Győzelem után hajlamosabbak vagyunk a csalásra

Izraeli kutatók azt vizsgálták, hogy vajon hogyan hat ránk, ha megnyerünk valamit. Eredményeikből az derült ki, hogy azok, akik győznek valamilyen versenyben vagy játékban, hajlamosabbak lesznek a csalásra.

Forrás: pixabay.com; Fotó: Steve Buissinne; Módosította: Seres-Nagy Richárd; Licenc: Pixabay License (Free for commercial use; No attribution required); Licenc link: https://pixabay.com/service/license/; Link: https://pixabay.com/photos/chess-board-game-fireside-strategy-2489553/

Szokás mondani, hogy a sikert és a gazdagságot csak lopással és csalással lehet elérni. Ehhez a témához kapcsolódóan végeztek egy több részből álló pszichológiai kísérletet izraeli kutatók. Az eredményeiket pedig a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban publikálták.

A vizsgálatban résztvevőket párokra osztották és az volt a szabály, hogy mindig a nyertesnek kellett eldöntenie, mennyi jutalmat kap a győzelméért. Először egy memóriajátékot játszattak velük, melynek a díja egy fülhallgató volt.

Ezután következett egy dobókockás játék. Minél nagyobbat dobott valaki, annál több pénzt kapott. Volt azonban egy csavar a dologban. Sem a másik fél, sem pedig a kutatók nem láthatták, hogy a pár másik tagja, a dobó mekkorát gurított. Megbíztak a bemondott értékekben. De akkor honnan is tudták, hogy csaltak?

Előtte a statisztikák és a valószínűség alapján kiszámolták az értékeket. Az önbevallásos eredmények azonban bőven túlmutattak ezeken az összegeken. Abban az esetben pedig, amíg még nem került sor a győzelemre, de közvetlenül, egy teljesen más játék előtt kérdezték meg a résztvevőket, még hajlamosabbak voltak a csalásra. Tehát akkor, amikor győztesnek érezték magukat.

Mindebből az következik, hogy ha valaki nyertesnek érzi magát, akkor úgy gondolja, hogy egyre több díjat - jelen esetben sékelt - vehet magához. Nem a siker, hanem maga a győzelem az, ami miatt fogékonyabbá válunk az etikátlan viselkedésre.

Ez a kísérlet segíthet megérthetni a versenyhelyzetek hatását a társadalmi egyenlőségre és mobilitásra. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az eredményeket nem nézhették meg a kutatók, így ennek a viselkedésnek a pontos okára sem deríthettek egyelőre fényt.

2020. február