hirdetés

Két vírustörzzsé mutálódott a koronavírus?

Egy ideje már Magyarországot is elérte az újfajta koronavírus és az emberek egyre nyugtalanítóbbnak találják a helyzetet, a kutatások világszerte folynak egy új gyógyszer, illetve egy hatásos vakcina létrehozása céljából, mely megállíthatja majd a most már a WHO által is világjárványnak elismert megbetegedési hullámot. A COVID-19 már 73 ország területére jutott be és a közel 91 000 dokumentált megbetegedés mellett március elejére már több mint 3 000 halálesetért volt felelős világszerte.

Koronavírus kutatás

Forrás: pixabay.com; Fotó: Gerd Altmann; Módosította: Seres-Nagy Richárd; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Licenc link: https://pixabay.com/service/license/; Link: https://pixabay.com/illustrations/vaccine-chemist-outbreak-4932430/

Kínai kutatócsoportok is részt vesznek a gyógymód megtalálásában és úgy tűnik, hasznos felfedezést tettek a vírus felépítését illetően. Az első vizsgálatok legalábbis azt mutatják, hogy a most fertőző koronavírus két nagyobb csoportból tevődik össze. Az új tanulmány rámutat, hogy a megbetegedettek mintáiban a koronavírus két törzse is megfigyelhető. Egyelőre még azért nem vehető ez biztos felfedezésnek, mert csupán 103 mintát vizsgáltak a kínai kutatók eddig. Fontos viszont, hogy, ha ez a tézis bizonyítást tudna nyerni, akkor a világ sokkal közelebb kerülhet a megoldás megtalálásához, vagy legalábbis el tudna indulni egy újabb vonalon is ebbe az irányba.

hirdetés

A tudósok a felfedezésüket a National Science Review, azaz a Kínai Tudományos Akadémia folyóiratában publikálták. A minták részletes tanulmányozása során a szakemberek felfedezték, hogy a megbetegedettek szervezetében a koronavírus két törzse is kimutatható, amely törzsek csak alig-alig térnek el egymástól. A tudósok elnevezték őket S-, illetve L-típusnak. Ezek közül a kevésbé agresszív az S-típusú, míg a veszélyesebb és újabb, amely egyben a jobban elterjedt törzs is, az L betűjellel ellátott variáns.

A vizsgálatok során Xiaolu Tang és csapata arra jutott, hogy a vuhani járvány során az L-típusú törzs volt az elterjedtebb Kínában, ugyanakkor az elemzések szerint a megvizsgált mintákban az S-típus is 30 százalékban képviseltette magát, tehát ugyanúgy jelentős mértékben jelen volt és megbetegedéseket okozott az emberekben, mint a fiatalabb és agresszívebb L-típus.

hirdetés

Dr. Stephen Griffin a Leeds Egyetem vezető docense mindezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy általában, amikor RNS-vírusok az egyik fajról képessé válnak áttevődni egy másikra, esetünkben az emberre, eleinte az emberi szervezethez nem igazán jól tudnak alkalmazkodni, s így az nem tökéletes gazdatest a számukra. Mivel azonban, gyorsan mutálódnak, előfordul, hogy ennek eredményeként új törzsek alakulnak ki belőlük, melyek már könnyebben képesek emberről-emberre terjedni, mint a zoonózis során áttevődött eredeti típus (esetünkben az S). Az új, így már eredményesebb törzsek pedig értelemszerűen, az idő előrehaladtával kiszoríthatják a "régebbi", kevésbé "rátermett" típusokat.

Koronavírus fertőzés - világjárvány

Forrás: pixabay.com; Fotó: _freakwave_; Módosította: Seres-Nagy Richárd; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Licenc link: https://pixabay.com/service/license/; Link: https://pixabay.com/photos/coronavirus-virus-pandemic-china-4810201/

Mivel azonban ez a vizsgálat még sok mindent nem vett gorcső alá, hisz folyamatban van, ráadásul az eddig vizsgált minták száma is meglehetősen csekély, így sok kutató szerint a fenti, feltételezett mutáció ténye is egyelőre feltételezés marad.

A kínai kutatócsoport tagjai azonban feltétlenül szükségesnek tartják további részletesebb, átfogóbb tanulmányok folytatását ezzel kapcsolatban, melyek esetében számítanak az egész tudományos világ bekapcsolódására is.

hirdetés

Ugyanakkor több szakértő, így többek között a már fent említett Dr. Stephen Griffin is úgy gondolja, hogy egyelőre korai még inni a medve bőrére. Szerinte a kutatás érdekes irányvonalat képvisel, de közel sem biztos, hogy ez a víruson belüli változatosság egyáltalán felhasználható lesz-e a későbbiekben a hatékony védekezésben, vagy éppen a végső gyógymód megtalálásában. Arról nem is szólva, hogy a gazdaszervezet genetikája, életkora, immunrendszerének aktuális állapota, valamint az élet és ellátási körülményei, továbbá környezeti tényezők is befolyással lehetnek a betegség lefolyására, illetve a megfertőződött személy túlélési esélyeire.

Brezovszky Tamás

2020. március

hirdetés
szürke
hirdetés