Hogyan legyünk sikeresek és gazdagok?
A gazdagok nagy része naponta teszi, másoknak pedig csak a kifogás jut. A rengeteg magyarázat, hibás önmeggyőzés arról, hogy miért nincs több energiánk magunkra, a családunkra, de a munkahelyen egy idegen kéréséért akár kezünk-lábunk törjük, még akkor is, ha nem is éri meg.
Forrás: pixabay.com; Fotó: StartupStockPhotos; Licenc: CC0
Lássuk mit is kellene másként tennünk, mi az a 21 dolog, amit a gazdagok másként csinálnak és ez nekünk miért és hogyan lenne jó.
1. A gazdagok 70%-a 300 kalóriával kevesebb műételt fogyaszt naponta. A szegények 97%-a pedig 300 kalóriával többet.
Sokan rögtön azt mondanák erre, hogy azért él jobban és eszik jobb ételeket a gazdag, mert megteheti, van miből. Azt viszont már kevesen gondolják tovább, hogy ahányszor elmegyünk vásárolni nem csak kosarunkat pakoljuk tele, de döntések egész sorát hozzuk meg az árú minőségét, árát, mennyiségét, ízét, vagyis értékét tekintve. Mindannyian lehetőség szerint a legjobbat adnánk szeretteinknek és magunknak is, de sokszor elintézzük azzal, hogy nincs rá lehetőség és pénz. Pedig a jobb nem is mindig drágább. Vegyük csak az idényzöldségeket és gyümölcsöket. Ezek nem csak árukat tekintve jó döntés, hanem minőségüket tekintve is, hisz sokkal több vitamin és ásványi anyag van bennük, mint importált társaikban, amiket még rendes beérés előtt leszednek. Ha ilyen nézőpontok alapján vásárolunk, hosszú távú egészségre tehetünk szert, ami az orvosi kiadásokat is csökkentheti, vagyis nem az a cél, hogy ma megtömjem a hasam, hanem, hogy minden nap tudjak enni, élni egy azonos, de sohasem mértéktelen szinten.
2. A gazdagok 23%-a játszik szerencsejátékon napi szinten, míg a szegények esetében ez 52%.
A nehezen megszerzett pénzt miért adnánk vissza csillogó villogó gépeknek, vagy online kaszinóknak. Nem szabad elfelednünk, hogy a szerencsejáték a gazdagok szórakozása. Nem fogja megváltani az életünket az sem, ha nyerünk, mert a nyeremény oly csekély, hogy pillanatok alatt elfogy, viszont a könnyű pénzszerzés lehetőségét megerősítheti, így könnyen függővé és lassan földönfutóvá is válhatunk.
3. A gazdagok 80%-ának vannak konkrétan kitűzött céljai, míg ez a szegények mindössze 12%-áról mondható el.
A legtöbben ott rontják el a céljaikért való küzdelmet, hogy olyan célt állítanak maguk elé, ami számukra elérhetetlen, például megnyerem a lottót, vagy megváltom a világot, saját vállalkozásom lesz, de ehhez nincs semmilyen előképzettségem, lefogyok 30 kilót egy hónap alatt. Apró lépésekkel próbáljuk egy nagy álom felé haladni és fogadjuk el, hogy a siker nem egyik napról a másikra következik be, legalább annyi idő kell valaminek a kijavításához, mint amennyi az elromlásához kellett. Legyünk kitartóak és a célunkhoz vezető lépéseket tervezzük meg jó előre, s váljanak a napi rutin részévé.
4. A gazdagok 76%-a hetente 4-szer tornázik, a szegényeknél ez az arány 23%.
Ez csak azt jelenti, hogy aki jobban átgondolja és beosztja az idejét, jobban ki is tudja használni azt. Nincsen üresjárati idő az életében. Például, amíg feltesszük főni az esti vacsorát, addig ne álljunk és nézzük, ahogy forr a víz, hanem csináljunk néhány guggolást, lábemelést, hajlítást. Akár napi 5 perc (ami kevésnek tűnik, de 5 perc ugrálás igenis sok) mozgás is rendkívül sokat jelenthet, de ezt sem tudjuk meg addig, amíg ki nem próbáltuk.
5. A gazdagok 63%-a hallgat hangoskönyveket utazás közben, míg a szegényeknek csak 5%-a.
Ez a pont is az üresjárati idő felhasználásán alapszik. Egy utazás gyakran azzal telik, hogy nézünk ki a busz ablakán merengve, hogyan lehetne jobb az életünk, vagy hogyan osszuk be a heti pénzt. Ehelyett akár nyelveket is tanulhatunk, informálódhatunk a világ dolgairól, de mindenképpen töltsük ezt az időt is tartalmasan, ne vesszen kárba. Ez sem energia, hanem döntés kérdése.
6. A gazdagok 81%-a használ teendők-listát, míg a szegényeknek csak 19%-a.
Ha előre tudjuk, mit szeretnénk, nehezebben is tudunk eltérni a tervtől, így kiadásaink sem bővülnek olyan elemekkel, amiket nem kalkuláltunk bele a költségvetésbe, és amik súlyos ezreket is jelenthetnek a hónap végére.
7. A gazdagok 85%-a szeret olvasni, míg a szegényeknek csak 26%-a.
Megint csak mondhatnánk, hogy nincs időnk ilyen luxusra, de az X-Faktort ugye láttuk mindannyian? Könyvet olvasni nem azért fontos, hogy ismerjük a betűket, hanem, hogy bővüljön ismeretanyagunk mások élményeivel, tapasztalataival és ez által egy adott esetben ne lehessen olyan könnyen kihasználni, átverni minket, hogy tudjuk, baj esetén kihez kell fordulnunk, mit kell tennünk.
8. A gazdag szülők 63%-a olvas fel a gyermekének mesekönyvből, míg a szegényeknél ez az arány csak 3%.
Ez sem azért történik, mert a szegényebbeknek nincs mesekönyvük, bár akinek nincs, fejből is kitalálhat egyet, hanem mert nem szakítanak rá időt ugyancsak a fent említett energiahiányra hivatkozva. A mese nem azért fontos, hogy elaludjon a gyerek, mert ő elalszik a nélkül is, hanem mert számos olyan tanulságot le tud szűrni belőle, amit az élete során képes lesz majd hasznosítani, például nem adja fel a küzdelmet már akkor, mikor még el sem kezdte a harcát megvívni.
9. A gazdag szülők és gyerekeik 70%-a átlagosan havi 10 órát töltenek el önkéntes munkával, szemben a szegények 3%-os arányával.
De miből jótékonykodjon a szegény, ha neki is alig telik a mindennapi élelemre, ha a rezsiszámlák elviszik a fizetések jórészét. Az önkéntesség azonban nem csak adomány formájában értelmezhető. Az lehet egy cselekedet, egy gesztus, egy jó szó. Nem kell, hogy feltétlenül anyagi fedezet legyen mögötte. Önkénteskedni lehet akár azzal is, ha a szemetet szelektíven gyűjtjük és a visszaváltható termékeket, palackokat odaadjuk azoknak, akik jobban rászorulnak, mint mi.
10. A gazdagok 80%-a telefonon (beszélgetve) is köszönti a születésnapos ismerőseit, ez a szegények körében mindössze 11%.
A világ legtermészetesebb dolga, hogy szeretteinkre, barátainkra távollétükben is gondolunk és valamilyen módon, akár szóban, akár írásban megemlékezünk róluk. Ez segíti a hosszantartó stabil kapcsolatok fenntartását amellett, hogy jól esik ismerőseinknek, hogy gondoltunk rájuk.
11. A gazdagok 67%-a le is írja céljait, ez a szegényekre csak 11%-ban jellemző.
A szó elszáll az írás megmarad, tartja a mondás, ez igaz a fogadalmakra, célokra is.
Erősebb értéke van annak, ha leírjuk, amit el szeretnénk érni, nehogy az oda vezető úton eltévelyedjünk, vagy lelkesedésünket vesztve felhagyjunk a teljesítésével.
12. A gazdagok 88%-a napi fél órát tölt el azzal, hogy saját magát képezze, míg a szegényeknek csak 2%-a.
Több lábon állni, ez az egyik legalapvetőbb dolog, ami a gazdagsághoz vezet. Ha megszűnik a munkahelyünk, ne essünk kétségbe, legyen más, amibe bele tudunk kezdeni rögtön. A folyamatos önképzés lehetővé teszi, hogy bármikor bármilyen munkára is jelentkezünk, meglegyen a hozzá szükséges szaktudásunk, így ha alkalmazottként, ha vállalkozóként állunk egy feladat elé nem kell még időt szánnunk a betanulásra is, rögtön kezdhetjük a termelést, fejlődést.
13. A gazdagok 6%-a mondja csak el mindig, hogy mi jár pontosan a fejében, szemben a szegények 69%-ával.
Ez nem azt jelenti, hogy hazudozzunk össze-vissza, hanem, hogy legyünk megfontoltabbak, mert nem tudhatjuk ki és mikor él vissza a tőlünk nyert információkkal. Ez nem bizalmatlanság, csupán óvatosság. Barátainkat pedig akkor is bevonhatjuk a jóba, ha már bekövetkezett.
14. A gazdagok 79%-a havonta legalább 5 órát tölt el kapcsolatok építésével, ez a szegények körében mindössze 16%-os arányt mutat.
A kapcsolatépítés azért fontos, mert ha belekezdünk bármilyen projektbe, megvalósításához jobb egy olyan ember segítségét kérni, akit már némileg ismerünk. Másik jelentősége az öngerjesztésben rejlik, vagyis, ha ma én vonom be őt valamibe, amiből haszna lesz, holnap ő von be engem, így minél nagyobb ez a kapcsolati hálózat, annál több ember tud egyszerre feljebb emelkedi és jobban élni.
15. A gazdagok 67%-a legfeljebb egy órát tévézik naponta, a szegényeknél ez a küszöb mindössze 23%.
A szavazós műsorok sem abból élnek meg, hogy a gazdagok szavaznak, hanem, hogy több millió szegényebb is szavaz, és bár lehet csak egy-két sms-sel, de itt is igaz a mondás, miszerint "sok kicsi sokra megy". Emellett rengeteg elvesztegetett idő, mert gyakran nézzük a filmekben az idilli gazdagságot, a mesés tájakon játszódó nyaralásokat és csak álmodozunk arról, hogy mi is ott legyünk, de ha a tv-zés helyett cselekednénk, lehet, hogy egy év múlva mi is ott nyaralhatnánk.
16. A gazdagoknak csak 6%-a nézi a valóságshow-kat, míg a szegényeknek a 78%-a.
Mondhatnánk erre, hogy ezeket a műsorokat is a tehetősebb réteg készíti, és kizsákmányolják vele a szegényebbeket, de őszintén, mikor hallottuk utoljára, hogy kötelező leülni és nézni az aktuális műsort?!
17. A gazdagok 44%-a a munka kezdése előtt 3 órával már fent van, ez a szegényekre csak 3%-ban jellemző.
Vannak kiváltságosak, akik akkor járnak dolgozni, amikor akarnak és valóban nem mindegy, hogy munkánk milyen jellegű, hogy csak magunkról, vagy családunkról is gondoskodnunk kell e nap, mint nap, s mire minden teendőnkkel elvégzünk a nap végére, ájultan zuhanunk az ágyba és reggel alig bírunk időben, nem ám, hogy 3 órával korábban felkelni. Ám ez is egy kis rendezettebb életre való átszokással mérsékelhető, sőt a javunkra fordítható. Mindenki vegye ki a részét az otthoni feladatokból, a férj ugyanúgy, mint a feleség. Akkor máris minden fele annyi időt fog felemészteni. A gyerekeknek is legyen egyfajta reális rend, amihez igazodhatnak. Az éjszakai, 7-8 órás, alvás nagyon fontos, főként az este kilenctől 11-ig terjedő időszakban, így csak azért, mert valamilyen műsort akkor adnak a tv-ben, ne kényszerítsük magunkat a fennmaradásra kávéval, energiaitallal, mert az további szervi és egyéb panaszokhoz vezethet hosszú távon, nem is beszélve az örökös kialvatlanság érzéséről. Informálódni a világról a reggeli készülődés közben is lehet.
18. A gazdagok 74%-a naponta tanítja a sikerre a gyermekét (!), ez a szegények körében 1%-os értéket mutat.
A pénzt megörökölni nem nehéz, viszont megbecsülni és megtartani annál inkább. Nem mondhatjuk, hogy kevesebb energia-befektetést igényel gazdag szülő gyerekeinek a siker megtartása, hiszen felé olyan elvárásokat támasztanak, amik mindennapos elfoglaltságot biztosítanak neki egész fiatalkorára. Ekkor a motiváltság nagyon fontos, hogy kitartó legyen, és ne kallódjon el, hiszen nem minden gazdag szülő támogatja örökké gyermekét. Ez a kitartás akkor is jól jön a gyereknek, ha nem született gazdagnak, azzá viszont kitartással és tudatossággal válhat.
19. A gazdagok 85%-a hiszi, hogy a jó szokásokhoz gyakran szerencse is társul, míg a szegényeknek csak 4%-a gondolja ugyanígy.
Itt nem a nyaralás és az étterembe járás szokásait kell alapul vennünk, hanem azt, hogy ha minden nap sikerorientáltan gondolkozunk, élünk, tudatosan vásárolunk, szokásunkká válik a tanulás, fejlődés, akkor eredménye annál intenzívebb, minél régebb óta csináljuk.
20. A gazdagok 76%-a hiszi, hogy a rossz szokások balszerencsét hoznak, szemben a szegények 9%-os arányával.
Meg szoktam enni az egész csokit, meg szoktam nézni a műsort, rágni szoktam a körmöm, és még sorolhatnánk azon rossz szokásokat, amik közvetve vagy közvetlenül gátját állják sikereinknek. Miért ne térhetnénk el berögződéseinktől annak érdekében, hogy életünk pozitív irányba változzon.
21. A gazdagok 86%-a hisz az élethosszig tartó tanulásban és önfejlesztésben, a szegényeknél ez az arány 5%.
Minek is olvassak róla, ha soha nem élhetem át, mondaná egy pesszimista ember. Viszont, ha olvasok róla kellő motivációt kapok az élethez, hogy eredményes legyen és átélhessem, amiről olvastam.
Ne azt mondjuk, miért nem megy, hanem, hogy hogyan mehetne/menne, a poharunk legyen mindig félig tele. Nem azért kell, hogy gazdagok legyünk, hogy legyen pénzünk, hanem, hogy amit látunk a világban és nem tetszik, azon tudjunk változtatni. Természetesen a boldogság nem pénz kérdése, de nagyban hozzájárul a teljes élethez, főként, ha valaki utazni szeretne, vagy tapasztalni olyan dolgokat is, ami ingyen nem érhető el, az sem mindegy, ha szeretteink betegek lesznek, akkor gyógyításukra van e kellő anyagi fedezetünk, vagy, csak azért, mert nincs párszázezer forintunk, az életével kell fizetnünk. Ha nem tetszik, ahogyan a gazdagok irányítják a világot, legyünk mi is azzá és csináljuk jobban, tegyük meg, amit nekik kellene.
2013. december