HIRDETÉS

Honnan ered, és miért tojik tojást a húsvéti nyuszi?

A húsvéthoz lényegében szervesen hozzátartoznak a nyuszik, csokoládék és tojások - de vajon honnan erednek ezek a szokások, és miért éppen a húsvéthoz kötődnek?

Húsvéti nyuszi és tojások

Húsvétkor az emberek eredetileg Jézus feltámadását ünnepelték, ünneplik, de ma már szinte lehetetlen olyan ünneplővel találkozni, aki ne ajándékozna csokitojást, rosszabb esetben pedig akár élő nyuszit a gyerekeknek.

Nem nehéz belátni, hogy a keresztény hagyományokhoz a tojásnak és a nyúlnak nem sok köze van - igaz, előbbi bizonyos nézetek szerint a feltámadást is jelképezheti, hiszen a kiscsibe a látszólag halott tojásból úgy kel ki, mint Jézus a szintén élettelen sírból. Az eredetét viszont mégsem ebben kereshetjük.

Ami a nyuszit illeti, egyes feltételezések szerint a pogány hagyományokból, kiváltképpen az Ostara istennő tiszteletére tartott ünnepségekhez kapcsolódóan jelenhetett meg a húsvéti hagyományok között. Ostara a termékenység istennője volt, akinek egyik állati jelképeként a nyulat tisztelhették az emberek.

A germán istennőnek a legenda szerint volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet egy napon azonban nyúllá változtatott - ez egyben magyarázatot jelenthet arra is, hogy miért a nyuszi tojja a tojásokat, legalábbis bizonyos régiók hagyománya szerint.

Emellett a nyulak a szapora "természetüknél" fogva egyébként is a termékenység szimbólumát jelentették, a tavasz közeledtével pedig egyértelműen felértékelődtek az ilyen szimbólumok.

Érdekes lehet ugyanakkor, hogy néhány területen nem nyulak, hanem például kakukkok, rókák, de akár gólyák hozzák a húsvéti tojást.

A tojások szintén a termékenységet és az új életet szimbolizálják. Egyes feljegyzések szerint a 13. századra vezethető vissza a tojásfestés hagyománya, és amint arról már szó esett, a nyúl mellett a színes tojások is kötődhetnek Ostara istennőhöz.

Emellett praktikus okai is voltak annak, hogy húsvétkor nagy mennyiségű tojást ettek az emberek. Ezek egyike (amire minden tyúktartó felfigyelhet) nem más, mint hogy a téli időszak után a nappalok hosszabbodásának hatására a tyúkok szinte napi rendszerességgel tojni kezdenek, míg a téli időszakban gyakran csak soknaponta, hetente tojik egy-egy tyúk.

Ehhez jött hozzá, hogy több száz évvel ezelőtt az egyház is arra buzdította az embereket, hogy a húsvét előtti nagyböjt idején tartózkodjanak a tojásfogyasztástól, így még maradhatott is bőven tojás abból, amelyet az egyre többet tojó tyúkok "termeltek".

A History.com szerint a 19. században az előkelő orosz lakosság körében is divattá vált a dekorált tojások "csereberéje", itt máig nagy hagyománya van a művészi igénnyel készült díszes tojások készítésének. Ezeket nem csak festékkel, de nagyon gyakran akár valamilyen drágakővel is ékesítették.

A húsvéti nyuszi és a húsvéti tojásajándékozás az Egyesült Államokban is hagyománnyá vált, innen pedig, mint olyan sok minden más, jóformán az egész világra átterjedt később.

Amerikába a német bevándorlókkal együtt érkezett meg a húsvéti nyuszi és a színes tojás, egyes források szerint az 1700-as években, amikor Pennsylvania állam területén telepedett le nagyobb számú német származású lakosság.

A német bevándorló gyerekek kis fészkeket készítettek, amelyekbe a húsvéti nyuszi a tojást tojhatta, a mókás szokást pedig hamar átvették más családok is - bizonyára a gyerekek nagy örömére, vagy akár közbenjárásával.

A színes tojás aztán, hogy még jobban kedvezzenek a gyerekeknek, az idők során csokitojássá kezdett "változni", és különböző szokások is felütötték a fejüket, például répát hagytak kint a gyerekek a nyúlnak az ajándékokért cserébe.

Diós Anita

2017. március