Feröer-szigetek

Az Atlanti-óceán északi részén van egy kis szigetcsoport, a Feröer-szigetek. Félúton Izland, Skócia és Norvégia közt terül el a több száz méter magas sziklafalakkal tagolt terület. Neve Juh-szigeteket jelent, mely címerében is megmutatkozik. Nem tagja az Európai Uniónak, annak ellenére, hogy a Dán Királysághoz tartozik. Parlamentje, a Løgting, 900 óta működik, s ezzel az egyik legrégebbi parlament a világon, a Man-szigeti Tinvaal és az izlandi Alþingi mellett.

Település a Feröer-szigeteken

18 szigetből áll, mely mind lakott, fővárosa Tórshavn. Az itt élő emberek halászattal, juhtenyésztéssel és hajójavítással foglalkoznak. A juhokat feltételezhetően a sziget első lakói, a 700 körül betelepült szerzetesek hozták a szigetre. A szigetcsoport vulkáni eredetű, s területe erősen szabdalt a gleccserek és a jég alakította sziklagerincek által.

Itt található a világ legmagasabb szirtfala is, az Enniberg-fok, mely 754 méter magas és szinte függőlegesen emelkedik a tenger fölé. Érdekesség, hogy a szigetek egyetlen pontja sincs távolabb 5 kilométernél a tengertől.

Éghajlata változékony, de a hőmérséklet egész évben 0-10°C között mozog. Hó szinte sohasem esik, viszont alkalmanként trópusi szélviharok söpörnek végig Feröeren.

Az állandó szélnek köszönhetően nagy hangsúlyt fektetnek szélerőművek telepítésére, mely elektromos energiaszükségleteik 55 %-át állítja elő.

Furcsaság, hogy a szigeteken nagy sikerrel működik egy sörgyár, ami importra is termel, viszont az égetett szeszesitalok előállítását a törvény bünteti.

A szigetek báját a kedves kis színes halászfalucskák, a fűvel benőtt tetejű faházak és az érintetlen, sokszínű természeti kincsek adják.

Sørvágsvatn - A Feröer-szigetek legnagyobb tava

2014. január