Ecet a lelke mindennek

Bár sokan nem kedvelik szúrós szaga miatt, de szinte csodaszerként beszélhetünk róla, hiszen életünk számos területén bizony nagy segítséget nyújt, legyen szó főzésről, takarításról és még sorolhatnánk. Lássuk hát, mi is pontosan az ecet és mi mindenre jó?

Az ecet igencsak sokoldalúan hasznosítható élelmiszer. (Forrás: Pixabay.com; Fotó: Alexandra / München - Alexas Fotos)

Alapvetően két fajta ecet létezik, biológiai és szintetikus. A biológiai ecet, erjedő gyümölcsökből, ecetsav-baktériumok hozzáadásával készül, míg a szintetikus alapját bizonyos petrolkémiai anyagok képezik. 1846-ban Louis Pasteur figyelte meg, hogy oxigén jelenlétében az ecet-baktériumok az alkoholt ecetsavvá alakítják. A legjobb minőségű ecet a balzsamecet, melynek érlelése akár 15 évet is igénybe vehet, ezt magas cukorszintű, kései szüretelésű szőlőből készítik. Külön érdekesség, hogy léteznek olyan, szinte megfizethetetlen árú, úgynevezett óbalzsamecetek, melyek 50, de akár 100 évesnél is idősebbek, sőt, egyes ecetfajták olyan értéket képviselnek, hogy hozomány gyanánt (mint vagyontárgyat) is adják őket. Ezek sűrűsége nagyobb, mint az olajé, így akár 1 csepp is elegendő belőlük bármilyen felhasználási területről is legyen szó. Az ecetek egyébként rendkívül környezetbarát anyagok, s e tényt mi sem bizonyítja jobban, minthogy maguktól is képesek létrejönni, a természetben előforduló erjedések során.

Ecetfajták: borecet, pezsgőecet, balzsamecet (a legértékesebb), gyümölcsecet (a legváltozatosabb), rizsecet (a legrégebben alkalmazott), fűszeres/gyógynövényes ecet (ami tulajdonképpen borecetbe áztatott bármilyen fűszer/gyógynövény hozzáadásával készül).

Az ecetsav {vagy etánsav (INN: acetic acid)} képlete: CH₃COOH, melynek az ecet jellegzetes szagát, ízét és számos hasznos tulajdonságát is köszönheti.

Az ecetsav szerves sav.

Az ecet rendkívül gazdag az emberi szervezet számára fontos aminosavakban, ásványi anyagokban, B-vitaminban és nyomelemekben. Már az ókorban is számos felhasználási területe létezett, főként ízesítő és tartósítószerként terjedt el. Rómában, például üdítőitalként is fogyasztották, mely szokás napjainkban is él, hiszen a kiváló minőségű eceteket az éttermek italkínálatában aperitifként vagy dizsesztívként megtaláljuk.

Manapság is igen kiterjedt felhasználási területe.

E területen elsősorban fertőtlenítő és bőrnyugtató hatását használhatjuk ki. Az ecet például mérsékli a bőr viszketését és irritációját, így kiváló szúnyog-, (illetőleg mindenféle rovar-), vagy csaláncsípésre. Bőrkezelés esetén 1 liter vízhez csupán 3 evőkanál ecetet tegyünk! Használható továbbá vágott sebek fertőtlenítésére és egyes megfigyelések szerint gyorsabban gyógyul általa a seb, de, mivel nagyon csíp, alkalmazás előtt ez esetben is ajánlott vízzel hígítani.

Talán a legegészségesebb ecetfajta az almaecet, mely zsúfolásig van olyan jótékony hatású anyagokkal, melyek többek között a fermentációs folyamat során keletkeznek. Kálium tartalma fokozza a sejt és szövetregenerálódást, csökkenti a fáradságérzetet és az öregedés következtében kialakuló negatív változások megelőzésében is nagy segítséget nyújthat, mint például amilyenek az emésztési zavarok. Kalcium tartalma jó hatással van a csontszerkezetre és segít megőrizni a megfelelő ideg- és izomműködést. Vas tartalma elősegíti a vörösvértestek képződését, míg magnézium tartalma a szív egészségére van jótékony hatással. Három evőkanál méz és 3 teáskanál almaecet keveréke nyugtató és altató hatású. Almaecetes vízzel gargalizálni szájszag űző. A Cayenne borssal kevert almaecet izomlazító hatású.

A kakukkfüves ecet a köhögés ellen ajánlott, az oregánós gyulladáscsökkentő és baktériumölő, a zsályás vérzéscsillapító és ínybetegségek ellen jó, a rozmaringos pedig az alacsony vérnyomásra és az idegek épségének megőrzésére alkalmas a népi gyógyászat szerint. Fejfájás esetén áztassunk bodzavirágot ecetbe, majd azzal borogassuk homlokunkat.

Az ecet a láb gombásodása ellen is hatékonyan alkalmazható.

Kiváló hajpakolás készíthető ecet segítségével, melytől hajunk puha és ragyogó lesz. Ehhez nem kell más tennünk, mint egy kis kanál ecetet összekeverni két kiskanál olívaolajjal vagy ricinussal, majd dörzsöljük be az így kapott elixírt a fejbőrbe és a hajszálakba és körülbelül 20 percig hagyjuk hatni. Hajbalzsam helyett nyugodtan használjunk ecetet, mely fényessé és selymessé teszi majd hajunkat, ráadásul teljesen természetes módon. Hajhullás esetén, hetente háromszor ismételjük a következőt: 200 g csalánlevelet főzzünk össze fél liter ecettel és 1 liter vízzel, majd masszírozzuk fejbőrünkbe.

Amennyiben nagyon izzadósak vagyunk, a zuhanyozást követően dörzsöljük be hónaljunkat almaecettel, mely azonnal megszünteti a kellemetlen szagokat. A hatás növelésére érdemes eltávolítani a hónaljszőrzetet. Az ecet a tenyér izzadását is csökkenti. Ecetes vízbe áztatva a bőrkeményedés könnyebben felpuhul, s így kíméletesebben el is távolítható.

Szinte minden használati tárgyunk kíméletesen tisztítható, egyenlő arányban összekevert víz és ecet elegyével és egy tiszta rongy segítségével, legyen szó számítástechnikai eszközökről, redőnyről, reluxáról, fürdőszobai kiegészítőkről, csempéről, bútorokról, ezüst tárgyakról, sőt még a golyóstoll pacát is eltüntethetjük vele.

A frottír törölközőket is érdemes néha ecetes vízzel átmosni, mert így kioldódnak a szövetszálaikra tapadt vízkőszemcsék (melyektől durvább lesz felületük) belőlük, s újra puha tapintásúvá válnak. A szőrkeféket is ebből az okból érdemes beáztatni, hogy szőrzetük visszapuhuljon.

S, ha ez még nem volna elég, az ecetes víz jó szolgálatot tehet a szagtalanításban is, például a hűtőszekrény, a dohos bútorok, vagy éppen a cigarettafüst bűzének elnyomása érdekében. Mind e mellet nagyszerű vízkőoldó és nem utolsó sorban fertőtlenítőszer lévén, nem csak a fürdőszobában vehetjük hasznát, hanem például rozsdamentes, zománcozott, porcelán vagy fa felületek karbantartásánál is. Vas-, alumínium-, nikkel- és rézfelületek, valamint horganyzott edények tisztítására azonban nem alkalmas!

Ha harisnyát mosunk, tegyünk a vízbe ecetet, így a harisnya szálai nem futnak majd fel. A ruhákba száradt, régi foltok 20%-os ecetbe áztatva remekül eltávolíthatók. Ha új ruhát veszünk, ami valószínűleg engedi a színét, akkor áztassuk ecetes vízbe, ami stabilizálja a színt és, ha már láthatóan nem ereszt, akkor moshatjuk a többivel.

S, ha már semmi sem segít a piszkos ruhákon, egy makacs gázolajfolt, vagy egy kis bitumen ádáz ellensége lehet a jó öreg ecetes olló!

Közismert az ecet sokoldalú felhasználhatósága a konyhában, például öntettek, saláták, vagy éppen grillhúsok ízesítésekor és még napestig sorolhatnánk...

Van azonban a magától értetődőkön kívül is még jó néhány ecetes trükk, melyekből csak ízelítőként:

Amikor a halat megsütjük, tegyük azt bármilyen módon, mielőtt tányérra kerülne, csepegtessünk a hal mellé a forró serpenyőbe néhány csepp jó minőségű almaecetet. Ugyan e pár csepp gyorsan elpárolog, de gőze enyhén ízesíti a halat, cukortartalma pedig karamellizálódik, s az íz hatás egész különleges lesz. Ezt a folyamatot refritálásnak nevezzük.

Isteni szószokat készíthetünk, ha a hússütést követően visszamaradt zsiradékba némi borecetet öntünk és karamellásra sűrítjük. E folyamatot párszor megismételve sűrű, finom szirupot kaphatunk, melybe aztán beleforgatva a húst mennyei csemegévé varázsolhatjuk azt.

Ha ecetet masszírozunk a húsba megfőzése előtt, akkor hamarabb megfő, mert az ecet fellazítja a rostjait. Ha a gombát enyhén ecetes vízben megmossuk, akkor nem feketedik meg.

Tojásfehérjéből könnyebben és gyorsabban verhetünk kemény habot, ha néhány csepp ecetet és egy csipetnyi sót adunk hozzá. Ha elsóztuk az ételt sincs okunk pánikra, cukros ecetet apránként adagolva semlegesíthetjük a sós íz hatást.

2012. október