Honnan ered, és miért tojik tojást a húsvéti nyuszi?
A húsvéthoz lényegében szervesen hozzátartoznak a nyuszik, csokoládék és tojások - de vajon honnan erednek ezek a szokások, és miért éppen a húsvéthoz kötődnek?
Húsvétkor az emberek eredetileg Jézus feltámadását ünnepelték, ünneplik, de ma már szinte lehetetlen olyan ünneplővel találkozni, aki ne ajándékozna csokitojást, rosszabb esetben pedig akár élő nyuszit a gyerekeknek.
Nem nehéz belátni, hogy a keresztény hagyományokhoz a tojásnak és a nyúlnak nem sok köze van - igaz, előbbi bizonyos nézetek szerint a feltámadást is jelképezheti, hiszen a kiscsibe a látszólag halott tojásból úgy kel ki, mint Jézus a szintén élettelen sírból. Az eredetét viszont mégsem ebben kereshetjük.
Ami a nyuszit illeti, egyes feltételezések szerint a pogány hagyományokból, kiváltképpen az Ostara istennő tiszteletére tartott ünnepségekhez kapcsolódóan jelenhetett meg a húsvéti hagyományok között. Ostara a termékenység istennője volt, akinek egyik állati jelképeként a nyulat tisztelhették az emberek.
A germán istennőnek a legenda szerint volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet egy napon azonban nyúllá változtatott - ez egyben magyarázatot jelenthet arra is, hogy miért a nyuszi tojja a tojásokat, legalábbis bizonyos régiók hagyománya szerint.
Emellett a nyulak a szapora "természetüknél" fogva egyébként is a termékenység szimbólumát jelentették, a tavasz közeledtével pedig egyértelműen felértékelődtek az ilyen szimbólumok.
Érdekes lehet ugyanakkor, hogy néhány területen nem nyulak, hanem például kakukkok, rókák, de akár gólyák hozzák a húsvéti tojást.
A tojások szintén a termékenységet és az új életet szimbolizálják. Egyes feljegyzések szerint a 13. századra vezethető vissza a tojásfestés hagyománya, és amint arról már szó esett, a nyúl mellett a színes tojások is kötődhetnek Ostara istennőhöz.
Emellett praktikus okai is voltak annak, hogy húsvétkor nagy mennyiségű tojást ettek az emberek. Ezek egyike (amire minden tyúktartó felfigyelhet) nem más, mint hogy a téli időszak után a nappalok hosszabbodásának hatására a tyúkok szinte napi rendszerességgel tojni kezdenek, míg a téli időszakban gyakran csak soknaponta, hetente tojik egy-egy tyúk.
Ehhez jött hozzá, hogy több száz évvel ezelőtt az egyház is arra buzdította az embereket, hogy a húsvét előtti nagyböjt idején tartózkodjanak a tojásfogyasztástól, így még maradhatott is bőven tojás abból, amelyet az egyre többet tojó tyúkok "termeltek".
A History.com szerint a 19. században az előkelő orosz lakosság körében is divattá vált a dekorált tojások "csereberéje", itt máig nagy hagyománya van a művészi igénnyel készült díszes tojások készítésének. Ezeket nem csak festékkel, de nagyon gyakran akár valamilyen drágakővel is ékesítették.
A húsvéti nyuszi és a húsvéti tojásajándékozás az Egyesült Államokban is hagyománnyá vált, innen pedig, mint olyan sok minden más, jóformán az egész világra átterjedt később.
Amerikába a német bevándorlókkal együtt érkezett meg a húsvéti nyuszi és a színes tojás, egyes források szerint az 1700-as években, amikor Pennsylvania állam területén telepedett le nagyobb számú német származású lakosság.
A német bevándorló gyerekek kis fészkeket készítettek, amelyekbe a húsvéti nyuszi a tojást tojhatta, a mókás szokást pedig hamar átvették más családok is - bizonyára a gyerekek nagy örömére, vagy akár közbenjárásával.
A színes tojás aztán, hogy még jobban kedvezzenek a gyerekeknek, az idők során csokitojássá kezdett "változni", és különböző szokások is felütötték a fejüket, például répát hagytak kint a gyerekek a nyúlnak az ajándékokért cserébe.
Diós Anita
2017. március