Kényszerelem?

Időnként hallani, hogy "Egész nap csak otthon ül, nézi a tévét és sörözik." Vagy például: "Egész nap csak vásárolgat, piperézi magát, esténként meg folyton fáj a feje." De vajon mit is takarnak e gondolatok? Tényleg azért vagyunk a párunkkal, mert jó nekünk, vagy, mert anyagilag jobban kijövünk, vagy egyszerűen megszoktuk már?

A kérdés megválaszolása nem egyszerű, pedig alapvetően egyszerű gondolatokon alapszik. Amennyiben változást szeretnénk elérni párunkkal, életünkkel kapcsolatban, fontos leszögezni, hogy csupán panaszkodni nem elég, hisz, ha az ember nem tesz semmit, akkor körülötte a dolgok önkéntelenül változnak és általában nem pozitív irányba. Ha ilyen helyzetben érezzük magunkat, két irányvonalat követhetünk, vagy energiát és időt fektetünk a helyzet orvoslásába, vagy megszakítjuk a kapcsolatunkat, még ha ez a döntés el is bizonytalanít minket. Ha a küzdést választjuk, hogy hosszútávon újra működőképes legyen a már meglévő kapcsolatunk, érdemes kiindulni abból, hogyan is épült le fokozatosan az eleinte oly perzselő szerelemmel, nagy tervekkel és reményekkel induló kapcsolat. Ez azért fontos, mert a visszaút során hasonló pályát kell majd bejárnunk ahhoz, hogy újra felfedezzük az egymásban rejlő értékeket, melyekre építhetünk.

Első lépésként nagyon fontos, hogy mi is az, amit a leginkább hiányolunk, mi az, amit egykoron szerettünk partnerünkben. Ennek megállapítása után már nekiláthatunk apró lépésekkel rávezetni kedvesünk, mit is szeretnénk. Lényeges szempont a fokozatosság, hiszen, ha egyből és hirtelen szeretnénk pozitív, számunkra és persze számára is kedvező változásokat elérni, ez direkt módon nem fog sikerülni, sőt tovább mérgesedhet a kapcsolat. Akadnak olyan apró praktikák, amelyek első hallásra túl egyszerűnek és picinek tűnnek, hogy el sem tudnánk képzelni valaha is elérjük velük célunkat, pedig pont ezek a legműködőképesebbek! Mint egy hógolyó, amely aztán lavinát indít el. Fontos továbbá, hogy előtérbe kell ekkor helyeznünk párunk igényeit, fel kell keltenünk érdeklődését újra ellaposodottnak tűnő kapcsolatunk iránt.

Példaként tegyük fel, hogy a hétköznapi rohanás, a pénz szüntelen hajszolása és az ebből kialakuló konfliktusok teljesen sivárrá, elkapkodottá teszik magánéletünket. Ez esetben elsőként próbálkozhatunk valami kicsinyke, nem túl feltűnő, de korábbi tapasztalataink alapján mindenképpen a párunk számára rendkívül izgató mozdulatok sorozatából álló tevékenységeket végezni közelében anélkül, hogy közvetlenül tudtára adnánk, mit is szeretnénk. El kell érnünk ehhez azonban azt, hogy önmagunkban ugyanakkor, ha eleinte nem is sikerülnek, próbálkozásaink ne adjuk fel rögtön, ne érezzük magunkat csalódottnak, ne látszódjunk szomorúnak, mert akkor már eleve kudarcra vannak ítélve lépéseink. Ezt elérni általában a legnehezebb, de a jó kapcsolatért is bizony néha keményen meg kell küzdeni, hisz ez adja értékét! Amiért küzdeni vagyunk képesek, csak az lehet fontos a számunkra!

Figyelnünk kell arra is, hogy ne csak egy-egy területre koncentráljunk közvetlenül, hanem a mindennapi cselekvéseinkre széleskörűen kiható, a magunk és társunk életének jobbá tételére irányuló általános pozitivitást kölcsönözzünk cselekvéseinknek és ez által kíváncsiságot gerjeszthetünk párunkban. Főzzünk valami olyat, melyet általában nem szoktunk, lepjük meg valami aprósággal, ajánljunk számára olyan programokat (akár egy egyszerű, rövidke sétát) amiben már rég nem volt részünk, vagy csak bújjunk oda hozzá, éppen bármi unalmasat is csinál és fogjuk meg szorosan a kezét! Az elgondolás lényege tehát az, hogy olyan dolgokat tegyünk újra, mint a friss szerelmesek és máris ránk kezd irányulni majd figyelme, hisz valami olyat tapasztal, melyet már rég nem, és amely tapasztalatok által nem rossz és unalmas, hanem jó és kellemes emlékek, érzések ébrednek benne. Bármit is teszünk, legyünk türelmesek, nyugodtak és nyitottak, fejezzük ki örömünket a legapróbb pozitív változások tapasztalásakor és nem is hinnénk, hogy ez által mennyire hamar fellobban a láng!

Ha hosszú idő elteltével sem így történne, akkor se féljünk a változástól, legyünk határozottak és merjünk változtatni, mert vannak dolgok az életben, amikor bátornak kell lennünk és kockáztatnunk kell ahhoz, hogy a jövőben ne elszigeteltségben, párban, de mégis magányosan és boldogtalanul keljen leélnünk életünket, hisz hosszútávon ez senkinek (beleértve kedvesünket) sem jó!

2012. március