Hogyan járul hozzá a megfelelő szigetelés a komfortérzethez?

A megfelelő szigeteléssel rengeteget spórolhatunk. Ha nincs jól kialakított homlokzati és födémszigetelés (vagy tetőszigetelés), akár 50-60%-kal több fűtőanyagot kell elhasználnunk ahhoz, hogy komfortos legyen az otthonunk. Pláne akkor, ha még a nyílászárók is elavultak, rosszul zárnak. Nézzük meg, hogy milyen szigetelésre van szükségünk otthonainkban és az miképpen járul hozzá a komfortérzetünkhöz, illetve milyen egyéb pozitívum adódik abból, ha rendesen leszigeteljük a lakóépületünket.

Födémszigetelés fújható szigetelésssel - Kép forrása: kontatkbau.hu

Padlásszigetelés, födémszigetelés, homlokzati szigetelés? Melyiket csináljuk meg legelőbb? Ha olyan épületben lakunk, ami nincs szigetelve, sok szempontból megtapasztalhatjuk a hátrányait. Először is a szigeteletlen padlás, födém, homlokzat rengeteg hőveszteséget okoz, huzatos lesz a ház, a hőhidak miatt könnyen nedvesedni, penészedni kezdhetnek a falak. Emellett jóval nagyobb összeget kell kifietnünk a fűtési költségekre, nyáron pedig a hűtésért kell mélyen a zsebünkbe nyúlni.

Ha rendesen leszigeteljük az épületünket és jól működnek a nyílászárók, akkor egyszerre több területen is nyerünk: megszűnik a huzatosság, kiszámíthatóvá válik az épület energetikai egyensúlya, nem kell horror összegeket fizetnünk a fűtésért, hűtésért. Ha a szigeteléssel megvagyunk, az épületen belül keletkező párával (ami a mosás, mosogatást, takarítás, teregetés, főzés, fürdés közben keletkezik) is kell kezdenünk valamit. A legcélszerűbb a rendszeres, szakszerű szellőztetés. Miért, lehet rosszul is szellőztetni? Bizony! Vannak, akik úgy szellőztetnek, hogy résnyire nyitva hagynak egy ablakot akár egész napra. Ezzel az a probléma, hogy folyamatosan veszítünk a belső hőből, viszont sosem cserélődik le rendesen az elhasznált, párás levegő.

A szakszerű szellőztetés lényege, hogy naponta legalább kétszer kereszthuzatot csinálunk, kitárjuk teljesen az ablakokat és 4-6 percen keresztül hagyjuk, hogy a levegő átjárja a lakást. Így az elhasznált levegő helyett friss, oxigéndús levegő jut otthonunkba és eltávozik a pára jelentős része. És hogy ez miért fontos? Mert pusztán a tökéletes szigetelés és a profi nyílászárók nem fognak minket megóvni a belső pára lecsapódásától. A teregetés szokott lenni az egyik legkomolyabb páraképző tevékenység, sok párától és bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat, ha beszerzünk egy szárítógépet vagy következetesen a teraszon, erkélyen, kertben teregetünk, szárítjuk a mosott ruhákat.

A legtöbbször üveggyapotot vagy kőzetgyapotot használnak a padlásfödém szigetelésre. Vannak emellett más szigetelőanyagok is, amelyeket használhatunk. Más megoldást javasolnak a szakemberek a fa és betonfödémek esetén. Az egyes padlás típusok tulajdonságai meghatározzák azt, hogy milyen szigetelőanyagra essen a választásunk.

A fafödém egyik fő problémája, hogy nagyon érzékeny a nedvességre, a víz és a pára komoly ellenfél számára. Vagyis ha fafödémet szigetelünk, nagyon kell arra figyelni, hogy páraáteresztő anyagot válasszunk és a pára szabadon el tudjon távozni a szerkezetből. Arra is ügyelni kell, hogy a lakótér felől minél kevesebb pára jusson be, míg a padlástérben keletkező pára minél gyorsabban el tudjon távozni a szabadba. Szerencsére erre mind van megoldás, a tetőfólia felülről zárja a vizet, viszont kiengedi a párát. A fafödémeket pl. nem szabad hungarocellel szigetelni, mert annak kifejezetten rossz a páraáteresztő képessége, gyorsan benedvesedik, penészedik, gombásodik a fafödém. A betonfödém ezzel szemben (akár monolit, akár gerendás) a nedvességre nem annyira érzékeny, mint a fafödém, cserébe sokkal rosszabb az anyag szigetelő tulajdonságai, mint a fafödémnek. Ha a tető nem zár megfelelően és porhó vagy nedvesség bejuthat, akkor páraáteresztő, szélzáró tetőfólia felhelyezése ajánlott a szigetelés tetejére.

A födémszigetelést, padlás szigetelést ráadásul el tudjuk végezni az időjárástól függetlenül, vagyis nem kell megvárni hozzá a melegebb, stabilan +5 Celsius fok feletti hőmérsékletet, az se baj, ha esik, havazik, hiszen a tető ott van fölöttünk a szigetelési munka során. A tetőszigetelést is el lehet végezni időjárástól függetlenül, ha a padlástér felől megközelíthető a tető. Amennyiben a padlást, födémet szigeteljük, nem lesz szükség külön a tetőt is szigetelni, viszont ha a padlást nem csak padlásként, hanem lakótérként is használjuk, akkor a tetőt érdemes szigetelni, a födémet pedig elsősorban hangszigetelési szempontból kell kezelésbe venni. A tetőszigetelés és a födémszigetelés egyik legkényelmesebb, gazdaságosabb és praktikusabb módszere a fújható szigetelés. Nem keletkezik hulladék, gyorsan és hatékonyan lehet vele dolgozni. A fújható szigetelést szokták a szakemberek javasolni a fafödémek és a komplexebb, sok cikk-cakkal tarkított, gépészeti csövekkel ellátott padlások esetében. És a tetőt is egyszerűbben lehet fújható ásványgyapottal szigetelni.

Az egyszerű, monolit betonfödémet mi magunk is szigetelhetjük táblás kiszerelésű ásványgyapottal.

A homlokzaton és a nyílászárókon keresztül is jelentős mennyiségű meleg levegő tud eltávozni az épületből. Az energetikai felmérés után, ha nincs szigetelve a homlokzat, akkor ennek a műveletnek is nekiállhatunk. A homlokzat esetében nem szükséges kőzetgyapottal támadni, kivéve, ha vályogházat szigetelünk. A vályog ugyanis hajlamos magába szívni, majd kipárologtatni a nedvességet. A kőzetgyapotnak igen jó a páraáteresztő képessége, így a szakszerűen szigetelt vályogház továbbra is képes lesz lélegezni. Ha viszont nem vályog, hanem hagyományos tégla épülettel van dolgunk, mehet az eps/xps, vagyis a polisztirol vagyis a hungarocell szigetelés.

A homlokzati szigetelés esetében is rendkívül fontos a megfelelő vastagság! Nincs annak értelme, hogy 5 centis táblákat ragasszunk a falra, mert nem fogjuk elérni azt a hatékonysági szintet, ami már érezhető az épületen belül. A hagyományos (fehér) szigetelőanyagból mehet a 15 (északi oldalon akár 20) centis szigetelő, a szürke, grafit szigetelés drágább, viszont elég a vékonyabb szigetelőanyag. Mindenképp egyeztessünk szakemberrel, akkor is, ha magunk kívánjuk elvégezni a kivitelezést. A homlokzati szigetelésnél a megfelelő vastagság mellett az is lényeges, hogy ne maradjanak rések a szigetelt felületen, ne használjunk kétes minőségű, nem megfelelő vastagságú szigetelőanyagot buhera céljából, mert könnyen hőhídakat alakíthatunk ki. A nem megfelelő vastagsággal amúgy az is a baj, hogy ha mondjuk feltettük az 5 centis szigetelőt, ám nem érjük le a kívánt hőenergia-fogyasztás csökkentést, hívhatjuk ki újra a kivitelező céget (vagy állhatunk neki saját magunk újra), és munkadíjban vagy befektetett munkában ráköltjük kb. még egyszer ugyanazt az összeget a házra.

A homlokzati szigetelés esetében a munkafolyamat során több alkalommal szükség lesz vizes technológia alkalmazására. A ragasztás és a festés is vizet igényel, viszont ahhoz, hogy a felület megkapja végső formáját és esztétikáját, a víznek el is kell távoznia. Erre szokták azt mondani az építőiparban, hogy 5 celsius fok alatti hőmérséklet esetén nem lehet ezeket a munkákat elvégezni.

Azonban van itt egy fontos tudnivaló: nemcsak a levegő hőmérsékletének kell 5 fok felett lennie, hanem annak az anyagnak is, amire felvisszük mondjuk a ragasztót és a ragasztónak is legalább 5 fokosnak kell lennie (nem jó, ha előző éjjel megfagyott a garázsban a szigetelőanyag ragasztója, vagy ha a falfelület még nem melegedett át kellőképpen). Vagyis ha a szakember nem akar még nekiugrani az eps lapok felragasztásának, amikor délelőtt tízkor épp eléri a hőmérő higanyszála a bűvös 5 fokos határt, annak lehet, hogy további hőtechnikai okai vannak, meg kell várni, hogy a falfelület is elérje az áhított hőmérsékletet.

2023. január 31.