hirdetés

Dreadnoughtus schrani

A Dreadnoughtus schrani az állatok (Animalia) országába, a valódi szövetes állatok (Eumetazoa) alországába, a kétoldali szimmetriájúak (Bilateria) alországágába, az újszájúak (Deuterostomia) főtörzsébe, a gerinchúrosok (Chordata) törzsébe, a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe, az állkapcsosok (Gnathostomata) altörzságába, a négylábúak (Tetrapoda) főosztályába, a magzatburkosok (Amniota) csoportjába, a hüllők (Reptilia) osztályába, a dinoszauruszok (Dinosauria) öregrendjébe,
a hüllőmedencéjűek (Saurischia) rendjébe, a sauropodomorphák alrendjébe,
a sauropodák alrendágába, a macronariák kládjába, a titanoszauruszok (Titanosauria) csoportjába, a dreadnoughtusok nemzetségébe tartozó (jelenleg egyetlen) faj.

Dreadnoughtus schrani rekonstrukciója

A Dreadnoughtus schrani rekonstrukciója

hirdetés

A Dreadnoughtus schrani a világon valaha létezett, eddigi (2014) legnagyobb dinoszaurusz, s egyben szárazföldi állat, a maga közel 26 méteres hosszával és 60 tonnájával, ami körül-belül egy tucatnyi afrikai elefánt súlyának felel meg (az állat tehát nehezebb volt, mint egy Boeing 737-es repülőgép!).

Nevét az angol "Dread nought", azaz "semmitől sem félő/rettegő" (utalva roppant méreteire), a Brit Királyi Haditengerészetnek a XX. század elején épített, páncélozott csatahajóiról, valamit a maradványainak feltárását bőkezűen támogató Adam Schran amerikai vállalkozóról kapta.

hirdetés

Eme hatalmas, növényevő titanoszaurusz a Késő kréta kor Campaniai és Maastrichti korszakaiból ismert (83-66 millió évvel ezelőtt élt), típuspéldányát Argentínában (Cerro Fortaleza formáció - Santa Cruz tartomány, Patagónia) fedezték fel 2005-ben, majd a feltárást követően Dr. Kenneth Lacovara, a philadelphiai Drexel Egyetem kutatója írta le 2014-ben.

Dr. Kenneth Lacovara

Dr. Kenneth Lacovara

A típuspéldány az MPM-PV 1156 jelzést viseli, s eddig a legjobb állapotban fennmaradt titanoszaurusz-maradvány, melyet találtak.

Dreadnoughtus schrani csontváza

A Dreadnoughtus schrani csontváza

A lelet egy állkapocs (maxilla) töredékből, fogakból, egy hátsó nyaki csigolyából, nyaki bordákból, több háti csigolyából és bordából, a keresztcsontból, 32 kaudális csigolyából, 18 érrendszeri ívből (melyek a farokból származnak), valamint számos végtag és egyéb csontból, továbbá a medence és a vállöv egy részéből áll.

Dreadnoughtus schrani feltárása - MPM-PV 1156

Dreadnoughtus schrani feltárása - MPM-PV 1156

Dreadnoughtus schrani feltárása - MPM-PV 1156

Dreadnoughtus schrani feltárása - MPM-PV 1156

Mivel a teljes csontváz közel 70%-a került elő, ráadásul (a végtagcsontokat leszámítva) "kevés" deformitást szenvedett, s részint az eredeti elrendezésében megmaradt, így rendkívül jól tanulmányozható.

Dreadnoughtus schrani lelet - MPM-PV 1156

Dreadnoughtus schrani lelet - MPM-PV 1156

Dreadnoughtus schrani lelet - MPM-PV 1156

Dreadnoughtus schrani lelet - MPM-PV 1156

A kutatócsoport szerint az egyed 77-75 millió évvel ezelőtt élhetett, s a vállterület fejlődésben lévő csontjaiból arra lehet következtetni, hogy az állat még nem érte el a teljes kifejlettséget, amikor elpusztult, tehát nagyon valószínű, hogy még egy "keveset" biztosan nőtt volna, ha életben marad.

Így is tekintélyes méreteire a részleges csontváz ellenére is nagy pontossággal lehet következtetni, melyek a következőek: súly: 59 291 kg, hossz: 26 méter, fej és nyak együttes hossza: 12,2 m, melyből csak a nyak hossza 11,3 m, a törzs és a csípő hossza: 5,1 m, a farok hossza: 8,7 m, a vállmagasság: 6 méter. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy lapockája, mely 1,74 méteres, valamint kolosszális méretű csípője és medencéje is minden eddig feltárt szauropodáénál (s így titanoszauruszénál is) nagyobb.

hirdetés

Nem messze a típuspéldány felfedezési helyétől a paleontológusok feltártak egy másik, valamivel kisebb (fiatalabb) példányt is, mely a MPM-PV 3546 jelzést kapta. Ez utóbbi maradvány egy részleges nyaki csigolyából, több háti csigolyából, bordákból, a keresztcsontból, hét kaudális csigolyából, öt érrendszeri ívből, a majdnem teljes medencéből és a bal combcsontból (femur) áll.

Életmódját tekintve e hatalmas őshüllő csordákban, komótosan járta a Késő kréta kori tájat, miközben elképesztő mennyiségű növényi táplálékot fogyasztott nap, mint nap gigantikus teste táplálása érdekében. Ennek köszönhetően, bizonyára tájformáló tevékenysége is jelentős lehetett, csakúgy, mint a mai, nagytestű afrikai növényevőké. Természetes ellenségére eddig nem derült fény, de tekintve óriási méreteit, valószínűleg egy bizonyos kor (méret) elérése után már semmi sem kísérelhette meg elejtését.

2014. szeptember

hirdetés
szürke
hirdetés