Az újonnan épült 4-es metró 2014. március 28-án, reggel 9 órakor került átadásra, majd délben megnyitásra a nagyközönség előtt. A 10 állomásból álló vonal 7,34 kilométeren át kígyózik a föld alatt, a Keleti pályaudvartól a Kelenföld vasútállomásig.
4-es metró
Az utazóközönséget az új vonal igencsak megosztotta. Vannak, akiknek nagyon tetszenek a modern, néhol igencsak letisztult, ugyanakkor számos látványos építészeti elemet is tartalmazó állomások, míg mások inkább befejezetlennek, csupasznak és ridegnek érzik a 4-es metrót.
Valóban, az állomásokat róva, az óriási, jelenleg kihasználatlan, szürke betonelemek sokaságát nézve az embernek egy kicsit tényleg "befejezetlenség, üresség érzete" támad, ám reménykedjünk benne, hogy, ahogy egyre inkább megtelnek élettel a metró csarnokai, úgy tűnnek el, válnak színesebb komor beton falai. Sokan vélik úgy, hogy az új zöld metró meglehetősen nagy hasonlóságot mutat a bécsi vonalakkal.
A 4-es metró, az átadás ellenére, jelenleg tesztüzemben van, s feltehetőleg legalább egy éven át abban is marad. Ez idő alatt még biztosan lesz vezető a szerelvények irányítófülkéiben, bár e vonal esetében már csak a helyes működés ellenőrzése érdekében, tehát a vezető csak elakadás, vagy meghibásodás esetén állítja át a metrót kézi vezérlésre, amúgy azt egy teljesen automata rendszer vezérli.
Egyenlőre így az üvegkapuk sem készültek még el, s lehet, nem is fognak, melyek a metró vezető nélküli működtetéséhez elengedhetetlenek lennének.
Keleti pályaudvar
Keleti pályaudvar
II. János Pál pápa tér
II. János Pál pápa tér
Rákóczi tér
A Rákóczi téri megállóban egy igen látványos építészeti megoldással éltek, mellyel rendkívül praktikusan vezetik le a nappali, természetes fényt a mélybe.
Rákóczi tér
Kálvin tér
A maga 31 méterével a Kálvin téri megálló fekszik a legmélyebben, melynek beltereit kolosszális méretű betongerendázat díszíti.
Kálvin tér
Fővám tér
Fővám tér
Szent Gellért tér
Az utazóközönség (nem hivatalos) véleménye szerint, a legszebb megálló a Szent Gellért téri, melyet valószínűleg a metrólejárat melletti tavacskáinak és vízeséseinek köszönhet.
Szent Gellért tér
Móricz Zsigmond körtér
A Móricz Zsigmond körtéri megálló bizonyul eddig a legszínesebbnek, melyet nagyméretű, színes burkolóelemek sokasága díszít.
Móricz Zsigmond körtér
A francia Alstom által gyártott 4 kocsis, egylégterű szerelvényekből 15 fut az új, zöld vonalán, melyek közel 13 perc alatt teszik meg az utat a két végállomás között.
Újbuda-központ
Újbuda-központ
Bikás park
Bikás park
Kelenföld vasútállomás
Kelenföld vasútállomás
Sok helyütt alkalmazásra került ama igencsak ötletes megoldás, mely alapján a csarnokokat megvilágító, hatalmas reflektorok fényét nem közvetlenül a peronokra és mozgólépcsőkre, hanem fényszóró panelekre irányítják, így kíméletesebben, de mégis kellőképpen megvilágítva a megállókat.
Az M4 nem csak küllemében, hanem szellemében is sok újítást tartalmaz, ezek egyike, hogy területén már a környezettudatos gondolkodás is helyet kapott, a szelektív hulladékgyűjtők kihelyezésével.
Szelektív hulladékgyűjtők egy állomáson
Bár egyelőre a nagyközönséget küllemre meglehetősen megosztotta az új metró, annyi biztos, hogy Budapest közlekedése szempontjából igencsak hasznos lesz az M4-es vonal, hiszen általa jobban bekapcsolódhat Újbuda a főváros tömegközlekedésének vérkeringésébe.
A 4-es metró átadási emlékköve
Néhány adat a 4-es metróról:
Építés kezdete: 2006. március 27. (alapkő letétel)
Átadás: 2014. március 28.
Vonalhossz: 7,34 km
Vonalalagutak belső átmérője: 5,2 m
Vasúti nyomtáv: 1,435 m
Állomások száma: 10, melyek a következők: Keleti pályaudvar (csatlakozás az M2, azaz a 2-es metróval), II. János Pál pápa tér, Rákóczi tér, Kálvin tér (találkozás az M3-as vonalával), Fővám tér, Szent Gellért tér, Móricz Zsigmond körtér, Újbuda-központ, Bikás park, Kelenföld vasútállomás.
Az állomások mélysége: 15,5-31 m
Az állomásszerkezetek hossza: 69-257 m
Az állomási peronok hossza: 80 m
Az állomások jellege: középperonos
Rendszer típusa: automata vonatvezérlésű
Finanszírozás:
Kohéziós alap: 180,8 milliárd HUF; Magyar állam: 193,7 milliárd HUF; Budapest Főváros Önkormányzata: 78 milliárd HUF (ebből 15 milliárd HUF EIB-hitel)
