 (fokozottan rákkeltő), E 131, E 142, E 210, E 211, E 213, E 214, E 215, E 216, E 217, E 239, E 330

Élelmiszerek, melyekben előfordulhatnak:

égetett szeszes italok; fagylaltok és desszertek; rágógumi; aszpik; fogyókúrás élelmiszerek; garnéla; halkészítmények; kandírozott vagy fényezett gyümölcsök

- A több hónapos fogyasztási idővel rendelkező süteményekhez közel 10%-nyi (különféle) tartósítószert is adnak, pedig alapvetően e szereket 1-2%-nál nem szokták nagyobb mennyiségben adagolni.

- A szörpök azért nem tartalmaznak tartósítószert, mert a cukortartalmuk olyannyira magas, hogy azt egyetlen baktérium sem képes elviselni. (A cukor vízelvonó hatása túlságosan érvényesül bennük, s az így kapott életkörülmények mellett még a baktériumok is képtelenek életben maradni.)

- Gyakran olvashatjuk számos terméken (pl.: margarinok, sütemények, gyorséttermi étkek, tortadara...), hogy hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaz, mely nagy mennyiségű bevitele azért veszélyes, mert a bennük lévő transz-zsír fokozza a szív és érrendszeri betegségek kialakulását.

- A HáziPatika.com szerint például az E 385 vérvizelést; az E 951 (terhesség esetén kerülendő) tájékozódási zavart; az E 297, E 315 szem irritációt; az E127, E 133 kromoszómakárosodást; az E 143 idegrendszeri károkat; az E 137 agydaganatot okoz, illetőleg az E 240 mutagén hatású; valamint az E 210 aszpirinérzékenység esetén kerülendő...

- Az EU-ban általánosan engedélyezett adalékanyagok közül sok mégis be van tiltva egyes Európai Uniós országokban (pl.: E 102 {Ausztriában, Svájcban és Németországban}), illetőleg Amerikában (E 104), sőt Japánban (E 124) is.

- A Földön megtermelt összes gyümölcs a "gyümölcsből" készült édességek, joghurtok, fagylaltok alig 1-2%-át lennének képesek fedezni.

- Az Egyesült Államokban tapasztalhatóak a legextrémebb "műélelmiszer" gyártási kísérletek, mint például a madártollból péksütemény, ricinusolajból őszibarack aroma, vízből, fehérjéből és zsiradékból műszalonna, gyapotszálból kenyér, acetyl-pyrolin-ból ropogós kenyérhéj, vagy folyékony füsttel 30-90 mp alatt "megfüstölt" ételek.

Törekedjünk tehát arra, hogy minél több olyan terméket vásároljunk, amelyről tudjuk, honnan származik, miből készül, legyen minél természetesebb, illetőleg zöldségek, gyümölcsök esetében alaposan mossunk meg mindent (a növényvédő szerek és a permetezés miatt). Inkább vegyünk tápanyagokban gazdagabb élelmiszereket, még, ha kicsit drágábban is jutunk hozzájuk, tehát ne a mennyiségre, hanem a minőségre törekedjünk. S ne feledjük a régi bölcsességet sem: "Jó cégérnek nem kell reklám!".

2012. augusztus