Létezik-e villámlás mennydörgés nélkül?

A villámlás ősidők óta az egyik legfélelmetesebb olyan időjárási jelenség, amellyel az embereknek - főként a nyári időszakban - akár napról napra, hétről hétre szembe kell nézniük, és a világ bizonyos területein ma is sokak halálát okozza villámcsapás.

Létezik-e villámlás mennydörgés nélkül? (Forrás: Pixabay.com; Fotó: FelixMittermeier)

A villám érthető módon szerves részévé vált a kultúráknak - nemcsak Zeusz szórta őket előszeretettel, de ha valami sokként ér, gyakran mondjuk napjainkban is, hogy az úgy történt, mint "derült égből a villámcsapás".

Csakhogy nem minden feltételezés és "legenda" állja meg egészen a helyét, így például az sem, hogy létezik olyan villámlás, amelyet nem kísér mennydörgés. A NOAA (vagyis Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet) szerint legalábbis mindez lehetetlennek tűnik.

Néhányan megfigyelhetnek úgy is villámokat, hogy a hangjukat már nem hallják, ennek azonban nem az az oka, hogy a mennydörgés - ami a villámlás közvetlen következménye - akkor éppen elmaradt, hanem az, hogy a villám túl messze volt ahhoz, hogy a hangot is hallani lehessen.

Mégis, az emberek olyannyira "hisznek" a hang nélküli villámlásban, hogy még külön nevet is adtak neki - angol nyelvterületen "heat lightning", vagyis "hővillám" névvel illetik, ugyanis ilyen villámlást leggyakrabban nyáron lehet megfigyelni.

Újabb viszonylag elterjedt hiedelem, amelyet elsősorban közmondás formájában ismerhetünk, hogy "a villám nem csap kétszer ugyanoda". Csakhogy valójában a villám nagyon is lecsaphat többször ugyanoda, főként akkor, ha egy magasabb épületről van szó. Alapvetően ugyanolyan eséllyel csap le a villám egy helyre másodjára (vagy sokadjára), mint amekkora esélye ezen esemény bekövetkeztének az első villám esetében volt.

A NOAA szerint egy villám kisülése akár 100 millió - 1 milliárd volt feszültséggel is járhat, időnként pedig akár 10 ezer ampert meghaladó áramerősség is előfordulhat.

Diós Anita

2019. szeptember 18.