Ismerkedjünk a gyógynövényekkel

A gyógynövények felhasználása egyidős az emberiséggel. Egyes feltételezések szerint, őseink az állatoktól "lesték el" és rajtuk keresztül állapították meg, mi ehető, illetőleg, hogy az egyes növényeknek milyen hatásai lehetnek.

Szárított kamilla, borsmenta és csalán

A régi idők emberének mindennapjaiban nagyobb hangsúlyt kapott eme mára már a közéletben feledésbe merült ismeretanyag, hiszen a gyógyszeripar ekkor még gyerekcipőben járt, vagy nem is létezett. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a gyógynövények hatóanyagainak ismerete és felhasználása, tehát ezen ősi tudás, ma is a gyógyszeripar alapja.

Mivel őseink jórészt gyógynövények segítségével gyógyítottak, fontos volt azok fel- és megismerése, így nagyanyáink akár több száz vagy ezer növényt is ismert, használtak. A mai modern tudomány ezek jórészének hatásait kutatásaival igazolta.

A gyógynövény ismeret némi szakértői hátteret igényel, ezért felelőtlen módon nem szabad alkalmazni őket, ugyanis sok hasonló, de teljesen eltérő hatóanyagú növény van, sőt toxikusak is előfordulnak, ugyanakkor utána olvasással és megfelelő odafigyeléssel, már elkezdhetünk kutakodni a természetben, vagy mi magunk is termeszthetünk néhányat. Fontos tudnivalók lehetnek, hogy hol és mely részeit érdemes szedni a növényeknek, mikor és mivel gyűjtsük be, hol, hogyan tároljuk, miből mi készíthető stb.. Azért ebben a témakörben kérdés az bőven akad, tehát nézzük kicsit körül a gyógynövények terén.

Tágabban értelmezve eme témakört elmondhatjuk, hogy gyógynövénynek nevezünk minden olyan növényi részt, amelyet az ember felhasznál, vagy felhasznált, hagyományok vagy irodalmi adatokból merítve, a benne lévő hatóanyag miatt, gyógyászati alkalmazásra. Viszont szűkebben nézve azok a növények tekinthetők gyógyhatásúnak, amelyeknek alkalmazását bizonyos hivatalos forrás engedélyez.

A különböző növényi részeknek meg van a maga szedési ideje, mind évszakra, mind napszakra nézve. Ősztől tavaszig gyűjtjük a gyökereket, bogyókat, kérgeket. Az ezen kívül eső időszakban pedig a leveleket, virágot, hajtásokat stb., attól függően, hogy milyen az adott növény fejlődési, valamint virágzási ritmusa. A virágokat és a leveleket szép, napos időben szedjük a déli órákban, mert hatóanyagtartalmuk ilyenkor a legmagasabb.

Mindig alaposan győződjük meg arról, hogy amit leszedtünk, az valóban az-e, amit felhasználni szeretnénk!

Ezeket a növényeket műúttól minimum 150 méterre gyűjtsük be, lehetőleg olyan helyen, ahol a vegetáció egészségesnek tűnik és nincs állati ürülékkel szennyezve. Csak épp, szép színű, betegségektől, kártevőktől mentesen szedjük le a növényi részeket, erre ollót vagy kést használva, ne tépjük, vagy törjük őket! Legjobb papír, vagy vászontáskában tárolni a növényeinket, amíg végleges kiszárítási/feldolgozási helyükre nem kerülnek. A szárítás helye legyen szellős, világos, száraz, erős napfénytől védett és persze minél hamarabb kerüljenek ide a begyűjtött részek. Akár csomókba, fejjel lefelé lógatva, akár papíron szétterítve száríthatjuk őket. Fontos megjegyezni, hogy a szárítási folyamatot megelőzően, semmiképp se mossuk meg az alapanyagokat, mert könnyen megrothadhatnak. Hűtve tárolásuk is jó módszer lehet a tartósításukhoz.

Tea

Talán a legáltalánosabb a tea, melyet 3-5 perc áztatás után ízesítve, vagy natúr formában fogyaszthatunk. A teafőzésnél talán az egyetlen, amire figyelnünk érdemes, hogy ne áztassuk alapanyagainkat túl sokáig, mert könnyen megkeseredhet, s így fogyaszthatatlanná válhat a végeredmény. A forrázatot legfeljebb (erős főzet készítése esetén) 15-20 percig hagyjuk csak ázni, közben lefedve, utána hasonlóan a teához ízesítsük, vagy sem, ahogy szeretnénk. Általában 2-2,5 deci vízhez csapott evőkanálnyi gyógynövényt használjunk.

Főzet

A főzetnél forraljuk fel a vizet, majd vegyük le a nagylángról és hozzáadva az összetevőket 25-30 percig főzzük őket. Ezt a felhasználási módot keményebb növényi részek hatóanyagának kinyerésére érdemes alkalmazni, mint amilyen például a fakéreg, vagy a fás szárak.

Hideg vizes áztatás

A hideg vizes áztatásnál a hőre bomló vitaminok, mint amilyen a C-vitamin is, megóvása a cél. Ekkor hideg vízben, 6-12 órán át kell hagyni a gyógynövényeket. Csipkebogyó esetén érdemes például ezt a módszert alkalmazni, hogy megőrizzük a hatását.

Tinktúra

A tinktúrák alkoholos kivonatok. Tinktúra készítésével hosszú időn át eltarthatóvá válnak a növényi hatóanyag. Fontos sötétfalú, jól zárható üvegben tárolásuk. Készítésükhöz épp, vegyszermentes növényi részeket válasszunk, ezeket tegyük 30 fokosnál nem erősebb alkoholba (gin, vodka stb.). Egy vagy több komponensű tinktúrát is készíthetünk aszerint, hogy hány féle növényt használunk fel. Áztatásuk ideje alatt széles szájú, steril, zárható üvegbe tároljuk őket, 30 ^°C-ot nem meghaladó hőmérsékleten. Az áztatási idő 1-2 hét és ez idő alatt napi rendszerességgel rázzuk össze az elegyet. Ha letelt ez az időszak, akkor gézlapon, gumikesztyűben szűrjük, majd nyomkodjuk át a kapott elegyet. Ezt még egyszer egy vászonkendőn is átszűrjük, míg végeredményeként egy áttetsző, színes folyadékot nem kapunk.

Egy igazán hasznos tinktúra:

A körömvirág, kamilla, cickafark elegye széleskörű gyógyításra, vagy kiegészítő kezelésre alkalmazható. Használhatjuk:

- Fejbőrre dörzsölve, korpásodás kezelésére, gombaölő hatásának köszönhetően.

- Pikkelysömör kezelésére, mert gyulladáscsökkentő.

- Herpesz és Afta kezelésére, ilyen esetben tehetünk hozzá kakukkfüvet is (thimol Listerinben is van) valamint citromfüvet, így antiszeptikus (fertőtlenítő) hatású lesz.

- Sebtisztításra.

- Felfázásra, hüvelyfertőzésekre, ebben az esetben csepegtessük vagy tamponra, vagy betétre, így az illóolajok kipárologhatnak.

- Emésztéskönnyítésre, vízbe csepegtetve.

- Menstruációs ciklus előtt alkalmazva remek görcsoldó.

Szirup készítése

A szirupokat úgy készíthetjük, hogy kb. fél liternyi vízhez hozzáadunk egy kiló cukrot, majd, ha felolvadt, forralva beletesszük a gyógynövényeket ,majd kicsit várunk, amíg kihűl és jöhet a méz (4-5 evőkanálnyi melegen). Aki szeretne, használhat nyírfacukrot, barnacukrot stb. is, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy bizonyos mennyiségben a fehércukor sem olyan szörnyű és káros, mint ahogyan az a köztudatban él. Csak kevesen tudják, de a cukrot sebfertőtlenítésre is lehet használni, mint ahogy a Betadin is cukorrépából készül.

Gyógynövényekből továbbá még pakolások, borogatások, olajak is készíthetőek. A gyógynövényeket kúra vagy terápiaszerűen is alkalmazhatjuk, az alternatív gyógyászatban ennek számos módja ismert.

Krém és fürdőgolyó készítés

A kozmetikai ipar is előszeretettel alkalmaz gyógynövényeket, azonban mi magunk házilag is készíthetünk krémeket, fürdőgolyót stb. belőlük. Krémet a legegyszerűbben úgy csinálhatunk, hogy a kiválasztott hatóanyagú növényt Oliva olaj és kókuszolaj keverékébe felforraljuk, majd sűrűsítő anyagként méhviaszt teszünk bele. Mindezt összefőzzük és a végén aromacseppeket csepegtetünk hozzá illatanyagként (lehetőleg 100%-osat). Miután kihűlt, újra megdermed és használhatóvá válik mindaddig, amíg az olaj avasodni nem kezd.

A fürdőgolyó készítéséhez vegyünk 25 gramm szódabikarbónát, 12 gramm finom, porrá őrölt citromsavat, 12 gramm kukoricakeményítőt, hogy összeálljon, valamint 6 gramm növényi, folyékony olajat (például Olivát). A napraforgó olajat kerüljük, illóolajat, ha lehet itt is 100%-osat használjunk. A keveréket aztán gyúrjuk golyóvá és már használhatjuk is.

A gyógynövények hatóanyagait és jótékony tulajdonságait nem szabadna figyelmen kívül hagyni. Általuk a betegségek gyógyítása vagy kiegészítő kezelések során megérezhetjük az anyaföld segítő mivoltát. A természettel harmonikus gyógyítás létfontosságú környezetünk megóvása miatt is. Akarjuk tehát alaposan megismerni és alkalmazni őket, hiszen ezzel nagy lépést tehetünk a saját, természetes egészségünk érdekében.

2014. február