Ezekkel a technikákkal vehetjük fel a harcot a stresszel

Nap mint nap többféle stresszforrás érhet minket, éppen ezért hosszú távon nemcsak a mentális, de akár a fizikai egészségünk megőrzésének céljából is érdemes lehet kialakítani egy olyan relaxációs technikát, amely számunkra a legmegfelelőbb lehet arra, hogy felvegyük a harcot a szorongással és az idegeskedéssel.

Forrás: PEXELS

Amikor sok felelősség nyomja a vállunkat, sok feladat vár arra, hogy elvégezzük, vagy éppen valamilyen betegség ró ránk plusz terhet, hajlamosak lehetünk "másodlagos" problémaként tekinteni a megfelelő relaxációs technika kialakítására. Csakhogy ezzel éppen annak a lehetőségét szalasztjuk el, hogy legalább valamelyest csökkentsük az általunk megélt stressz szintjét.

A hatékony stresszkezelésnek – amellett, hogy sokat javulhat a közérzetünk és a hangulatunk – több pozitív hatása is lehet, így például csökkentheti a pulzusunkat és a vérnyomásunkat, javíthatja az emésztésünket, hozzájárulhat a vércukorszint normál szinten tartásához, javítja a véráramlást a főbb izmokba és csökkenti az izmok feszültségét és fájdalmát, jobb alvást és koncentrációs képességet nyerhetünk általa, valamint a düh, illetve önbizalomhiány kezelésében is "számíthatunk rá". A továbbiakban tehát nézzük is, mi mindennel próbálhatjuk csökkenteni a stresszt!

A Sussex Egyetem egy 2009-es kutatása szerint az olvasással nemcsak gyorsabban, de egyben hatékonyabban csökkenthetjük a stresszt, mint több más ismert technikával – beleértve ebbe a zenehallgatást, a sétát, vagy akár azt, ha egyszerűen leülünk kissé pihenni egy finom, forró tea társaságában.

A kutatás során megfigyelték, hogy az olvasás hatására az emberek által megélt stressz szintje közel 68 százalékkal csökkent, mindehhez pedig csupán hat perc olvasásra volt szükség. Ezzel szemben a zenehallgatás 61, a teázás 54, a séta pedig 42 százalékban csökkentette a stressz szintjét, de a videojátékok is képesek voltak valamelyest csökkenteni a stressz-szintet, igaz, jóval kisebb mértékben (21 százalék). A videojátékokon kívül minden esetben mérséklődött az érintettek előzőleg megemelkedett pulzusa is.

A különböző gyógynövények illóolaji egyes megfigyelések szerint ugyancsak csökkenthetik kisebb-nagyobb mértékben a stresszt, ráadásul a kellemes illatok már önmagukban is segíthetnek a hangulatunk javításában. A levendula illóolaja egy 2012-es tanulmány szerint enyhítheti a szorongás és depresszió bizonyos tüneteit, sőt, az álmatlanság ellen is többen használják. Egy másik ismert gyógynövény, a kamilla illóolajának is hasonló pozitív hatásokat tulajdonítanak, egy 2012-es tanulmány szerint ez is alkalmas a stressz és az az okozta fejfájás enyhítésére.

Egy 2017-es tanulmány szerint napi három-négy adag zöldség és gyümölcs fogyasztása általánosságban 12, napi öt-hét adag elfogyasztása pedig 14 százalékkal csökkentette a hétköznapokban megélt stressz szintjét.

Így aztán, ha tehetjük, a "gyors relaxációs technikák" mellett olyan állandó változásokat is vezessünk be az életmódunkba, mint például a zöldségek, gyümölcsök rendszeres fogyasztása.

Sajnos a hétköznapokban egyre kevesebb igazán értékes művészeti alkotás tárul elénk az utcákon járva, de ha elég figyelmesek vagyunk, főleg a nagyobb városokban továbbra is találkozhatunk lenyűgöző építészeti emlékekkel, amelyekre érdemes figyelmet fordítanunk, hiszen egészen "ingyen", akár munkába menet is remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy javítsák a hangulatunkat, csökkentsék a stressz szintjét. Az interneten pedig szintén a művészeti alkotások kimeríthetetlen tárháza vár ránk, és akár saját lakásunkba is beszerezhetünk néhány látványosabb festményt, nyomatot.

Egy 2016-os kutatás során az önkénteseket arra kérték, hogy egy piedmonti bazilikában kezdjék a festett kupolát figyelni, és mind a két órás "nézelődés" előtt, mind pedig utána nyálmintát vettek tőlük. Ebből kiderült, hogy a kupola megfigyelését követően jelentősen csökkent a mintában a stressz hatására termelődő kortizol szintje, vagyis feltehetőleg a műalkotás megcsodálása "megnyugtató hatással" volt az igen változatos korú (19-81 éves) önkéntesekre.

Egy 2017-es, a Brit Ornitológiai Társaság, a Queensland-i Egyetem, illetve az Exeteri Egyetem által készített tanulmány szerint az is sokat javíthat a hangulatunkon, ha megfigyeljük a körülöttünk lévő természetet. A kutatók azt figyelték meg, hogy akik viszonylag sok fát, cserjét és madarat figyeltek meg a mindennapokban, kisebb valószínűséggel szenvednek depressziótól, szorongástól, illetve kevesebb stresszt élnek át a mindennapjaik során.

A mély légzés ismeretesen segíthet némileg a stressz csökkentésében, és ha tudatosan nem szeretnénk perceken át önmagában a légzés figyelésével "bajlódni", akkor adott esetben sportolással is elérhetjük, hogy több percen át mélyebb lélegzetet vegyünk. Sőt, ha rendszeresen sportolunk, akkor nyugalmi állapotban is több oxigén juthat a szervezetünkbe, ugyanis a tüdő kapacitása viszonylag nagy mértékben megnőhet.

Az is segíthet, ha oxigéndús helyiségben (például nyitott ablaknál) tudatosítjuk a légzésünket naponta néhány percig. Ehhez vegyünk mély lélegzetet, és eresszük ki nagyjából kétszer annyi idő alatt a levegőt, mint amennyi ideig a belégzés tartott. A belégzésnél a hasunk domborodjon előre, majd a kilégzésnél fokozatosan húzzuk be a hasfalat.

Diós Anita

2017. december