hirdetés

Magyar csillagászok a csillagszületés nyomában

hirdetés

Magyar csillagászok is részt vesznek abban a nemzetközi kutatásban, mely a csillagközi gáz- és porfelhőket, valamint a csillagkeletkezést kutatja, s ennek keretében a világ legnagyobb rádióteleszkópjánál, Effelsberg, nemrégiben több mint 110 mérés órát is kaptak.

Magyar csillagászok a csillagszületés nyomában

Az effelsbergi 100 méteres rádiótávcső

hirdetés

Mint ismeretes a csillagkeletkezés a csillagközi gáz-és porfelhőkben zajlik, azon belül is a sűrűbb területeken. Mivel, e folyamatok hátterében örök érvényű fizikai törvények állnak, ezért ha sikerül megérteni hogyan keletkeznek a csillagok ezekben a felhőkben, akkor a saját múltunkat is jobban megérthetjük, azaz, hogy hogyan keletkezett a Nap és vele együtt a Föld. Sőt megtudhatjuk, milyen gyakori a bolygók keletkezése, és így közelebb kerülhetünk a Földön kívüli civilizációk felfedezéséhez is.

Az elmúlt években több ELTE-s csillagász, vagy csillagász hallgató immár több ezer fiatal csillagot azonosított, és több száz ilyen protocsillagra adtak becsült fizikai paramétereket, mint például a tömegüket, hőmérsékletüket, és a leendő bolygók anyagát tartalmazó korongokra vonatkozó méreteket. Le kell szögezni, hogy ezen adatok csak töredékét jelentik a galaxisunkban feltételezett protocsillag-állománynak. Becslések szerint a Tejútrendszerben 1015 naptömegnyi csillagközi anyag van, amikből csillagok alakulhatnak ki. És az eddig feltárt felhők, még csak a munka kezdetét jelentik. Ha belegondolunk abba, hogy minden évben 3-5 naptömegnyi csillag születik a galaxisunkban, és már most a magyar csillagászok birtokában van egy néhány ezer darabos lista az 1 millió évesnél fiatalabb csillagokról, könnyű rájönni, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy valahol a galaxisunkban igenis kialakultak/kialakulnak a Földhöz nagyon hasonló égitestek, ahol akár az élet is kifejlődhet.

Ezen indíttatásból egy 4 fős ELTE-s csillagász/fizikus team indult 2012 decemberében Effelsbergbe a világ legnagyobb rádiótávcsövéhez, hogy további információkat szerezzen a már általuk feltárt (protocsillagokra feltárt) csillagközi felhőkről. Mérésük célja az volt, hogy ezekben a felhőkben ammónia molekulákat keressenek. (Több nemzetközi kutatócsoport is sikeresen keresett már ammóniát, sőt még alkoholt is ezekben a felhőkben.) Sajnálatos módon az időjárás nem volt mindig kedvező, de mivel egy összeszokott csapatról volt szó, sikerrel vettek minden akadályt, és a tervezett programjukon kívül egyéb mérésekre is volt idejük. Így akár mondhatjuk, hogy túlszárnyalták a várakozásokat.

hirdetés
Magyar csillagászok a csillagszületés nyomában

Effelsberg faluja a Bonn melletti német-belga határ közelében terül el, ahol a hegyek között, elzárva a külvilág zajaitól bújik meg a világ legnagyobb (100 méteres) rádióteleszkópja. A kutatás fontosságát jól jelezte, hogy egyedülálló módon a kutatócsoport több mint 110 mérés órát kapott 10 napra elosztva. Ezt az időt akkor lehet igazán értékelni, ha azt is hozzátesszük, hogy általában 5-10 mérési órát szokott odaítélni az intézet vezetése egy-egy team-nek!

Mára kijelenthető, hogy nem alaptalanul kapták ezt a rengeteg időt, hisz az adatok előzetes kiértékelési után jól látszik, hogy új ismeretekkel fog bővülni a csillagközi felhőkről alkotott képünk. A csoport ezen adatok feldolgozása után több cikket is tervez publikálni, a legnevesebb csillagász szaklapokban a csillagkeletkezéshez kapcsolódóan, melyek várhatóan a 2013-s évben fognak megjelenni. Ezen felül további terveik vannak más mérések megvalósítására is, melyek még közelebb visznek a csillagok születésének megismeréséhez, és ezzel a saját múltunk feltárásához.

hirdetés

2013. január