Eme parányi lények a világ legapróbb emlősei
A világ legparányibb emlőseit talán védtelennek - és persze nagyon cukinak - látjuk, de a testméretük őket éppen a túlélésben segíti, például úgy, hogy apró repedésekbe bújhatnak a ragadozók elől, vagy hatékonyabban vadászhatnak a rovarokra az ágakon közlekedve.
Apró marmoset majmocska
Hosszúfarkú erszényespele
A hosszúfarkú erszényespele (Cercartetus nanus) felnőtt korára 5-10 centiméter közötti testhosszt ér el, a súlya pedig általában 10-45 gramm között mozog. Ahogyan a nagyobb testű oposszumok, úgy az erszényespelék is éjszaka aktív állatok, amelyek életük nagy részét a fák lombkoronájában töltik.
Az Ausztráliában, Pápua Új-Guineában és Indonéziában őshonos apró erszényes emlős a téli időszakban egészen összegömbölyödve, a szemeit jókora füleivel takarva egy kis "szőrpamacsként" folytatja téli álmát, s eközben a testhőmérséklete és anyagcseréje olyannyira lelassul, hogy nincs szüksége a táplálkozásra, hanem a farkának zsírrétegében tárolt tápanyagok felhasználásával éli túl ezeket az ínséges heteket.
Hosszúfarkú erszényespele
Amerikai cickányvakond
A mindössze 10 grammos amerikai cickányvakond (Neurotrichus gibbsii) testhossza általában alig haladja meg az öt centimétert. Az aprócska állat az Egyesült Államok északnyugati részén, illetve Brit Kolumbia Kanadai tartomány délnyugati területein él, és a többi vakondhoz hasonlóan az éles karmaival vájt földalatti járatok lakója. Fontos különbség azonban, hogy a cickányvakond gyakrabban merészkedik a talajfelszín fölé is, ahol élelem után kutat - sőt, még a cserjékre is felmászik a finom falatok reményében. A finom falatokat pedig az "ő" esetében egyértelműen az apró gerinctelenek, rovarok jelentik.
Amerikai cickányvakond
(Beludzsisztáni) törpe ugróegér
A beludzsisztáni törpe ugróegér (Salpingotulus michaelis) valósággal az internet sztárjává vált 2010-ben, mivel a megjelenése egészen olyan, mintha egy parányi egér és egy kengurubébi "keresztezése" volna.
A törpe ugróegér a maga 3 grammos súlyával a világ legkisebb rágcsálója, és érdekesség, hogy az alig 5 centiméteres testhosszának a farkának hossza akár többszöröse is lehet.
(Beludzsisztáni) törpe ugróegér
Etruszk, vagy kisded cickány
Az etruszk cickány, vagy más nevén kisded cickány (Suncus etruscus) alig két grammot nyom, testhossza gyakran nem haladja meg a 3 centimétert - igaz, egyes példányok az akár 5,2 centimétert is elérhetik. Ha a kis rovarevő farkhosszát is hozzászámítjuk ehhez, akkor átlagosan 5,8 centiméteres testmérettel számolhatunk.
Amilyen kicsi az Európában, annak jellemzően déli területein is őshonos állat, olyan hatalmas az étvágya: testsúlyának akár kétszeresét is befalja egyetlen nap alatt. Figyelemre méltó a szívverésének sebessége is, percenként 1500 szívverés, vagyis másodpercenként 25 szívverés látja el a kis cickány szerveit a vérrel. (Viszonyításképp: az emberek szíve általában percenként 72-szer dobban.)
Etruszk, vagy kisded cickány
Dongódenevér
A világ legkisebb emlőse a dongódenevér (Craseonycteris thonglongyai), amely alig 2 grammot nyom, és a testhossza is mindössze 2,6-3,3 centiméter - vagyis egy nagyobbacska poszméhnél valóban nem termetesebb.
A fajt Kitti Thonglongya tahiföldi zoológus fedezte fel 1974-ben, ezért - és mert az állatnak rózsaszín, a malacokéra emlékeztető orra van - angol nyelvterületen "Kitti disznóorrú denevéreként" is nevezik. A dongódenevér Thaiföld és Mianmar nyugati területein barlangokban él a száz egyedet általában meg nem haladó kolóniákban.
Dongódenevér
"Egérlemúrok"
A Madagaszkáron őshonos "egérlemúrok" (Microcebus) nemzetségébe a világ legparányibb főemlősei tartoznak, amelyek súlya általában 42,5 és 82 gramm között alakul. Összesen tizennyolc ismert egérlemúr-faj él a világon, a törpemakifélék családjába sorolt kis félmajmok éjszaka aktívak, elsősorban rovarok, gyümölcsök, virágok és levelek szerepelnek az étlapjukon.
Egérlemúr
Diós Anita
2017. december