HIRDETÉS

Aboriginálok hajdan és most

Nagyon keveset tudunk az ausztrál őslakosokról, annak ellenére, hogy Ausztrália bennszülött kultúrái a legrégebbi élő kultúrák a világon. E téma, azért lehet nem csupán érdekes, de aktuális is, mert sok esetben igencsak elkeserítő a Föld bennszülött lakosságának jelenlegi élete, beleértve nem csak az aboriginálokat, hanem más bennszülött népeket is szerte a világon.

Aboriginálok hajdan és most

Több, mint 40 000 évvel ezelőtt a Föld népessége csekély volt, az emberek családi közösségekben éltek. Nem művelték a földjeiket és nem tenyésztettek állatokat. Ebben az időben Ausztrália egybefüggő földrészt alkotott Új-Guineával, és a szigetek, mint például Java és Borneó nagyobbak és a közöttük lévő tengerszorosok pedig keskenyebbek voltak. Ez tette lehetővé az emberek számára, hogy a szárazföldről észak felől megközelítsék a kontinenst. Történészek feltételezései szerint csónakokkal keltek át a tengeren. Kb. 10 000 évvel ezelőtt, ahogy a tenger szintje emelkedett, a szárazföldek közötti tengeri átjárók egyre szélesebbek lettek, melyeken az emberek egyszerű csónakjaikkal már nem tudtak átkelni, így a szigeten ragadtak és végül le is telepedtek.

Ausztráliában jelenleg kb. 300 közösség él, a két fő bennszülött csoport az Aboriginálok és a Torres Strait Islanderek, akik összességében a lakosság 2%-át alkotják. A Torres Strait Islanderekról annyit érdemes még megemlíteni, hogy az Ausztrál őslakosok 6%-át alkotják, valamint kultúrájuk és történelmük meglehetősen különbözik az Aboriginálokétól.

Az aboriginal szót a 17. század óta használjuk és a jelentése: legkorábban ismert, bennszülött. Mint az már korábban említetésre került, a legtöbb tudós szerint Ausztrália benépesülése kb. 40 000 évvel ezelőtt történhetett, melynek egyik bizonyítéka a Mungo Man, ami ilyen korú. Az Aboriginalok az őskorban jellemző vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak és az élelmiszermennyiség és az időjárás változásának megfelelően vándoroltak. Legnagyobb számban a déli és a keleti régiókban telepedtek le, a Murray folyó völgyében.

Az európaiak érkezése előtt az őslakosok több mint 250 nyelvet beszéltek. 2006-ban minden 8. bennszülött ausztrál nyilatkozta azt, hogy az anyanyelve a bennszülött nyelv. Jelenleg mintegy 145 nyelvjárást beszélnek Ausztráliában, de ezek közül 110 kritikusan veszélyeztetett. 18 nyelv ?erős? abban az értelemben, hogy minden korosztály beszéli. Sok szót vett át az ausztrál angol nyelv az őslakos nyelvből pl.: helyek, állatok nevei. Az ország fővárosának, Canberrának a neve is egy ilyen szóból származik, a jelenése találkozási hely. Néhány szó az egész világon általánossá vált, mint a kenguru, bumeráng, koala, emu.

Az egyes bennszülött törzseket az azonos nyelvet beszélő és azonos hagyományokat ápoló emberek alkotják. Több mint 500 törzs élt Ausztráliában az európai gyarmatosítás idején, napjainkban ebből még 400 létezik Közép- és Észak-Ausztráliában, túlnyomó részük a civilizációtól még most is érintetlen. A legnagyobb Aboriginal közösségek Közép-Ausztráliában élnek.

Hitüket tekintve az őslakosok azt vallják, hogy az idők kezdetén volt egy földből kiemelkedő teremtő, aki létrehozta a növény- és állatvilágot. Ez hasonló a keresztény valláshoz, mely szerint az Isten 6 nap alatt megteremtette a világot. A bennszülöttek a teremtés időszakát Dreamtime-nak hívják. Az ezutáni időszakot, amely napjainkban is tart Dreamingnek nevezik. Szemben a katolikus és egyéb egyházak követőivel, az aboriginálok nem járnak templomba vagy mecsetbe, ők spirituális rituálékon gyakorolják vallásukat. A ceremóniákon a testükre szimbólumokat festenek, táncolnak és énekelnek. Az európai gyarmatosítás óta nagyon sokan vallást változtattak. A misszionáriusok a Biblia tanulására kényszerítették őket, így napjainkban is vannak keresztény őslakosok. Az 1996-os népszámlálás szerint az aboriginálok majdnem 72%-a a keresztény vallás valamilyen formáját gyakorolja, 16%-uk nem jelölt meg vallást. Az iszlám követőinek száma jelentősen megnövekedett az elmúlt 10 évben.

Az egymástól elkülönülő közösségek egyedülálló hangszereket és népzenei stílust fejlesztettek ki. A didgeridoo egy széles körben használt őslakos hangszer, tradicionálisan a keleti régiók bennszülöttei játszottak rajta. A ritmuspálcikák talán a legelterjedtebb zeneszerszámok, különösen azért, mert ezek segítik fenntartani a dalok ritmusát.

A világ legrégebbi kulturális hagyományának a kortárs aboriginal művészet elengedhetetlen része, emellett a modern művészet egyik leglenyűgözőbb és legizgalmasabb területe. Az őslakos kultúra képei számos szent helyen, szikla és barlangrajzokon is megtalálhatóak. Olyan színeket használtak, amelyek helyben hozzáférhetőek voltak. Egyes színeket bányásztak, másokat agyagból, hamuból, növényi nedvekből vagy állati vérből állítottak elő. Az ausztrál bennszülött művészet legfőbb témája az Álomidő.

Az aboriginal népességet az európai gyarmatosítás idején 300 000 és 750 000 fősre becsülik. Ausztrália brit megszállása 1788-ban kezdődött, amikor megérkezett az első flotta Botany Baybe. A telepesek megérkezésének azonnali következménye az európai betegségek (mint például a kanyaró és TBC) elterjedése volt. A történészek becslései szerint több mint 20 000 ember halt meg az őslakosok és az európaiak közötti konfliktusokban 100 év alatt. Az angol gyarmatosítás után, 1900-ra a regisztrált őslakos populáció száma 93 000-re esett vissza.

Közülük több százan harcoltak az ausztrál haderőben a II. világháború alatt. 1962-ben az aboriginálok választójogot kaptak és 1967-től parlamenti képviseletük is van.

Számos bennszülött közösség szenved egészségügyi és szociális problémáktól.

Ausztrália bennszülött népességének átlagéletkora jóval alacsonyabb, mint a nem bennszülötteké, míg a nem bennszülöttek átlagéletkora 37 év, ezzel szemben az övéké 21 év a magasabb születési és halálozási arányok miatt. Az ENSZ felmérése szerint az aboriginal emberek életminősége a 2. legrosszabb a Földön, csak néhány kínai tartomány őslakosainak rosszabb. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal az őslakos férfiak által elérhető legmagasabb életkort 67,2 évre becsli. Ez 11,5 évvel alacsonyabb, mint a nem őslakos népességé. A nőknél ugyanez az adat 72,9 év, 9,7 évvel alacsonyabb. Az alacsony elérhető életkorhoz néhány tényező még hozzájárul, például: szegénység, iskolázatlanság, kábítószer-használat és az egészségügyi szolgáltatások hiánya.

Az aboriginálok között nagyon magas a munkanélküliség, ez szintén az alacsony iskolázottság következménye. Átlagos jövedelmük kb. 60%-a a nem bennszülött dolgozókénak.

Az aboriginal fiatalok hamarabb hagyják abba a tanulást, mint kortársaik és alacsonyabb iskolázottsággal élnek, azonban a helyzet lassan javul. Példaként említhető, hogy az őslakos felnőttek 22%-a rendelkezik szakmai képesítéssel szemben az ország népességének 48%-ával. 39%-uk jár 12 évig iskolába, ez az arány 75 % a teljes népességnél. Ausztrália lakosságának 21%-a végez felsőfokú oktatási intézményben, míg az őslakosoknak csupán 4%-a.

Az aboriginálok ötször gyakrabban kerülnek börtönbe, mint a feketék Dél-Afrikában az apartheid alatt. 2001-ben a regisztrált bűncselekmények 24%-ában őslakos személy vált erőszakos támadás áldozatává. 2004-ben a bebörtönzöttek 21%-a bennszülött volt.

2004-ben egy egészségügyi felmérés megállapította, hogy a felnőtt lakosság 14%-a alkoholizmussal veszélyeztetett kategóriába tartozik. A veszélyeztetettség azt jelenti, hogy a férfiak naponta legalább 4, a nők naponta legalább 2 alkohol tartalmú italt fogyasztanak el. Akárcsak az amerikai indiánok, az aboriginálok is használnak különböző drogokat, amelyeket őshonos növényekből állítanak elő. Ezek közül a legtöbb nikotin tartalmú, a leghatásosabb a Pituri, mely nem csak egy kábítószer, hanem egy fizetőeszköz is.

Összességében azért az is megállapítható, hogy sok minden javult az utóbbi években az aboriginálok helyzetével kapcsolatban, több faji megkülönböztetés elleni jogszabályt is elfogadtak. A faji megkülönböztetés egy nagyon súlyos bűncselekmény Ausztráliában és a kormány többlettámogatást ad a bennszülött közösségeknek. 2004-ben több szociális juttatást kaptak, mint bármely más közösség.

Sok bennszülött teljesen beilleszkedett a társadalomba a zenén, a művészeten és a politikán keresztül. Az európaiak megérkezését követően néhány bennszülött tolmáccsá és közvetítővé vált. Legismertebb közülük Bennelong volt. A 20. század folyamán a bennszülött kultúra iránti érdeklődés megnőtt, így az őslakosoknak is több lehetőségük nyílt az érvényesülésre. Albert Namatjira Ausztrália egyik legismertebb festőjévé vált, és olyan színészek, mint David Gulpilil, Ernie Dingo és Deborah Mailman ugyancsak híressé válhattak. A Yothu Yindi együttes, valamint Christine Anu, Jessica Mauboy és Geoffrey Yunupingu sikeresen ötvözték az őslakos zenei stílust és hangszereket a pop zenével.

A bennszülött ausztrálok kiemelkedők a sportban is. Lionel Rose boksz világbajnoki címet szerzett. Evonne Goolagong világranglista első teniszező, 14 Grand Slam címet tudhat magáénak. Kitűnő sportolók közé tartozik Cathy Freeman is, aki a sydney olimpián 400 m-es síkfutásban opimipai aranyérmet szerzett.

S, hogy mit is tartogat e kultúra számára a jövő?

Az angolok partraszállásával a bennszülöttek sorsa hosszú időre megpecsételődött. A teljes jogú állampolgárságra is 1967-ig kellett várniuk, de nem kaphattak útlevelet. A bennszülöttek létszámára vonatkozó pontos adatok nem léteznek, de körülbelül 250 ezer és 350 ezer között lehetnek (ez az összlakosság 1,5-2 %-a), s főleg vidéken, vagy a vidéki városok peremén élnek igen szegény körülmények között. 70%-uk 25 év alatti és csak 3,5%-uk éli túl a 60. születésnapját. Sajnos a helyzetük még közel sem megoldott, azonban az első lépések már megtörténtek, s remélhetőleg időben kezdtük el megóvni Földünk legősibb kultúráját...

2013. október