Honnan a poloskainvázió, és mit tehetünk ellene?
Hasznos tippek, ötletek a poloskák ellen
Poloskák mindig is éltek Magyarországon, a tömegével a lakásokban, kertekben megjelenő vándorpoloskák és márványospoloskák azonban nem őshonos, hanem behurcolt fajok, melyek amellett, hogy érthető okokból kivívják a lakosság haragját, ráadásul még mezőgazdasági kártevők is. Megszabadulni nemcsak azért nehéz tőlük, mert a tél közeledtével egyre több példány juthat be az épületekbe, hanem azért is, mert kevesen vannak, akiket ne riasztana el a bűz, amelyet ezek a rovarok védekezés gyanánt bocsátanak ki.
Forrás: Wikipedia (wikipedia.org); Készítette: Alpsdake - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=34966113; Tudnivalók a képről: Halyomorpha halys and Plautia stali on young fruits of Chocolate Vine (Akebia quinata (Houtt.) Decne.), in Mount Ibuki, Maibara, Shiga prefecture, Japan.
Honnan is érkeznek a poloskák?
A problémát nem őshonos poloskafajok okozzák, hanem két, Magyarországra csak néhány éve behurcolt faj. Nevezetesen, az Etiópia környékéről származó zöldes színű vándorpoloskáról (Nezara viridula) és az eredetileg csak kelet-ázsiai elterjedésű, barna színű márványpoloskáról (Halyomorpha halys) van szó.
A két fajjal kapcsolatban egy jó hír van, és temérdek rossz, ezért kezdjük is mindjárt a jóval! Az MTA szerint ezek a rovarok az emberre nem jelentenek veszélyt, noha nem egészen kizárt, hogy a különben növénnyel táplálkozó poloskák táplálékkeresés közben megszúrják az embert. Ez utóbbi azonban mindenképpen nagyon ritka esetnek számít, és az még ennél is kevésbé valószínű, hogy a csípésből bármiféle baj származzon.
A poloskák különösen a hűvös idő és a tél közeledtével jelentenek bosszúságot a háztulajdonosoknak, akiknek bizonyára nem is kell részletezni, hogy ilyenkor a bosszantó rovarok akár tömegével is megpróbálhatnak behúzódni az épületekbe.
Ezen kívül rossz hír az is, hogy mindkét poloskafaj jelentős károkat képes okozni többféle mezőgazdasági céllal termesztett növényben is; a ház körül, a konyhakertekben és a mezőgazdasági területeken egyaránt. A problémát az jelenti, hogy a poloskajárás után a zöldségek és gyümölcsök fogyaszthatatlanná válnak.
Sajnos természetes ellensége nincs errefelé a poloskáknak, így aztán egyelőre nem létezik olyan élőlény, amely segíthetne kordában tartani őket, de a szakemberek már vizsgálják az esetleges külső vagy belső parazitáikat, amelyek adott esetben talán segíthetnének a poloskák számának féken tartásában. Ugyancsak dolgoznak csapdás módszer kialakításán, de ez is csak a poloskák egyedszámának csökkentésére lehet alkalmas, teljes kiirtásukra nem.
Hogyan védekezhetünk akkor a poloskák ellen?
A poloskák ellen nagyon nehéz védekezni, alapvetően a szúnyogháló és a jó tömítés a nyílsászárók alatt sokat segíthet ugyan a helyzeten, de még így is bejuthat egy-egy poloska a lakásba például a nyitott ajtón át. Éppen ezért mindenképpen szót kell ejtenünk arról, hogyan is pusztíthatjuk, vagy éppen csak csíphetjük el a lakásba került állatokat.
Mindenek előtt érdemes megjegyezni, hogy a poloskák elpusztítása jelen esetben indokolt lehet, hiszen nemcsak invazív, idegenhonos fajról van szó, hanem kártevőről is, amelynek jelenleg nincsen hazánkban természetes ellensége. Ha csak kiengedjük a szabadba a poloskát, azzal esélyt adunk neki arra, hogy szaporodjon, és tovább nehezítse a kerttulajdonosok, a lakástulajdonosok és a mezőgazdasággal foglalkozók életét. Persze, amennyiben mégis inkább ezt tennénk, úgy a lényeg szempontjából ez is elfogadható, hiszen a házi írtástól még nem várható nagy egyedszámcsökkenés a hazai poloska populációban, tehát, ha körültekintőek vagyunk, a rovarnak sem esik baja és mi is megszabadulhatunk a vele való együttéléstől, miközben a lelkivilágunk is foltmentes marad.
A legegyszerűbb módszer, amihez a világon semmire sincsen szükségünk egy papírzsepin kívül, az, ha azzal a poloskát elfogjuk és kivisszük/kidobjuk a szabadba, vagy lehúzzuk a vécén. Ehhez először cserkésszük be a rovart, majd nagyon óvatosan fogjuk el a papírzsepivel (de ne szorítsuk véletlenül sem össze, mert akkor igen kellemetlen meglepetésben lesz részünk). Ugyanilyen hatékony, ha nem hatékonyabb lehet, ha egy (e célra rendszeresített) pohár és egy papírlap segítségével tesszük ugyanezt.
Belepiszkálhatjuk (úgyszintén egy papírlap segítségével) a poloskát egy félbevágott, egyenes oldalú palackba is, majd megpróbálhatjuk így kijuttatni, vagy belejuttatni a toalettcsészébe pár határozott kocogtatással vagy az üvegre mért ütéssel.
Ha kicsit rafináltabb, de egyébként kevésbé megbízható módszerhez lenne kedvünk, akkor érdemes egy nagyobb tálba mosogatószeres vizet tenni a függönyök alá, ahol a poloskák meghúzódnak, mivel innen könnyedén belepottyanhatnak a vízbe, ahol megfulladnak. Hasonló alapon működik az a házi barkácsolású rovarcsapda is, amely a mosogatószeres vizet egy lámpával kapcsolja össze: a tál mellé helyezett lámpa odacsalogatja a rovarokat, amelyek általában addig ügyetlenkednek, amíg bele nem esnek a vízbe. Ennek hátránya, hogy más rovarokkal is végezhetünk így, ami viszont már környezetkárosító lehet, különösen hosszútávon... Arról se feledkezzünk meg, hogy egy vegyszeres vízzel töltött tál kihelyezése adott esetben a kisebb gyerekekre is veszélyt jelenthet, de a párolgás folytán a mi légutainknak és egészségünknek sem biztos, hogy jót tesz.
A lakásokban kiváló megoldást jelent még a porszívó is, amellyel csak célba kell venni a poloskát, és már csapdába is ejthetjük. Hátránya, hogy igazán jól csak légmentesen zárható zsákkal működik ez a módszer, valamint, hogy a rovar a folyamat során megsérülhet és igencsak bebüdösítheti ezzel hosszútávon a porzsákot, porszívót egyaránt.
Még mindig viszonylag természetes megoldást jelentenek a feromoncsapdák, amelyek beszerzése ugyan némi időt és utánajárást igényel, de - ha teljesen nem is szünteti meg a problémát - sokat enyhíthet a helyzeten, különösen akkor, ha tényleg nagyon sok poloska gyülemlett már fel.
Végső megoldásként a rovarölő spray-k is szóba jöhetnek, ám ezek gyakori használata, különösen beltérben, nem ajánlott, hiszen - vegyszerekről lévén szó - hosszú távon nem feltétlenül jelentenek egészségbarát megoldást, ráadásul több olyan szer is van, amelynek hatása nem azonnali. Többen a biokill mellett teszik le a voksukat, ha már vegyszer mellett döntenek.
Ha a poloska a kertben okoz "csak" bosszúságot, akkor egyes megfigyelések szerint használ a macskamenta, amely távol tartja a poloskákat, de a búza is, amely beérve szinte mágnesként vonzza az egyébként nehezen észrevehető zöld betolakodókat is, amelyeket így könnyen össze lehet gyűjteni, és el lehet pusztítani.
Diós Anita
2019. október