Genf, az elegancia városa
Kevés olyan hely akad a világon, ahol az igazi havas tél, a történelmi múlt és a tipikus Svájcra jellemző "diszkrét gazdagság" olyan kézzelfogható lenne, mint Genfben. Ráadásul ezen elegáns város koránt sem mondható sznobnak, sőt, kifejezetten bővelkedik modern megoldásokban, s utcáin nyüzsgő nemzetközi forgatag hömpölyög.
Genf, az elegancia városa
hirdetés
Genf, Svájc második legnépesebb városa, Genf kanton fővárosa. Igazi internacionális, kulturális központ, mintegy 186 ezres lakosságának közel fele (kb. 44-45%-a) külföldi, így nem is csoda, hogy ezen legendás nyíltságának köszönhetően számos nemzetközi és más egyéb szervezet központja is itt található, úgy mint a WHO, a Nemzetek Palotája (a genfi ENSZ-központ), a Nemzetközi Vöröskereszt központja, vagy éppen a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézete, a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet), melynek szintén számos ország, köztük Magyarország is a tagja.
Történelme
Genf története egészen az ókorig nyúlik vissza, amikor is egy kelta törzs, az allobroxok megerősített határvárosaként kerül említésre, akkor még Genava néven. Már ekkor is olyannyira jelentős központnak számított, hogy maga, Julius Caesar is járt e vidéken a gall háborúk során.
Időszámításunk után 443 aztán a burgundiak fővárosa lett az ekkor már a genfi püspökök által uralt város, melyet aztán 534-ben a frank birodalomhoz csatoltak. A város az 1500-as évek során aztán, jórészt a polgári elégedetlenségnek köszönhetően, a reformáció, a kálvinizmus központja lett, olyannyira, hogy a várost sokan a "protestáns Róma"-ként emlegették.
Kálvin János először 1536-ban járt a városban, ahol később aztán, 1541-től a genfi városi tanács felkérésére a város egyházi vezetője lett. Ezen időszak alatt készítette el egyházi szabályzatát, mely később Genf egyházi alkotmányává vált. Vezetésével állították fel például a konzisztóriumi tanácsot, mely felerészben egyházi, s felerészben világi tagokból állt. Amellett, hogy Kálvin, legalább is, ami a mindennapi életet illeti, meglehetősen szigorú közéleti szabályokat hozott a városban, neki köszönhető a genfi Akadémia megalakulása, mely 1559-ben, 3 fakultással nyitotta meg kapuit a tudományos élet előtt. 1798-tól, 1814-ig, a Jakobinus diktatúra alatt ideiglenesen Francia kézre került a város, majd a bécsi kongresszust követően csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.
hirdetés
A magyarok iránti szeretetéről híres, s így a mai napig oly népszerű Erzsébet császárné és magyar királyné (becenevén Sisi) sajnálatosan 1898. szeptember 10-én itt, a Genfi-tónál vesztette életét 60 évesen, egy merényletben, melyet egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista követett el ellene. Az első világháborút követően Genfben működött 1920 és 1939 között a Népszövetség (azaz az ENSZ elődjének) központja. Svájc azóta is semleges politikájának köszönhetően Genf a mai napig fontos nemzetközi szervezet központjának ad otthont.
Genf nevezetességei
Jet d'Eau, Genf szimbóluma
A mára Genf jelképévé vált óriási, 130-145 méter magasba lövellő, a Genfi-tó déli partjának mólójánál, a tóba ömlő Rhône-folyó torkolatánál található szökőkút, s a gyakorta általa keltett szivárvány, hátterében a Mont Blanc csúcsának sziluettjével, igazán lenyűgöző látvány. Érdekessége, hogy az elsőként 1886-ban üzembe helyezett és ekkor még csak közel 30 méter magas vízsugarat lövellő vízágyú eredetileg nem szökőkútnak, hanem a környező csatornák hidraulikus rendszerében gyakorta uralkodó túlnyomás elleni kiegyenlítő szelepnek épült.
A mára szerepét vesztett ipari létesítmény mostanra azonban igazi turistalátványosság, s egyúttal világ legmagasabb szökőkútja lett. Az óriási szökőkutat két, 500 kW-os szivattyú működteti, melyek másodpercenként 132 gallon (500 liter) vizet lövellnek a levegőbe.
Jet d'Eau szökőkút, Genf
Az így keletkező, közel 140 méteres magasságig feljutó 7000 literes vízoszlopot még a 9000 méteres magasságban Genf felett repülő gépekből is látni lehet! A kőmólón keresztül megközelíthető kút gyakorta vicceli meg a bámészkodókat, akik közelébe merészkedve gyakran csurom vizesek lesznek, a hirtelen, akár csak egy kicsit is megváltozó széliránynak köszönhetően.
Szent Péter-katedrális
A Szent Péter-katedrális egy református templom, melynke története egészen a 8. és 10. század örnyékéig nyúlik vissza, amikor is már állt katedrális itt (mely a környék 3 katedrálisából volt az egyik).
hirdetés
A templomot aztán Arducius de Faucigny püspök idején kezdték el leginkább kiépíteni, valamikor a 12. században.
Szent Péter-katedrális, Genf
Legfőképpen az 1500-as években kibontakozó kálvinizmus bölcsőjeként nevezetes, ahol még maga, Kálvin János is gyakran szónokolt, s hirdette tanait (s széke a mai napig is megtekinthető itt). A csodaszép katedrális kevert stíluselemeket, főként gótika és a klasszicizmus jellegzetességeit hordozza magán, mely tulajdonságának köszönhetően nem mindennapi építészeti élményt nyújt.
Virágóra
Genf egy szintén emblematikus nevezetessége, a Jardin d'Anglais (azaz a Genfi angolkert) bejáratánál fekvő virágóra, mely közel 4 méteres átmérőjével és színpompás játékával kétségtelenül Svájc világhírű órásmestereinek kifinomult munkáira utal.
Virágóra, Genf
Bár kontúrja kivehető még a hó alatt is, télen természetesen nem megoldott a melegebb hónapokban oly látványos virágzása.
Svájci órák egy genfi kirakatban
Szent Magdaléna-templom (Temple de La Madeleine)
A Szent Magdaléna templom, mely az óváros határán fekszik egy igazi, hangulatos, múltat idéző épület, melyet érdemes szemügyre venni és körül járni.
Szent Magdaléna-templom, Genf
A Szent Magdaléna-templom igen titokzatos múlttal rendelkezik, legendák és mítoszok sokasága lengik körül nagy múltú, ódon falait. Akár csak Genf más nagyobb templomai, kulcsfontosságú szerepet töltött be a reformáció történetében.
CERN
A CERN a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézete, ahol a Large Hadron Collider (LHC) is helyet kapott, valamint ahonnan az internet, azaz a World Wide Web (WWW) egykoron hódító útjára indult.
CERN, Genf
