Márton nap - november 11. - Ezen a napon mutatkozik meg, hogy milyen lesz a tél

Az év 11. hónapjának 11. napja sok ember számára már önmagában elegendő ahhoz, hogy ünnepeljen. A kiadós lakomát kedvelőknek összefut a nyál a szájukban, ha csak rágondolnak a hagyományos libapecsenyére. Sok paraszt viszont szívesen törölné november 11-ét a naptárból, mert az éves haszonbértörlesztés fizetését juttatja az eszébe.

Forrás: pixabay.com; Fotó: Alexas_Fotos; Lincenc: Pixabay License (Free for commercial use No attribution required); Link: https://pixabay.com/photos/geese-wild-geese-waterfowl-group-3570827/

Régmúlt időkben ezen a napon kapták meg bérüket szolgálók és szolgáló lányok és módjukban állt gazdát cserélni.

Az ünnep eredete Szent Mártonra vezethető vissza, aki 397. november 8-án hunyt el Candes-ben, a püspökségéhez tartozó kis lélekszámú helységben.

Kezdetben Márton napja nemcsak a tél kezdetét jelentette, hanem a karácsonyt megelőző (akkor még) hat hetes adventét, a böjtölés időszakáét is. Márton nap előestéjén ezért jókora lakmározást csaptak. A római egyházban csak később honosodott meg a négyhetes adventi időszak.

A paraszti gazdaságokban Márton napon levágták a jószág egy részét, mert már nem lehetett kihajtani a legelőre és a takarmány túlságosan sokba került. Ilyenkor vágták le az első hízott libákat is és jól belaktak velük az adventi böjtölés előtt.

A Márton-napi lámpás felvonulások eredete 1910-re nyúlik vissza és a nyugat-vesztfáliai Bocholtban rendezték meg őket első ízben. Ezzel értek véget a kolduló felvonulások, amelyeken gyerekek kopogtattak be a házak ajtóin és adományokat kértek.

Visszatérve az ünnep névadójára, Martinus - a későbbi Szent Márton - 316-ban született a római Savariában - mondhatni, "Ó-Szombathelyen". Apja római tribunus volt, akinek kívánságára Martinus 15 éves korában beállt katonának. A legenda szerint 18 esztendős volt, amikor kardjával kettészelte köpenyegét és egyik felét odaadta egy hidegtől vacogó koldusnak.

Röviddel ezután az időközben Galliába áthelyezett római katona Amiens-ben áttért a keresztény hitre, otthagyta a katonaságot és misszionárius lett. Mártont 371-ben a Loire-menti Tours püspökévé választották. A legenda szerint libaólba rejtőzött, nehogy megválasszák, de a libák gágogása elárulta rejtekhelyét.

Halála után meglepő gyorsan terjedt el tisztelete és a katolikus egyház szentjei között nem akármilyen helyet foglal el: Szent Márton az első oltárra emelt keresztény, aki nem szenvedett mártírhalált. Franciaországban Chlodvig király (481-511) uralkodása alatt a "nemzet szentjévé" nyilvánították.

Széles körben elterjedt tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csak Karintia osztrák tartományban 44 Szent Mártonnak szentelt templom létezik. Márton-nap előestéjén számos parókián Márton-körmenetet tartanak, amelyen gyermekek lámpásokkal vonulnak fel. Utána a felnőttek elfogyasztják a hagyományos Márton-napi libát, amelyhez szokás szerint újbort (Ganslweint, azaz libabort) isznak.

Forrás: pixabay.com; Fotó: Shy_Photographer; Lincenc: Pixabay License (Free for commercial use No attribution required); Link: https://pixabay.com/photos/roast-goose-food-czech-cuisine-3790417/

A néphit szerint Márton napján, november 11-én mutatkozik meg, hogy milyen lesz a tél.

"Ha fehér szakállt lenget a szél, hosszú lesz és kemény a tél" - tartja a német paraszti naptár.

Másképpen mondva:

"Márton-napi havazás - fehér lesz a karácsony és nem más".

Bortermő vidékeken már régen szokásba jött, hogy Márton napján töltenek első ízben az újborból, mivel azt tartja a néphit, hogy

"mire Márton megérkezett, minden must már borrá érett".

Azt azért elismeri a néphagyomány is, hogy november 11-re a bornak még távolról sincs meg az igazi bukéja, s nem is tagadják, hogy Márton-napja ugyancsak savanykás borral érkezik. Ettől azonban még szokás maradt a középkortól fogva, hogy e napon Szent Mártonra ürítették poharukat a kolostorok szerzetes lakói.

A néphit szerint összefüggés van Szent Márton és a libák, valamint a karácsonyi ünnepek időjárása között.

"Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak" - hangzik a mondás.

Végül a Márton-napi liba a "velejéig" meteorológus: a néphit szerint ugyanis mellcsontja kiváló időjós. Ha fehér, úgy az kemény telet és kevés havat ígér, ha ellenben barnás színű, akkor nagyobb lesz a hó, mint a hideg a télen.

MTI

2019. november