HIRDETÉS

Buda "a királyi méltóság széke és trónusa" - a középkori királyi palota

Az elmúlt évben "A királyi palota - a kultúra vára" címmel megnyílt, nagy közönségsikernek örvendő újkori és legújabb kori palotatörténeti kiállítás után az Emberi Erőforrások Minisztériuma ismételt támogatásával megnyílt a középkori palotatörténeti kiállítás második része.

A Budapesti Történeti Múzeum bejárata

A Budapesti Történeti Múzeum bejárata

HIRDETÉS

Tavaly decemberben (2014. December 19-én), délután, nagyjelentőségű megnyitóra került sor a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. Egyrészt a Várkert Bazár és Várnegyed rekonstrukciós kormányprogramjába illeszkedve megnyitották a múzeum új, a palota ún. zárt kertje felőli bejáratát a Királypincében, amely a Várkert Bazár mozgólépcsője és liftje, valamint a Magyar Nemzeti Galéria előtti Savoyai-terasz felől érkező látogatók számára a palotakertből biztosít új bejáratot a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumába. Az új bejárat fővárosi segítséggel megvalósult létesítése igazodik ahhoz a tényhez, hogy a Várkert Bazár és a várfalon futó gyilokjáró megnyitása miatt a Budavári Palota megközelítése és látogatóforgalma ezzel az új délkeleti iránnyal jelentősen megváltozott.

Másrészt az EMMI Önkormányzati Múzeumok állandó kiállításai számára biztosított (korábbi nevén ún. Alfa-program) támogatása révén a középkori királyi palotát bemutató kiállításuk újjárendezett központi része is elkészült. A palotaszinti kiállítás az Anjou-, Zsigmond-, Mátyás- és Jagelló-kori magyar királyi rezidenciát mutatja be feltárt maradványaival és műtárgyaival a hazai és külföldi látogatóknak.

A magyar-Anjou címeres selyemkárpit

A magyar-Anjou címeres selyemkárpit a Budapesti Történeti Múzeum állandó kiállításán.

A budavári palotaegyüttes területén az első kiállítás 1968-ban nyílt meg, az akkor frissen, 1967-ben a déli szárnyba költöztetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A kiállítás tárgyát és egyben helyszínét jórészt a középkori palota 1950-es években feltárt, majd gondosan helyreállított maradványai képezték, kiegészítve az itt feltárt leletekkel. A déli, barokk palotaépület alagsori helyiségeivel szellemesen összefűzött kiállítási térsor alapformáját tekintve azóta is változatlan maradt, míg magában a kiállításban történtek kisebb-nagyobb változtatások, így legutóbb 2000-ben, a lépcsőházi bevezető térben.

HIRDETÉS

A középkori palotát bemutató kiállítás alapelrendezésben természetesen a jövőben sem történhet jelentős változás, hiszen a maradványok helyzete adott. A kiállítást most mégis új koncepcióval, a történetet új formában kívánják bemutatni. A palotatörténeti kiállítást a múzeum ásatásai során feltárt tárgyi emlékekből állították össze. Közülük is a legszebbek és a palota történetéhez leginkább kapcsolódnak a középkori uralkodói családokat és előkelőiket reprezentáló címeres emlékek, amelyek köveken és kályhacsempéken maradtak ránk. E címeres emlékeket egészíti ki néhány építészeti maradvány bemutatása. A kőemlékek közül érdemes kiemelni a boltozat indításához tartózó két kőmaradványt, amit csonkolt faágakkal díszítettek. Ezeket eddig csak egy 2005-ös időszaki kiállításunkon láthatta a nagyközönség. A korszakonkénti részletes bemutatást érintő képernyőre helyezett képes ismertetéssel oldották meg, amelyen az egyes uralkodócsaládok reprezentációját kísérhetjük végig képmásaik, pecsétjeik, pénzeik, címereik igen bőséges képanyagával és leírásaival. E képanyagot az uralkodói családok leszármazási táblái és az egyes uralkodókhoz vagy a palotához kapcsolódó érdekes történetek, leírások bővítik.

Az első részben tehát főként a régészeti-műemléki szempontból "semleges" teret, a lépcsőházi szakaszt újították meg. Ezekben a részekben a középkori palota általános- és építéstörténetébe vezetik be a látogatót. Megújul az eredeti, 1968-as kiállításból ismert, a második világháborút követő ásatások során feltárt maradványokat bemutató makett is. A mellette, a falon elhelyezett Zsigmond kori palotát mutató rekonstrukciós rajz és fénytechnika segítségével egyértelműen megmutatja az egyes részletek, egykori helyiségek helyét, továbbá a jelenlegi palota körvonala is megjelenik rajta, hogy érzékelni tudjuk, hogy a középkori épületegyütteshez képest, jelenleg hol és mennyiben más épületben is állunk. Újdonság a falakon a korabeli hiteles ábrázolások mellett egy olyan tablósor is, melyeken a rekonstrukciós rajz, az ásatási fotó és a mai állapot együtt jelenik meg egyértelműsítve az egykori és a mai állapotot.

A kiállítás megújításának most befejezett, második szakaszában a Királypince felé vezető részben a királyi könyvtárakat, valamint Hunyadi Mátyás könyvtárát, az egykori középkori palota latrináját, őrségének körülményeit és egy kőfaragóműhelyt lehet a palotából részletesebben megismerni. Mátyás könyvtárából a Philostratus kódex másolatát lapozgathatják is a látogatók a kiállításban az érintőképernyős tájékoztatók mellett, valamint bemutatásra kerül egy 3D-s animáció is a középkori királyi palota 1540 körüli állapotának egy lehetséges változatáról. Újdonság még, hogy kiállításra kerül a ránk maradt töredékekből egy összeállítás Mátyás király palotájából egy oszlopáról: a királyi palota második udvarára vezető kaputorony hídjának két oldalán Mátyás király két bronz szobrot állított fel vörösmárvány oszlopokra, két fegyvereket tartó, meztelen ifjú alakját. Az oszlopok oldalán katonai győzelmekre utaló feliratok voltak. 1526-ban Szulejmán szultán a palotát kifosztva többek között ezt a két szobrot is elhurcolta, talapzataik azonban itt maradtak. A kiállításban a bronz díszeitől megfosztott márvány talapzat rekonstrukcióját mutatjuk be.

A középkorban a csillagjóslást (asztrológia) a csillagászat (asztronómia) fontos részének tekintették. Uralkodóink közül Mátyás király tűnt ki különösen az asztrológia iránti érdeklődésével. Mátyás személyiségét, reneszánsz művészetpártolását, humanista kapcsolatait, vagy éppen hadvezéri működését meghatározta az uralkodó mélységes bizalma az asztrológia iránt. A kiállításban kivetítésre kerül egy festett csillagkép egy itáliai példa alapján, ugyanis a budai királyi palota egyik legreprezentatívabb épületében, a királyi kápolna mellett három helyiséget, közte a Corvina könyvtár termét művészi eszközökkel kidolgozott, festett csillagképek díszítették. Közvetlenül a könyvtárterem melletti helyiség mennyezetére Mátyás király születési horoszkópjára utaló képet festettek. A könyvtárterembe lépőt a szemközti falon egy éggömb fogadta, mely Mátyás cseh királlyá választásának idejét mutatta. Végül egy harmadik helyiségben a csillagos ég azon képét szemlélhették, amikor II. Ulászló magyar király lett. Ezt korabeli útleírásokból tudjuk. A kiállításban ezt megidézendő, szemléltetendő kerül kivetítésre a csillagkép.

Emellett új információs rendszer kerül ki a középkori palotaszint minden egyes helyiségébe, melyről a látogatók magyar és angol nyelveken tájékozódhatnak az adott térről.

A kiállítás kurátora: Magyar Károly, Spekner Enikő, Benda Judit, a BTM Középkori Osztályának munkatársai

A Museo Mundial Project

A Museo Mundial project Európa négy országában, Németországban, Csehországban, Portugáliában és Magyarországon megvalósuló figyelemfelkeltő projekt melyet az Európai Unió finanszíroz. A program célja elősegíteni a múzeumok és a civil szervezetek közös munkáját, oly módon, hogy a múzeumok állandó kiállításaiban a Millenniumi Fejlesztési Célokat, valamint az egész világot érintő globális kérdéseket különböző interaktív állomások formájában beépíti.

A projekt magyarországi résztvevői a Budapesti Történeti Múzeum, a Vasúttörténeti Park, valamint a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány. A kiállítások kapcsán aktuálissá vált témákhoz a Vasúttörténeti Parkban eddig két eszköz került átadásra az egyik a fenntartható fejlődés fontosságát mutatja be egy 100% újrahasznosítható mozdony, a Vectron terepasztalon működő makettjének segítségével, a másik pedig a nők esélyegyenlőségének megvalósítására hívja fel a figyelmet, egy kisfilmben mutatja be a magyarországi és Európán kívüli mozdonyvezető nők munkáját.

A Budapesti Történeti Múzeumban négy állomást adtak át: egyet a Királypincében, a középkori palota higiéniai viszonyai kapcsán, mely rövid áttekintést nyújt a higiéniai viszonyokról az elmúlt évszázadokban, kettőt a Budapest - Fény és árnyék, a főváros 1000 éves története című várostörténeti kiállításukban a Föld vízháztartása és a nők esélyegyenlőségének és oktatásának jelentőségével kapcsolatban. A negyedik állomás pedig a múzeum második emeletén, az Ősi népek, antik kultúrák című állandó kiállításukban egy újonnan elhelyezett szkíta sírhoz kapcsolódóan készült. A 2500 éves sírleletben egy édesanya és kisgyermeke nyugszik. Az állomás a csecsemők bronzkori táplálásának eszközeivel foglalkozik. 2015. első felében került átadásra az utolsó állomás a BTM Vármúzeumában. Az állomások egy évig lesznek látogathatók.

2015. június